Így hálózta be a Balkánt Soros György – 1. rész: Macedónia
A kilencvenes években szinte egyik pillanatról a másikra kezdtek el gombamód szaporodni Soros György szervezetei a Balkánon. Az ingatag politikai helyzetet kihasználva a milliárdos előbb Macedóniában, majd a mai Szerbiában, Albániában és Koszovóban is komoly befolyásra tudott szert tenni, a szervezetein és pénzén keresztül pedig ma már több országban is megkerülhetetlen szereplőnek számít.
„Ő az egyetlen ember az Egyesült Államokban, akinek saját külpolitikája van, és érvényre is tudja juttatni azt.” E szavakkal jellemezte Soros Györgyöt egy 1994-es interjúban Morton Abramowitz, a Carnige Alapítvány a Békéért akkori elnöke. Szavait jól tükrözi, hogy Soros ekkorra már a világ 23 országában rendelkezett komoly befolyással, aminek részeként a pénzének, valamint szervezeteinek köszönhetően alig pár év alatt megkerülhetetlen személlyé vált a Balkánon is.
A kilencvenes évek elején szinte egytől-egyig politikai és társadalmi problémákkal küzdő balkáni országok kifejezetten „könnyű prédának” ígérkeztek Soros számára, aki a hírnevéhez híven már a térség országainak függetlenné válását követően, szinte azonnal megkezdte a jól bevált „Soros-recept” alkalmazását.
Így volt ez az Európa kapujaként is emlegetett Macedóniával (mai nevén Észak-Macedóniában) is, ahol Soros György már 1992-ben létrehozhatta a szervezetét Nyílt Társadalom Alapítványok - Macedónia néven.
A következő években a szervezet által támogatott értelmiségiek és újságírók egyre nagyobb befolyásra tettek szert a különböző médiumoknál és egyre inkább kiszorították a „nyílt társadalommal” szemben kritikus hangokat a közéletből. A macedónok által csak „Sorosoidoknak” nevezett új értelmiségiek munkájának köszönhetően végül először a hatalmas összegekkel támogatott helyi és országos rádiók zöme, majd több televízió és nyomda is a „Soros-birodalom” részévé vált, amik aztán a milliárdos szócsöveiként működtek tovább.
Soros legnagyobb „fegyvere” ugyanakkor kétségkívül az ott élő albán kisebbség volt, aminek elégedetlenségét már a kezdetektől fogva eszközként igyekezett felhasználni a formálódó macedón egységgel szemben.
Ennek részeként Soros helyi szervezetei tevékeny szerepet vállaltak az albán kisebbség anyagi támogatásában, az 1998/99-es koszovói háborút követően pedig több mint háromszázezer albán menekült betelepítésében segédkeztek, ami előbb az albán kisebbség radikalizálódásához, majd annak egyre nagyobb politikai befolyásához is jelentősen hozzájárult az országban.
Soros „civil szervezetei” azonban a következő években sem tétlenkedtek. Amellett ugyanis, hogy 2016-ig közel hatvan Soroshoz köthető NGO alakult meg az országban, a Nyílt Társadalom Alapítvány–Macedónia már 2001-ben is közel 6 millió dollárt fordított a tevékenységeinek finanszírozására, 2012-től pedig a szervezet vált a balkáni országok fejlesztésére szánt, mintegy 2,5 millió dollár fő elosztójává is.
A pénzek szétosztásában az akkor az Obama-kormányzat szkopjei nagyköveteként dolgozó Jess Baily is komoly szerepet vállalt, amik jelentős része végül a macedóniai Demokratikus Kezdeményezések Egyesületéhez és a Macedónia Nemzeti Ifjúsági Tanácsához vándorolt, amik szintén a Soros-hálózathoz köthetők.
A „civil-szervezetek” egyre nagyobb befolyása hamarosan azt is lehetővé tette Soros számára, hogy immár a közvetlen politikai folyamatokban is beleszólhasson.
A 2016-os szivárványos-forradalmat követően – amely során több tüntető is „Soros Army” feliratú pólót viselt – a baloldali Macedón Szociáldemokrata Unió került kormányra az országban, aminek tagjai között több olyan személy is jelentős politikai pozíciót kapott, akik „civil” szervezeteiken keresztül – a Nyílt Társadalom Alapítványok–Macedóniával együttműködve – hozzájárultak a jobboldali kormány megdöntéséhez.
Ilyen volt többek között Marjan Zabrcanec, a Youth Educational Forum egykori igazgatója, Ivana Tufegdzic, a Students Plenum korábbi vezetője, vagy Pavle Bogoevski is, aki több, Soros György által finanszírozott „civil” szervezet vezetője is volt korábban.
Noha a korrupcióval több ízben is bizonyítottan megvádolt Zaev időközben több alkalommal is megbukott, a hivatali ideje alatt megtörtént névváltoztatás, valamint az albán pártok előretörése – aminek legutóbbi eredményeként a történetében először a jelenlegi ciklus utolsó 100 napjában albán miniszterelnöke lesz az országnak – az utóbbi években tovább gyengítették az ország egységét, ami így nagymértékben ki van szolgáltatva a nyugati hatalmaknak.
Az 1992-től már több mint 95 millió dollárt elköltő macedóniai Soros-szervezetek tevékenysége tehát beérni látszik, s míg a milliárdos emberei továbbra is jelentős szerepet töltenek be a macedón kormányban, ő maga már nagyobb hatalommal bír az országban, mint valaha.
A szerző politikai elemző.
