Így hálózta be a Balkánt Soros György – 2. rész: Szerbia

Soros György szerbiai tevékenysége egészen 1991-ig nyúlik vissza. Az akkor még hivatalosan Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságként működő államalakulatban a milliárdos állítása szerint csak azért nem hozott létre hamarabb szervezetet, mert úgy vélte, hogy az magától „kinyílik” majd. 1991-ben azonban előbb Szlovénia, majd Horvátország és Macedónia kilépésével az államalakulat hamar szétesett, ezzel pedig Soros korábbi elképzelései is szertefoszlottak.

Az 1991-ben létrehozott Jugoszláviai Soros Alapítvány működéséhez így maga a spekuláns is 250 ezer dollárral járult hozzá, a szervezet legfőbb céljaként pedig a „nyitott társadalom” mihamarabbi megteremtését tűzte ki.

A máshol már jól bevált „Soros-recept” részeként – Macedóniához hasonlóan – így itt is több médiaszolgáltató vált a „Soros-birodalom” részévé, amik közül a belgrádi székhelyű B92 nevű televízió és a Slobodan Milošević szülővárosában, Požarevac-ben üzemelő Radio Boom 93 vált a Soros-szervezetek legfőbb szócsövévé.

Az alig pár év alatt kiépített szervezeti és médiahálóval Soros így hamarosan már az ország bel- és külpolitikai folyamataira is könnyen hatással tudott lenni.

Mindez először a Milošević elleni tüntetéssorozatok kapcsán nyilvánult meg igazán, amikor az Otpor! nevű diákmozgalom, és az általuk szervezett demonstrációk támogatásával a Soros-szervezetek jelentős szerepet vállaltak a jugoszláv politikus 2000-es megbuktatásában. A sikeres puccs után aztán a Srđa Popović által vezetett Otpor! a következő években Soros segítségével Belgrádban egy kiképzőközpontot is létrehozott, aminek feladata a szerbiaihoz hasonló „színes forradalmak” résztvevőinek kiképzése volt. A szervezet által alkalmazott stratégia alkalmazása így később több helyen, például Grúziában, vagy épp Macedóniában is fontos szerepet játszott a Sorosnak kedvező puha puccsok létrejöttében, de a Popović által megfogalmazott útmutatások szerint szervezi akcióit például az utóbbi években a magyarországi baloldal is.

A Milošević bukása után kialakult bizonytalan helyzet végre remek lehetőséget biztosított Soros György számára, hogy tovább növelje a befolyását az országban. Az újonnan alakult szerb kormány kiszolgáltatottságát kihasználva a Soros-szervezetek több, a kormány által indított projektben is jelentős szerepet vállaltak. Ilyen volt többek között az igazságszolgáltatást, önkormányzatokat, rendőrséget és az információs szabadságot érintő új törvények kidolgozása, de az ország Európai Unióhoz történő csatlakozási tárgyalásainak megkezdése is a milliárdoshoz szervezeteihez köthető.

Soros akkori hatalmát jól szemlélteti, hogy a szervezetei által támogatottak között emellett olyan társaságok is megtalálhatóak voltak, mint a Szerbiai Bírók Szövetsége és a Szerbiai Ügyészek Szervezete is, ami akár már a közvetlen beleszólást is lehetővé tette az egyes politikai kérdésekbe. Minderre, csak a Jugoszláviai Soros Alapítvány körülbelül 11 millió dollárt költött el 2001 és 2002 között, ez pedig kétezres évek közepére már azt is biztosította, hogy Soros megkerülhetetlen szereplővé váljon a szerb belpolitikában. 

A fordulat aztán a 2014-es választások után következett be a spekuláns számára, ekkor ugyanis az Aleksandar Vučić által vezetett Szerb Haladó Párt került hatalomra az országban. Az új jobboldali kormány egyáltalán nem támogatta Soros elképzeléseit, aki válaszul szinte azonnal megkezdte a Vučić-kormány elleni támadásokat, és jelentősen megnövelte az országban tevékenykedő szervezeteinek költségvetését. A 2012-ben Nyílt Társadalom Alapítványok Szerbiára átkeresztelt Soros Alapítvány ennek részeként az előző évekhez képest 2014-ben négyszer nagyobb költségvetéssel, több mint 3 millió dollárral gazdálkodhatott, de a pénzből mind a Vučić-kormánnyal szemben álló „civil szervezetek”, mind pedig a politikust bíráló TV-k, rádiók és újságok is jelentős összegeket kaptak. A spekuláns szervezetei ráadásul évről-évre jelentős összegekben is részesülnek a Soros által preferált ideológiák népszerűsítéséért. Ilyen többek között a szerb Asylum Protection Center (APC/CZA), ami így 2018-ban 150 ezer dollárt fordíthatott különböző menekültügyi programokra, vagy az ERA – LGBTI Equal Rights Association is, ami a mintegy 135 ezer dollárnyi támogatás jelentős részét az LMBTQI-mozgalmak közötti együttműködés elősegítésére költhette.

2017-től emellett a milliárdos szervezetei által támogatott baloldali csoportok több tüntetést is szerveztek a jobboldali politikus ellen. A legutóbbi nagyobb demonstrációt 2020-ban, a koronavírus-járvány kapcsán tartották az országban, amire nem sokkal azután került sor, hogy Vučić pártja kétharmados győzelmet aratott a szerb választásokon.

Bár az évente megtartott megmozdulásokat támogató pártok és szervezetek mögött álló személyeket a nemzetközi pénzügyi dotációk átláthatatlansága miatt nehéz beazonosítani, a tüntetések szervezettsége szinte miden esetben arra utal, hogy azok mögött a kormány és Vučić megbuktatásán már lassan tíz éve dolgozó Soros György állhatott.

Az egyre nagyobb erőfeszítések ellenére azonban Sorosnak a mai napig sem sikerült megbuktatnia a jobboldali szerb kormányt, sőt, időközben az ellene felszólaló hangok is erősödni kezdtek és ma már egyre többen bírálják a milliárdos szerbiai aknamunkáját. Ezzel együtt azonban a szervezeti hálója és a politikai beágyazottsága révén Soros még ma is meghatározónak számít az országban, aki legújabban a szerbek és a koszovói albánok közti ellentétek felerősítésével igyekszik aláásni a kormány munkáját. Mindebben pedig úgy tűnik, hogy a spekuláns az albán kormány felől is komoly segítséget kap, aminek vezetéséhez Sorost már hosszú ideje szoros barátság fűzi.

Folytatjuk...