Hogy alakulnak az eredmények az egyes EU-s tagállamokban?
Az európai uniós választási eredményeket az olaszországi urnazárás, 23 óra után lehet közzétenni.

Portugáliában az ellenzéki Szocialista Párt nyerte meg a vasárnap rendezett európai parlamenti (EP-) választásokat, csekély különbséggel a kormányzó konzervatívok előtt - derül ki a nem hivatalos végeredményből, amelyet a helyi választási bizottság hozott nyilvánosságra éjszaka.
A szocialisták a voksok 32,09 szerezték meg, a kormányzó Demokratikus Szövetség 31,12 százalékot kapott. Előbbinek ez 8, utóbbinak 7 képviselői helyet jelent.
Az öt évvel ezelőtt alapított, idén tavasszal látványos nemzeti választási eredményt elérő, jobboldali Chega párt 9,79 százaléknyi voksot kapott, a liberális párt pedig 9,07 százaléknyit. Ennek alapján mindkét párt 2-2 képviselővel rendelkezik majd az új összetételű EP-ben. A kommunista pártnak és a Baloldali Blokk nevű formációnak is jut 1-1 portugál mandátum.
A választási részvétel 37 százalékos volt.
Az eredményt értékelve Luís Montenegro miniszterelnök azt is bejelentette, hogy kormánya támogatná António Costa korábbi kormányfőt az Európai Tanács elnöki posztjára. Emlékeztetett arra, hogy az európai uniós intézmények közti politikai egyensúly jegyében a tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács élére várhatóan baloldali politikust jelölnek majd, ha az Európai Bizottság tisztjét továbbra is az Európai Néppárt jelöltje, Ursula von der Leyen tölti be.
Ha Costa jelölt lesz a tervek szerint év végén megüresedő posztra, a jobboldali kormány mindent meg fog tenni, hogy el is nyerje a tisztséget - szögezte le Montenegro.
A baloldal látta, hogy jön fel a jobboldal, de nem tudta megállítani - jelentette ki hétfő hajnalban Giorgia Meloni olasz miniszterelnök pártjának, az Olasz Testvéreknek a római sajtóközpontjában az európai parlamenti választások hazai eredményét kommentálva.
Emlékeztetett arra, hogy pártjával ugyanitt ünnepelte az olasz parlamenti választásokon aratott győzelmet 2022 szeptemberében.
"Az egy szép éjszaka volt, de a mostani számomra még szebb" - jelentette ki. Úgy vélte, kevesebb mint két évvel ezelőtt az olaszok reménykedtek a jobbközép kormány képességeiben, "mostanra viszont már tudják, mire vagyunk képesek".
Hangsúlyozta, hogy az általa vezetett kormány hivatalba lépésekor rendkívül nehéz helyzetben találta az országot, annál csak a nemzetközi helyzet volt komplikáltabb.
"Stratégiánk mindig is az volt, hogy igazat mondunk, és azt tesszük, amit tennünk kell az ország érdekében. Az olaszok ezt megértették" - hangoztatta.
Luxemburgban az előzetes számadatok alapján a Keresztényszocialista Párt (CSV) szerezte meg a legtöbb szavazatot - az összes voks közel 22,9 százalékát -, ami két helyet biztosít számára az uniós parlamentben. A második és harmadik helyen a Luxemburgi Szocialista Munkáspárt (LSAP) és Demokrata Párt (DP) végzett a szavazatok 21,7, illetve 18,3 százalékával. Ez a két párt 1-1 mandátumot kap az EP-ben. Az Alternatív Demokratikus Reform Párt (ADR) és a Zöldek egyaránt a szavazatok 11,8 százalékát szerezték meg, és ők is 1-1 helyet kapnak az uniós parlamentben.
Az uniós parlamenti választásokon Belgiumban a Flamand Érdek (VB) érte el a legjobb eredményt, 14,6 százalékot, őket szorosan követi az Új Flamand Szövetség, az N-VA 14 százalékkal. Ez a két párt 3-3 helyet foglalhat el a Belgiumnak járó 22-ből az EP-ben. A Reformer Mozgalom (MR) 12,6 százalékát kapta meg a voksoknak, és ugyancsak 3 hely illeti meg az uniós törvényhozásban.
A Munkáspárt (PTB-PTVA) a szavazatok 10,7 százalékát szerezte meg, ami 2 mandátumot jelent az EP-ben. Szintén 2-2 mandátumot szerzett a Flamand Kereszténydemokrata Párt, a Szocialista Párt (PS) és a Vooruit. Egy-egy képviselői helyet szerzett a Keresztényszocialista Párt (PSC), a Les Engagés, a zöld Ecolo, a Zöldek, valamint az Alexander De Croo miniszterelnök vezette Open Vld.
Hollandiában a Munkáspárt és a Zöldek választási szövetsége (GroenLinks/PVDA), Belgiumban a Vlaams Belang (Flamand érdek) nevű párt, Luxembourgban pedig a Keresztényszocialista Párt (CSV) szerezte meg a legtöbb képviselői helyet az új Európai Parlamentben.
A GroenLinks/PVDA nyolc képviselői helyet szerzett meg az EP-választáson. A novemberi hollandiai választásokon győztes, Geert Wilders vezette Szabadságpárt (PVV) a második helyen végzett, 7 képviselői mandátummal. A Szabaddemokrata Néppárt (VVD) négy, a Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) három, a Demokraták 66 (D66) szintén három helyet szerzett az új EP-ben. A Farmerek és Polgárok Mozgalma (BBB), a Református Politikai Párt, az Új Társadalmi Szerződés (NSC), valamint az Állatvédők Pártja (PvdD) egy-egy mandátumot kap a 2024-2029 közötti uniós parlamenti ciklusra.
Andrej Plenkovic horvát kormányfő elégedett pártjának, a jobboldali Horvát Demokratikus Közösségnek (HDZ) a vasárnapi európai parlamenti (EP-) választásokon elért eredményével.
- mondta Plenkovic a HDZ eredményváró rendezvényén.
Hozzátette ugyanakkor, hogy a részvételi arány nem olyan, mint amilyenre számítottak. "Nyilvánvalóan alábbhagyott a választási kedv a parlamenti választások után" - fogalmazott. A részvételi arány 21,34 százalékos volt, 2019-ben az EP-választáson szavazásra jogosult állampolgárok 30 százaléka járult az urnákhoz.
Megköszönte a "közösen elért" eredményeket, és azt mondta, folytatják a kormány és a parlament eddigi munkáját. "Támogatást nyújtunk európai politikai családunknak is, hogy Horvátország erős és fontos legyen, amint azt a kampányban is elmondtuk" - húzta alá.
"A választásokat jellemző alacsony részvételtől függetlenül ez fontos eredmény számunkra, mert megmutattuk, hogy az emberek, a polgárok és Horvátország mögöttünk állnak" - hangsúlyozta.
Mint mondta, az eredmények arra kötelezik őket, hogy egy polgári Horvátországot képviseljenek, és folytassák azt a munkát, amit nem csak az Európai Parlamentben, hanem a horvát parlamentben is végeznek, vagyis hogy a "horvát népért dolgozunk".
A HDZ 6 mandátumot szerzett - kettővel többet, mint 2019-ben - , az SDP pedig 4-et, ugyanannyit, mint öt évvel ezelőtt a Horvátországnak járó 12 képviselői helyből az Európai Parlamentben.
Egy-egy mandátuma lesz a szintén jobboldali, kisebbik koalíciós partner Haza Mozgalomnak (DP) és az ellenzéki Képesek Vagyunk Rá! (Mozemo!) baloldali-zöld szövetségnek.
Az új összetételű Európai Parlament (EP) képviselőhelyeire vonatkozó frissített mandátumbecslés szerint az Európai Néppárt (EPP) 191, az ötéves mandátumát most befejező EP összetételéhez képest 15 további képviselői hellyel rendelkezik majd a 2024-2029-es törvénykezési időszakban - tájékoztatott az uniós parlament hétfőn hajnalban.
Elmondta, hogy a következő uniós törvényhozó testületben a második legnagyobb képviselőcsoport minden bizonnyal a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) lesz 135 képviselői hellyel, ami néggyel elmarad az előző ciklusban birtokolt helyektől. Az Újítsuk meg Európát (Renew Europe) nevű frakció 19 képviselői helyet vesztett, ezzel 83 képviselője lehet az új EP-ben. Az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) kettővel több, 71 képviselői hellyel számolhatnak. Az Identitás és Demokrácia (ID) pártcsoport 8 további hellyel gyarapszik, és 57 képviselőt ültethet majd az EP-be. A Zöldek képviselőcsoportjának várhatóan 53 képviselője lesz, 18-cal kevesebb, mint a megelőző ciklusban. A Baloldalnak kettővel kevesebb, 35 képviselője lehet. Független, illetve az EP-be újonnan bekerült képviselők 33-mal többen, 95-en lesznek. Utóbbiak az új összetételű Európai Parlament megalakulása után csatlakozhatnak majd valamely pártcsoporthoz - közölte az EP leköszönő elnöke.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, az Európai Néppárt politikusa az Európai Parlamentben újságíróknak nyilatkozva azt mondta: az EPP a stabilitás záloga, a választók ismét elismerték vezető szerepét az Európai Unióban.
Kijelentette: mivel a szélsőbal és szélsőjobb a korábbinál nagyobb támogatást szerzett, az Európai Parlamentben Európa-párti többséget kell építeni. Úgy fogalmazott, hogy Európa-párti, Ukrajna-párti és jogállamiság-párti többségre kell törekedni az Európai Parlamentben az Európát gyengíteni, társadalmait destabilizálni kívánó külső és belső erőkkel szemben.
Von der Leyen, akit az EPP az Európai Bizottság következő elnökének is jelölt, kijelentette, bízik abban, hogy a mostani választások eredményének köszönhetően tovább vezetheti a brüsszeli bizottságot.
Nicolas Schmit, az európai szocialisták csúcsjelöltje hétfő hajnali nyilatkozatában gratulált az Európai Néppártnak választási győzelméhez, és hangsúlyozta, hogy a képviselőcsoport nyitott arra, hogy együttműködjön a demokratikus erőkkel az uniós parlamentben.
- jelentette ki.
Schmit elmondta, hogy az Európai Bizottságtól következő testületétől határozott klímapolitikát, az európai gazdaság megerősítését és a társadalmi igazságosság előmozdítását várja. Hangsúlyozta, hogy az EU-nak komoly kihívásokkal kell szembenéznie, és ezekre választ csak a demokratikus pártok adhatnak.
Az Olasz Testvérek (FdI) párt szerezte Olaszországban a legtöbb voksot vasárnap az európai parlamenti (EP-) választáson, az olasz televíziókban bemutatott felmérések eredményei szerint a Giorgia Meloni kormányfő vezette jobboldali pártra a választók 26-30 százaléka szavazott.
Az előrejelzések szerint második helyre a balközép Demokrata Párt (PD) vezette baloldali pártszövetség kerülhet a szavazatok 21-25 százalékával. A Giuseppe Conte vezette Öt Csillag Mozgalom (M5S) 10-14 százalék körüli eredményt érhet el, a Zöldek és Olasz Baloldal Szövetsége (AVS) pedig a szavazatok 5-7 százalékát kaphatta.
Meloni koalíciós partnerei, a Matteo Salvini vezette Liga párt, illetve a Forza Italia eredményét 7 és 12 százalék közé becsülik. Salvini 2019-ben még a voksok 34 százalékát szerezte meg.
Az olaszországi EP-választáson idén rekordalacsony - 50 százalék körüli - volt a részvételi arány.
Nagy sikernek minősítette Andrej Babiš volt kormányfő mozgalmának, az Elégedetlen Polgárok Akciójának (ANO) az európai parlamenti választáson elért eredményét.
- jelentette ki Andrej Babiš a választási eredmény kihirdetése után. A politikus szerint a mozgalom egyelőre nem döntött arról, hogy az Európai Parlament melyik frakciójában fog tevékenykedni.
Petr Fiala miniszterelnök szerint a Spolu koalíció hat mandátuma "szolid eredmény", és jó alapot szolgáltat ahhoz, hogy a következő választást a koalíció megnyerje.
- mondta Petr Fiala újságíróknak. A kormányfő nagyra értékelte, hogy az idei választási részvétel magasabb volt, mint öt éve. "Úgy tűnik, hogy az emberek kezdik megérteni az Európai Unió fontosságát" - jegyezte meg.
Filip Turek, az eddig a nagypolitikán kívül álló Motoristé-Přísaha koalíció választási listájának vezetője elégedett a két európai mandátum megszerzésével. Kijelentette, hogy az eredmény megfelel a koalíció várakozásainak.
Dániában a szocialisták végeztek az első helyen, 18,4 százalékkal, 5,2 százalékponttal jobb eredménnyel, mint öt éve, a DR közszolgálati televízió exit poll felmérése szerint. A kormánykoalíció vezető ereje, a Szociáldemokrata Párt 15,4 százalékra esett vissza. A két pártnak egyenként három-három helye lesz a Dánia számára fenntartott 15 képviselői hely közül.
Svédországban a szociáldemokraták 1,4 százalékponttal 23,1 százalékra visszaestek az exit pollok szerint, a Zöldek a szavazatok 15,7 százalékát kapták, azaz 4,2 százalékponttal többet, mint 2019-ben. A Baloldali Párt szintén növelte szavazatai számát (4 százalékponttal 10,7 százalékra), míg a radikális jobboldali Svédországi Demokraták 13,9 százalékot nyertek el.
Megerősítette pozícióját Finnországban az európai parlamenti választáson Petteri Orpo miniszterelnök jobbközép Nemzeti Koalíciója, amely a szavazatok közel 25 százalékát szerezte meg, 4 százalékponttal többet az előzőnél, ami 4 képviselői helyet jelent neki - derül ki a csaknem végleges eredményekből (99 százalék).
A radikális jobboldali Finnek Pártja, amely tagja a kormánykoalíciónak, 7,6 százalékra visszaesett, 6,2 százalékpontot veszítve az előző választásokhoz viszonyítva, így mindössze egyetlen képviselői helyet kap.
Az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) nyerte meg az európai parlamenti (EP-) választást Csehországban - közölte a voksolásért felelős Cseh Statisztikai Hivatal vasárnap este Prágában.
A végeredmény szerint az Andrej Babiš volt kormányfő által vezetett mozgalom megszerezte a szavazatok 26,14 százalékát, és a jövőben hét képviselője lesz az EP-ben, eggyel több, mint eddig.
A kormánykoalícióhoz tartozó Polgármesterek és Függetlenek (STAN) 8,70 százalékkal egyről kettőre emelte képviselői számát, akárcsak a parlamenten kívüli Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSČM), amely kisebb tömörülésekkel koalícióban indulva 9,56 százalékot kapott, s ezzel két mandátumot mondhat a magáénak az eddigi egy helyett. A kormánykoalíciós Cseh Kalózpárt 6,2 százalékos eredménnyel az eddigi három helyett csak egy képviselőt küldhet ezután az EP-be, az ellenzéki Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) párt 5,73 százalékot kapott, és a korábbi kettő helyet csak egy mandátummal fog rendelkezni. Két képviselői helyet szerzett még 10,26 százalékos támogatással a parlamenten kívüli Motoristé-Přísaha mozgalom.
A csehországi EP-választáson az idén az arra jogosultak 36,45 százaléka vett részt, ami rekord. Öt éve a részvétel 28,72 százalékot tett ki.
A legutóbbi, öt éve megtartott európai parlamenti választáson az ANO mozgalom hat mandátumot, a Spolu koalíció akkor még külön-külön induló három pártja együtt nyolc mandátumot szerzett (ODS 4, TOP 09 és a KDU-ČSL kettő-kettő), míg a Cseh Kalózpárt három, az SPD pedig két képviselőt küldhetett az Európai Parlamentbe. Egy-egy képviselői hely akkor a Polgármesterek és Függetlenek (STAN) pártnak, valamint a kommunista pártnak jutott.
A vasárnapi európai parlamenti (EP-) választáson, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) előzetes adatai szerint, a szavazatok 49,3 százalékának összeszámlálása után a pártlistákra leadott szavazatok száma a következő:
FIDESZ-KDNP 858 726 (43,56 százalék)
TISZA 611 343 (31,01 százalék)
DK-MSZP-Párbeszéd- ZÖLDEK 163 318 (8,28 százalék)
Mi Hazánk 133 813 (6,79 százalék)
MKKP 67 558 (3,43 százalék)
Momentum 65 552 (3,33 százalék)
Jobbik 18 730 (0,95 százalék)
LMP - Zöldek 16 476 (0,84 százalék)
MMN 15 653 (0,79 százalék)
2RK Párt 13 125 (0,67 százalék)
MEMO 7170 (0,36 százalék)
A leadott szavazatok alapján a mandátumok megoszlása a következő:
FIDESZ-KDNP: 11
TISZA: 7
DK-MSZP-Párbeszéd- ZÖLDEK: 2
Mi Hazánk: 1
A leadott szavazatok alapján a következő pártlisták nem szereztek mandátumot, mert nem érték el az öt százalékos bejutási küszöböt:
MKKP
Momentum
Jobbik
LMP - Zöldek
MMN
2RK Párt
MEMO
Az EP-választás jogi eredményét a külképviseleteken leadott szavazatok hazaszállítása és összeszámlálása, valamint a levélszavazatok beérkezése és összeszámlálása után a Nemzeti Választási Bizottság állapítja meg, legkésőbb június 28-án.
Spanyolországban a konzervatív Néppárt (PP) kapta a legtöbb szavazatot az európai parlamenti választásokon vasárnap a késő este közzétett hivatalos nem végleges eredmények szerint.
Második lett a dél-európai országot kisebbségi koalícióban kormányzó Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) 30,19 százalékos szavazataránnyal, amely 20 mandátumot jelent.
A politikai palettán a PP-től jobbra elhelyezkedő Vox pártra a választók 9,62 százaléka voksolt, és ezzel 6 mandátumot szerzett.
A jogosultak 49,20 százaléka, 17,4 millió szavazó vett részt a választáson, 11,5 százalékkal kevesebben, mint öt évvel ezelőtt.
Az Európai Unió nagy országai közül Lengyelországban diadalmaskodott a demokrácia, a tisztességesség, az európaiság - jelentette ki Donald Tusk lengyel miniszterelnök, az európai parlamenti (EP) választások exit poll-eredményeit kommentálva vasárnap este.
Tusk a többi uniós ország választási eredményeire utalva úgy ítélte meg, hogy a hazai kormány vezető ereje, a Polgári Koalíció (KO) a legjobb eredményt érte el "az európai demokratikus pártok közül". A lengyelországi EP-választásoknak tehát "a nemzeti ügyeken túlmutató jelentősége van", a KO megmutatta, hogy "Európa reménysugara" - fogalmazott.
Az Ipsos közvélemény-kutató intézet által a szavazóhelyiségeket elhagyók megkérdezésén alapuló és a három fő hírtévében (TVN24, Polsat News, TVP Info) ismertetett felmérés (exit poll) szerint a KO a szavazatok 38,2 százalékával az első helyen végzett, és 21 mandátumra tesz szert az EP-ben, ahol az Európai Néppárt frakciójához tartozik.
A második helyen a fő lengyel ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság (PiS) végzett, és a voksok 33,9 százalékával 19 mandátumot kap előreláthatólag.
A harmadik helyen befutó, szintén ellenzéki Konföderáció 11,9 százalékos támogatottsággal 6 helyre számíthat.
A kormánykoalícióhoz tartozó Harmadik Út (TD), amely a Lengyelország 2050 pártból és a Lengyel Parasztpártból (PSL) áll, 8,2 százalékos támogatottsággal 4 mandátumra tesz szert. A szintén oda tartozó Baloldal a voksok 6,6 százalékát nyerte el, ami 3 képviselői helyet hoz neki.
Slawomir Mentzen, a Konföderáció egyik vezetője történelmi sikernek nevezte az exit poll által jelzett eredményt. A nemzeti és az újliberális kispártokból álló szövetség eddig nem volt jelen az EP-ben. Mentzen kifejezte abbéli reményét, hogy a tömörülés EP-képviselőinek "sikerül megváltoztatniuk az Európai Unió (EU) fejlődési irányát".
Szymon Holownia alsóházi elnök, a Lengyelország 2050 elnöke aggasztónak nevezte ezt a fejlődési irányt. "Európa barnul, látjuk ezt Németországban, Franciaországban és Ausztriában" - jelentette ki a kormánypárti politikus.
Az Ipsos szerint a részvételi arány Lengyelországban 39,7 százalékos volt. Ez - ha megerősítést nyer - kevesebb, mint 2019-ben, amikor az EP-választáson a választópolgárok 45,68 százaléka adta le voksát.
- jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, az Európai Néppárt politikusa Brüsszelben vasárnap késő este.
Az EPP eredményváró rendezvényén Ursula von Der Leyen az új összetételű Európai Parlament képviselőhelyeire vonatkozó első mandátumbecslésre reagált, amely szerint az Európai Néppárt 181 képviselői helyet szerezhet meg, ezzel a 2024-2029 közötti időszakban is a legnagyobb pártcsoport marad az EP-ben.
A 27 közül 11 tagországból beérkezett exit poll felmérésekre alapuló becslést ismertető brüsszeli közlemény szerint az EPP 181 képviselői helyet szerezhet meg az új összetételű Európai Parlamentben, ugyanakkor 5 hellyel többet szerezhet a 2019-2024 közötti képviselői helyeihez képest.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) "megnyerte a választásokat, amit ma elértünk, az a románok belénk vetett bizalmát jelenti. (.) A románok értékelték a PSD által hozott kormányzati intézkedéseket" - nyilatkozott vasárnap este az európai parlamenti választások urnazárását követően Marcel Ciolacu kormányfő, a nagyobbik romániai kormánypárt elnöke.
A CURS-Avangarde közvélemény-kutató cég exit poll felmérése szerint az EP-választásokon a két kormánypárt, a PSD és a PNL közös listája a leadott szavazatok 54 százalékát kapta. A második helyen a nacionalista Szövetség a Románok Egyesüléséért (AUR) végzett 14 százalékkal, a harmadik pedig a liberális-konzervatív pártszövetség, az Egyesült Jobboldal lett 11 százalékkal. A Romániai Magyar Demokrata Szövetségre (RMDSZ) a felmérés szerint a szavazók 5 százaléka voksolt, ami két EP-mandátumot jelent.
- jelentette ki Herbert Kickl, a jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke a vasárnapi európai parlamenti (EP-) választás exit poll eredményeinek közzététele nyomán, amelyekből az derült ki, hogy a párt megnyerte a választást az országban.
Az Institute FORESIGHT, ARGE Wahlen közvélemény-kutató cégek, az APA hírügynökség, az ORF és Puls4 televíziók felmérései szerint az EP-választáson első helyen végzett az FPÖ eddigi csúcseredményének számító 1996-os EP-választáson elért 27 százalék körüli eredménnyel. Az Osztrák Néppárt (ÖVP) és a szociáldemokraták (SPÖ) történetük legrosszabb eredményére - nagyjából 24 százalékra, illetve 23 százalékra - számíthatnak. A Zöldek és a liberális NEOS mintegy 10 százalékos támogatottságot kaphat.
Abban bízunk, hogy az RMDSZ öt százalék fölötti eredményt ér el az európai parlamenti (EP-) választásokon - mondta Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke vasárnap este Kolozsváron a szövetség eredményváró gyűlésén.
A szövetségi elnök a romániai urnazárást követően az EP- és a vele együtt megtartott helyhatósági választásokat értékelve elmondta: az exit poll-adatok "szép kerek számot", öt százalékot mutatnak. Szerinte ez azt jelenti, hogy van közel 500 ezer szavazat, és az RMDSZ abban bízik, hogy a végeredménykor félmillió felett lesz a szavazatszám.
- jelentette ki a szövetség elnöke, hangsúlyozva: bizakodó, hogy az exit poll-adatok által jelzett öt százalék valóban meglesz.
Kelemen Hunor a helyhatósági választások kapcsán elmondta: a szövetség szavazatszámlálása szerint az RMDSZ meg tudja őrizni eddigi mintegy kétszáz polgármesterét és a négy megyei tanácselnöki mandátumot Hargita, Kovászna, Maros és Szatmár megyében, valamint bíznak a marosvásárhelyi és a szatmárnémeti győzelemben is.
- jelentette ki az RMDSZ elnöke arra utalva, hogy mindkét romániai választáson magas részvétellel zárták az urnákat. Köszönetet mondott mindazoknak, akik szavazatukkal támogatták a szövetség jelöltjeit, és azoknak is, akik kivették a részüket a kampányból, mozgósításból.
Csoma Botond, az RMDSZ szóvivője az MTI kérdésére közölte: a szövetség a legutóbbi, 2019-es EP-választásokon 476 ezer voksot szerzett.
A szóvivő a sajtónak nyilatkozva örömének adott hangot, hogy az exit pollok szerint a botrányairól hírhedt Diana Sosoaca szenátor neve által fémjelzett SOS Románia párt nem jutott be az Európai Parlamentbe.
Előrehozott parlamenti választásokat írnak ki Franciaországban, miután vasárnap este kiderült: az európai parlamenti (EP-) választáson a jobboldali Nemzeti Tömörülés nagy arányú győzelmet aratott, és az Emmanuel Macron elnök vezette tábor messze lemaradva a második helyen végzett.
Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés vezéralakja, volt elnökjelölt üdvözölte Macron bejelentését.
- mondta.
A Nemzeti Tömörülés az első exit poll eredmények szerint a szavazatok nagyjából 32 százalékát szerezhette meg az EP-választáson, míg Macron táborára csak 15 százalék körül szavaztak.
Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés EP-listavezetője már Macron bejelentése előtt felszólította az államfőt, hogy írjon ki új választást.
Az új összetételű Európai Parlament képviselőhelyeire vonatkozó első mandátumbecslés szerint az Európai Néppárt (EPP) 181, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) 135, az Újítsuk meg Európát (Renew Europe) nevű frakció 82, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) 71, az Identitás és Demokrácia (ID) pártcsoport 62 képviselői helyet szerezhet - közölte az Európai Parlament vasárnap este, azt követően, hogy az európai uniós tagállamok egy részében befejeződött az EP-választás.
A 27 közül 11 tagországból beérkezett exit poll felmérésekre alapuló becslést ismertető brüsszeli közlemény szerint a Zöldek képviselőcsoportja 53, a független képviselők csoportja 51, a Baloldal 34 képviselőt ültethet az EP-be, az eddig pártcsaládhoz nem tartozó új jelöltek közül pedig 51-en kaphatnak helyet az új összetételű EP-ben.
Az ötéves mandátumát befejező Európai Parlament összetételéhez képest 2024-2029 között az Európai Néppárt (EPP) várhatóan 5, az Európai Konzervatívok és Reformerek 2, az Identitás és Demokrácia pártcsoport 13 további hellyel rendelkezik majd, a független, valamint az EP-be újonnan bekerült képviselők 40-nel lesznek többen. Utóbbiak az új összetételű Európai Parlament megalakulása után csatlakozhatnak majd valamely pártcsoporthoz - jelentette be Roberta Metsola, az EP elnöke.
A közlés szerint 20 képviselői helyet vesztett az Újítsuk meg Európát (Renew Europe) nevű frakció és 18 helyet a Zöldek. A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége 4-gyel, a Baloldal pedig várhatóan hárommal kevesebb képviselői hellyel rendelkezhet majd.
Hozzászólások
Az eredmények mutatják, hogy a liberális és háborús őrületnek az EU ban még nincs vége. Tesznek erről a Wéberek meg a szottyadt SMS királynők!