Atomfegyvereket telepíthetnek Lengyelországba. Mi áll a háttérben? Szakértőt kérdeztünk
Andrzej Duda lengyel elnök egy lapinterjúban arról beszélt, Lengyelország a Nuclear Sharing NATO-program keretében kész atomfegyvereket fogadni a területén. A bejelentés hátteréről és lehetséges következményeiről kérdeztük Tálas Pétert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézetének egyetemi docensét.
Andrzej Duda a múlt heti amerikai útján a Fakt nevű lengyel lapnak adott terjedelmes interjút. A lengyel elnök az interjúban többek között arról beszélt, ha a NATO keleti szárnya biztonsága erősítése érdekében a szövetség esetleg úgy döntene, atomfegyvert telepítenének Lengyelország területén, Varsó készen áll erre. Duda az atomfegyverek lengyelországi telepítését az orosz fenyegetés miatt tartja esetleg szükségesnek, arra utalva, hogy Moszkva a Lengyelországgal szomszédos kalinyingrádi enklávé fokozódó militarizálása mellett a közelmúltban nukleáris fegyvereket telepített Belaruszba – emlékeztetett Tálas Péter.
Tálas hangsúlyozta, a Nuclear Sharing program keretében jelenleg az amerikai atomfegyvereket - mintegy száz robbanófejet - olaszországi, törökországi, németországi, belgiumi és hollandiai bázisokon tárolják. Korábban ebben részt vett Görögország és Kanada is.
A program keretében külföldi bázisokra áthelyezett atomfegyverek tulajdonosa az Egyesült Államok marad. A NATO-programban hagyományos, B61-es bombákat osztottak szét, vagyis repülőgépekről bevethető nukleáris fegyverekről, nem rakéták által hordozott nukleáris robbanófejekről van szó. Utóbbiak hatékonyabbak, mivel jóval gyorsabban érik el a célpontot – tette hozzá a szakértő, hangsúlyozva, amikor Lengyelország megvette a 48 darab F16-ost, a szakértők között már szó volt arról, hogy ezeket a vadászgépeket kisebb módosítással B61-es bombák hordozására is alkalmassá lehet tenni.
Tálas aláhúzta, a Nuclear Sharing programhoz való csatlakozást és atomfegyverek esetleges telepítését az összes fontosabb lengyel politikai szereplő támogatja. A felvetés sem új, már közel egy évtizede a közbeszéd részét képezi. Elsőként 2015-ben beszélt erről a jelenlegi lengyel NATO-nagykövet, Tomasz Szatkowski. A korábbi lengyel kormánypárt, a PiS politikusai az Ukrajna elleni 2022. februári orosz agresszió óta folyamatosan napirenden tartották a kérdést.
Abban is egyetértés van a lengyel politikusok és a szakértők között, hogy ez a lépés szerintük nem jelentene provokációt Moszkva irányába. Az atomfegyverek telepítését válaszlépésnek tekintik arra, hogy az oroszok háborút indítottak Ukrajna ellen és nukleáris fegyvereket helyeztek át a lengyel határok közelébe, Belaruszba – tette hozzá Tálas.
A szakértő emlékeztetett, Varsó a NATO-erők állandó jelenlétét és az atomfegyverek telepítését egyértelműen biztonsági garanciának tartja. Az atomfegyverek telepítésétől csakis abban az esetben állnának el a lengyelek, ha a NATO és Oroszország között megegyezés születne a Belaruszba áthelyezett orosz nukleáris bombák kivonásáról.
Tálas nem tartja elképzelhetetlennek, hogy a Nuclear Sharing programhoz való csatlakozásban az a számítás is vezetheti Varsót, hogy Donald Trump esetleges győzelmét követően komoly törés állhat be az amerikai-német kapcsolatokban. Ez esetleg oda vezethet, hogy az Egyesült Államok kivonná az atomfegyvereit Németországból, és áttelepítené Lengyelországba, megerősítve Varsó regionális hatalmi pozícióit. A szakértő szerint érdemes lehet Bukarestre is figyelni, a román diplomácia felé fű alatt hasonló törekvéseket fogalmazhatnak meg, mint Varsó felé. Így az sem teljesen kizárt, hogy a NATO keleti szárnya megerősítésének keretében nemcsak Lengyelországot, de Romániát is megkísérlik bevonni a Nuclear Sharing programba.
