Amerikaiak által kiképzett afgánok is harcolhatnak Putyin oldalán
Oroszországot az ember- és fegyverhiány arra késztette, hogy más, "lator" államokhoz forduljon ukrajnai inváziója fenntarthatósága érdekében.
Ezzel a felütéssel kezdi tudósítását a Fox News amerikai hírcsatorna. A portál megismétli azokat a közhelyeket, amelyeket a háború kirobbanása óta valószínűleg már mindenki tud, aki kettőnél több hírt olvasott el a témában, mely szerint Oroszország csak napokig vagy hetekig tartó invázióra készült, bízva hatalmas készleteiben és haderejében, kilenc hónappal később pedig más országoktól próbál katonákat és hadianyagokat szerezni.
Rebekah Koffler a Doctrine & Strategy Consulting elnöke, korábbi katonai hírszerzőtiszt szerint
Oroszország viszont elkezdte kiépíteni a saját szövetségesi rendszerét, még ha ezt a szövetségesek a Fox szerint próbálják is titkolni.
Oroszország Észak-Koreától vásárolt tüzérségi lövedékeket, bár Észak-Korea ezt tagadja. John Kirby fehér házi szóvivő szerint Észak-Korea megpróbálja eltitkolni a szállítmányokat, azzal, hogy közel-keleti és észak-afrikai országokon futtatja át a tranzakciót. Kirby megfeledkezik arról, hogy a két országnak 17 km-es közös határa van, ahol különösebb bonyodalmak nélkül tudnák átszállítani a hadianyagot... Kirby elmondta, az USA-nak van egy tippje, hogy hol készülnek bevetni a koreai eszközöket.
A másik beszállító, akitől Oroszország nagyban vásárol, Irán. A Shahed-136 önmegsemmisítő drónok mellett Mohajer-6 és Shahed-129 drónokat is vásároltak a közel-keleti országtól, valamint Fateh-110 és a Zulfiqar rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákat. Eddig összesen 3500 drónt vásárolhattak. Rakétákból pedig Oroszország 3-4 ezret lőhetett ki Ukrajnára. Koffler szerint a jelenlegi rakétakészlete valószínűleg a háború előtti szint 40%-a, ez azonban inkább csak becslés.
Az amerikaiak azonban felhívják a figyelmet, a fegyverek önmagukban nem nyerik meg a háborút. Ugyanezt gondolja a Wagner-csoport is. A hivatalosan nem létező katonai magáncég Telegram-csatornáján még tavasszal megüzente: "bárhol is legyenek a precíziós fegyverek, csak a gyalogság megy előre."
A csoport Szíriában, Líbiában és a Közép-afrikai Köztársaságban is toborzott, de állítólag szerbek is harcolnak az oroszok oldalán. A nemzetköziség azonban nem valamilyen proletár maradvány, Goldberg szerint az oroszok gyorsan kimerítik saját erőiket, ezért a munka elvégzésében külföldiekre támaszkodnak. "Hogy ne oroszok haljanak meg, és ne orosz holttestek térjenek vissza a családjaikhoz" – tette hozzá.
A Fox megjegyzi, már a háború kezdeti szakaszában bevonzottak csecsen harcosokat. A csecsenföldi székhelyű Orosz Különleges Erők Egyeteme a konfliktus kezdete óta ontja a gyorstalpaló kiképzésen átesett önkénteseket. Ide egyébként még a részleges mozgósítás előtt is érkeztek férfiak Oroszország minden tájáról, részben azért is, hogy az orosz reguláris hadseregben levőknél jobb feltételekkel harcolhassanak.
Áprilisban a New York Times arról írt, hogy szíriai és grúz harcosokat is várnak. Grúzok egyébként az ukrán oldalon is harcolnak...
És ami nagy pofon lehet az Egyesült Államoknak, egykori, árván hagyott szövetségesei indulhatnak az általa bőkezűen támogatott Ukrajna ellen. A Foreign Policy jelentése szerint az amerikaiak által kiképzett és pénzelt afgán Nemzeti Hadsereg kommandósai (ANASOC) állhatnak Putyin zászlaja alá. Az FP szerint első körben tízezer egykori afgán kormánykatona számára lenne elfogadható az ukrajnai szerepvállalás.