2026. július 10., 10:05

A Hormuzi-szoros Irán nukleáris fegyvere – Kiss Rajmund az iráni konfliktusról és a NATO-csúcsról

Az ankarai NATO-csúccsal egyidőben kiújult az iráni konfliktus: van-e esély gyors fegyvernyugvásra? Hogyan viszonyul a NATO Ukrajna felvételéhez, érzékelhető-e feszültség a szervezeten belül? Teljesíthető vállalás-e a védelmi kiadások további növelése? Kiss Rajmundot az MCC Diplomáciai Műhelyének vezetőjét kérdeztük.

Kiss Rajmund: Úgy tűnik, a politikai változást Trump nem tudja elérni Iránban, a katonai sikerek ugyan nagyon komolyak voltak, de azt is lehet látni, a világgazdaságnak milyen károkat okozott Teherán, és a Hormuzi-szoros mekkora adu

Fotó: Kiss Rajmund archívuma

„A NATO-n belüli korábbi feszültség nem oldódott, éppen az ankarai csúcstalálkozó idején Irán megtámadott több amerikai bázist Kuvaitban, Bahreinben, illetve a Hormuzi-szorosban is megtámadtak egy hajót. Ezekre a támadásokra válaszolt az Egyesült Államok, erre a NATO főtitkára úgy reagált, teljesen jogos és célszerű volt az amerikai válaszcsapás. Úgy gondolom, az iráni konfliktus kiújulása nem nyomta rá bélyegét az ankarai csúcsra, viszont Donald Trump ismét felvetette Grönland helyzetét, és aggodalmát fejezte ki, hogy a NATO-tagállamok csak nézik, ahogy Grönland körül kínai és orosz hajók állnak, és egyáltalán nem zavarja őket, legkevésbé Dániát. Ráadásul a dánok tiltakoznak az ellen, hogy az Egyesült Államok megerősítse a katonai jelenlétét a kulcsfontosságú szigeten. Ebben a kérdésben már sokkal inkább érzékelhető volt a konfliktus” – hangsúlyozta Kiss Rajmund.

A szakértő aláhúzta,

az iráni konfliktus gyors lezárására nem látok esélyt, már a harminc, majd hatvan napos tűzszüneti megállapodások kapcsán is szkeptikus voltam. Lehetett érezni, hogy csak vihar előtti csend van a Közel-Keleten. Az Iráni Forradalmi Gárdával egyáltalán nem könnyű tárgyalni, biztos voltam benne, hogy Teherán megszegi a tűzszünetet.

Az is figyelmeztető jel volt, hogy a Hormuzi-szoros megnyitása után két héttel már több hajótól kértek kétmillió dollárt az áthaladásért. Irán évente 60 milliárd dollár bevételre tehetne szert csak a tranzitdíjak beszedéséből – mindenkinek a fantáziájára bízom, mire költenék ezt a pénzt, fegyvervásárlásra vagy a nemzetközi terrorszervezetek finanszírozására. Úgy tűnik, a politikai változást Trump nem tudja elérni Iránban, a katonai sikerek ugyan nagyon komolyak voltak, de azt is lehet látni, a világgazdaságnak milyen károkat okozott Teherán, és a Hormuzi-szoros mekkora adu. Úgy is fogalmazhatnék, a Hormuzi-szoros Irán nukleáris fegyvere, akkora zsaroló potenciált jelent a szoros lezárása, mintha nukleáris fegyverekkel rendelkezne Teherán”.

Megkapták a Patriotok gyártási engedélyét az ukránok, de ebből holnapra még nem lesz rakéta

Kiss Rajmund aláhúzta, „az ankarai csúcson a NATO-tagállamok óriási sikerként könyvelték el, hogy a találkozón a szervezet főtitkára, Mark Rutte meghívására Volodimir Zelenszkij is részt vett. Igaz, az ukrán elnök a NATO-csúcson nem szólalhatott fel, ezzel Trump elnöknek akartak imponálni. Zelenszkij a plenáris ülés margójára kapott szót, és ez alkalommal is hangsúlyozta, gondolják meg a tagállamok, hogy pont Ukrajnát, egy ennyire felkészült hadsereggel, védelmi kapacitással, dróntechnológiával rendelkező országot nem akarják, hogy erősítse a NATO szervezetét. Miközben még az előző amerikai elnök, Joe Biden sem támogatta Ukrajna NATO-tagságát, ahogy a jelenlegi német kancellár és a francia elnök sem támogatja. A hágai csúcson Trump elnök is egyértelműen kifejtette, Ukrajna nem lehet NATO-tagállam. Ha Ukrajnát felvenné a NATO, az egyértelműen a harmadik világháborút jelentené”.

A szakértő hozzátette,

a tagállamok megegyeztek egy 70 milliárd euró értékű támogatásban Ukrajnának, ebből 60 milliárd hitelből lenne. Trump ismét betartotta az ígéretét, az amerikai adófizetőknek nem kell a zsebükbe nyúlni, egyetlen dollár hitel felvételéhez nem járult hozzá Amerika. Zelenszkij meghívta Kijevbe Trumpot, aki erre egyelőre nem válaszolt. Ami biztos, az ukránok drónokat adnak el az Egyesült Államoknak, és megkapják az amerikaiaktól a Patriot légvédelmi rakéták gyártási engedélyét. Mindez jól hangzik, de hogy ebből mikor lesz rakéta, az egy másik kérdés, ahhoz gyártási kapacitás alapanyag és szakemberek kellenek. Ez lehet fontos mérföldkő, de ebből holnapra még Lego rakéta sem lesz”.

Önbecsapás, ha megduplázódik a kiadás, azon dupla annyi fegyvert lehet beszerezni

Kiss Rajmund megjegyezte, „a magyar miniszterelnök az ankarai csúcson úgy fogalmazott, Magyarország a NATO megbízható partnere lesz. Én azt gondolom, Magyarország eddig is katonásan helytállt nemcsak a békemissziókban, de éles bevetések során is Afganisztánban. 2023-ra Magyarország bekerült abba a 11 országot tömörítő klubba, akik elmondhatták magukról, hogy végre a NATO pénzügyi kötelezettségeinek is meg tudnak felelni, hiszen a GDP két százalékát fordították a védelmi kiadásokra. Vagyis szerintem Magyarország eddig is megbízható partnere volt a NATO-nak, ha ez a jövőben még inkább így lesz, annak én csak örüli fogok”.

„A vállalás most az, hogy 2035-ig a védelmi kiadásokat a GDP öt százalékára kell emelni, ebből 3,5 százalék a szűkebben vett katonai kiadásokra, 1,5 százalék pedig az infrastruktúrára, innovációra lenne fordítva – hangsúlyozta a szakértő, aki szerint

a képet árnyalja, hogy jelenleg a fegyverekre sokkal nagyobb a kereslet a világban, mint eddig bármikor. Márpedig, ha óriási a kereslet, és a kínálat ezt nem tudja követni, akkor sokkal drágább lesz. Tehát ne gondoljuk, ha megduplázódik a kiadás, azon dupla annyi fegyvert tudunk beszerezni. Szerintem ez ugyanolyan önbecsapás, mint egyéb önámítások a Nyugaton.

Nem is beszélve arról, hogy a kínai tulajdonban lévő ritkaföldfémek nélkül nem lehet fegyvereket gyártani, de még olyan gépet sem, ami egyébként fegyvert tud gyártani. Vagyis felmehet 2035-re a védelmi kiadások aránya öt százaléka, de könnyen lehet, hogy még ebből a pénzből sem fogunk tudni több rakétát vagy tankot venni, mint ma” – húzta alá Kiss Rajmund.