Milyen hatásai vannak a járványnak a mezőgazdaságra? Falugazdászokat kérdeztünk

Gergely László, a Kassa-környéki járásért felelős falugazdász rámutat, hogy régiójában a határok lezárása után a vetőmagok beszerzésével voltak gondok. Mint mondja, a nagyobb gazdák jellemzően korábban beszerzik a vetőmagot, műtrágyát, permetszereket. Őket nem érintette annyira a határzár, a kisebb gazdák azonban, akik általában későbbre hagyják ezt, és sokan Magyarországról szerzik be a szükséges dolgokat, némileg bonyolultabb helyzetbe kerültek. Mivel azonban egy hosszú, csapadékmentes időszak van mögöttünk, volt idejük arra, hogy megoldják a problémát.

A koronavírus-járvány megfékezése érdekében hozott intézkedések az állattartással foglalkozók életét is megnehezítették.

A korábbi években a bárányok jelentős része magyarországi felvásárlókon keresztül az olasz piacra került. A határok lezárása esetükben komoly veszteségeket okozott.

Mostanára némileg normalizálódott a helyzet, emellett a gazdák a nagybani eladás helyett helyben, kicsiben adják el a bárányokat, egy-két, esetleg öt-tíz darabonként, mondja Gergely László. További problémaként említi, hogy jelenleg alig vagy egyáltalán nem lehet beszerezni sem kismalacokat, sem anyadisznókat.

Hasonló problémákról számol be Burkus Imre is, a Rozsnyói és a Nagyrőcei járásért felelős falugazdász. Mint mondja, tapasztalatai szerint a mezőgazdaságot, a kinti munkák végzését nem korlátozta nagyobb mértékben a vírus. Voltak kisebb csúszások a vegyszer- és a műtrágyaellátás kapcsán, de ezek már többnyire megoldódtak.

Az ő régiójában is inkább az állatok eladásával, a juh- és a szarvasmarha-exporttal voltak gondok, az előbbi főleg az olasz, az utóbbi pedig leginkább a lengyel piacra megy. Ezenkívül a tejtermelésben vannak fennakadások. A felvásárlók kizárólag annyi tejet vesznek meg, amennyire szerződésük van a gazdákkal, viszont sokan ennél többet termelnek.

Sok gazdaságban nem tudnak mihez kezdeni a fölösleges tejjel, a felvásárlók nem akarják elvinni. Nagy kérdés, hogy meddig fog tartani ez a helyzet.

Egy-két hét még valamilyen szinten elviselhető, de utána egyre veszteségesebb lesz a tejtermelés, mutat rá Burkus Imre.

A falugazdászok szerint pillanatnyilag Felső-Gömör és a Bódva völgyének gazdáit a koronavírus hatásainál is jobban foglalkoztatja az a kérdés, hogy mikor érkezik meg a várva várt eső. A térségben jóval kevesebb a gyümölcstermesztő, mint a Csallóközben vagy Magyarországon, így itt nem voltak jelentős fagykárok, viszont nagy szükség lenne az esőre. Több hete vagy egyáltalán nem, vagy csak nagyon kevés esett, a hétvégére jeleztek nagyobb mennyiségű csapadékot, de ez sem érkezett meg.

– Szárazság esetén legtöbbször tudunk dolgozni, folyik a mezei munka. Mostanra lassan befejeződik a vetés, helyenként még a kukorica és a szója vetése van hátra, de az idő nagyon kedvező rá, lassan ez is befejeződik. Sokfelé folyamatban van a permetezés, a műtrágya szórása. De már nagyon hiányzik a csapadék – mondja Burkus Imre.

Hozzáteszi,

a régióban nem tapasztalt komolyabb gondot a munkaerővel, egyelőre nincs hiány, nem úgy, mint Nyugat-Szlovákiában, ahol jelentősebb a zöldség- és gyümölcstermesztés.

A munkaerő terén a koronavírus-járvány hatásai még nem mutatkoznak, a gazdák nem számoltak be arról, hogy nagyszámú munkaerőt kellett volna pótolniuk amiatt, hogy a munkásoknak karanténba kellett volna vonulniuk.

Bár az Európai Bizottság felkínálta az egyes tagállamoknak azt a lehetőséget, hogy a koronavírus-járvány miatt egy hónappal, június 15-ig meghosszabbíthatják a területalapú támogatások leadási határidejét, a szlovák mezőgazdasági minisztérium nem élt ezzel a lehetőséggel. A leadási határidő tehát az idén is a korábbi években megszokott május 15.

A szaktárca arra hivatkozott, hogy a halasztással a kifizetések határideje is csúszott volna. A gazdáknak tehát már alig több mint egy hetük van arra, hogy postai úton vagy elektronikus formában beküldjék a kérvényüket.

Más pályázatok esetében a falugazdászok arról számoltak be, hogy a koronavírus-járvány miatt sok esetben lelassultak a folyamatok, olyan pályázatok esetében is, amelyek már a szerződéskötés fázisában voltak. Ezek esetében várhatóan rövidesen előrelépés történhet.

A falugazdászok szerint, és ezt támasztja alá a Szlovákiai Magyar Vállalkozók Szövetsége által készített felmérés is – amely a koronavírus gazdasági hatásait vizsgálja a hazai kis- és középvállalkozói szektorra –, a mezőgazdaságban érezhetők legkevésbé a járvány negatív hatásai.

– A gazdák talán a szerencsésebbek közé tartoznak. Az életük nagy része eddig is a szabadban, a földeken zajlott, s most, a vírus miatt sem változott meg annyira, hogy korlátozva lettek volna a munkájuk végzésében. A körülmények megváltoztak kissé, ehhez alkalmazkodniuk kellett, de a gazdák általában tudtak alkalmazkodni, meg tudták oldani a helyzetet – mondja Gergely László.

A falugazdász szerint most leginkább az a kérdés, hogy meddig tart ez a helyzet.

(Megjelent a Magyar7 c. hetilap 2020/18. számában)