2025. szeptember 6., 12:12

Miért jobb a levegőből permetezni?

Gyermekkoromban eseményszámba ment, mikor Bátorkeszi felett olykor elrepült egy Z-37 Čmelák permetező repülőgép. Kisgyermekek és meglett férfiak egyként emelték tekintetüket az égre.

Agrokomplex
Galéria
+5 kép a galériában
A legnagyobb hazai mezőgazdasági kiállítás és szakvásár vasárnapig várja a látogatókat
Fotó: Kocur László

Természetesen a nyolcvanas években még az élt az emberek fejében, amit Gömbös Sándor nótaszerző a mai napig hatóan beleplántált a magyar ember tudatába, amikor 1909-ben, a La Manche-csatorna  átrepülése kapcsán világhírűvé vált francia pilóta, Louis Blériot magyarországi látogatása során megírta és megzenésítette azt, hogy:

Hogyha nékem sok pénzem lesz, felülök a repülőre."

A repülés a létező szocializmus végnapjaiban az átlagember számára jószerivel elérhetetlennek tetszett. S bár a mezőgazdasági repülés külön világ volt, melynek szocialista alulnézetébe a magyar olvasó Moldova György: Égi szekerek c. könyve által nyerhetett betekintést, valójában nagyon kevés egységes földműves szövetkezet engedhette meg magának, hogy beszerezze az 1965-től gyártott csehszlovák gépcsodát, melyből összesen 713 darab készült. Ennek fő akadálya a magas beszerzési ár volt, illetve  felszállópálya is kellett.

Gömbös Sándor nótáját, bár még ma is felhangzik a mulatságokban, az élet a polgári repülés terén a fapados társaságok megjelenésével felülírta. A rendszerváltást követően a mezőgazdasági repülés az ágazat szerkezetváltása miatt kicsit mostohagyarek lett, Čmelákot is leginkább csak a légiparédékon láthattunk.

Az erőszakkal kollektivizált efsz-ek visszaosztását követően az egységnyi területen megszaporodott, kisebb gazdálkodók számára a repülőgép még kevésbé vált elérhetővé, mint korábban. Aztán jópár évig semmi sem történt, maradtak a traktorvontatású és az önjáró permetezők. Aztán jöttek a drónok.

A drónokról portálunkon leginkább az orosz-ukrán háború kapcsán esett sok szó az elmúlt négy évben. Nos, a drónok a polgári felhasználás terén legalább annyit fejlődtek, mint a harctéren. És ahogy a fapadosok letörték a nagy légitársaságok árait, úgy vált már a közepes gazdaságok számára is elérhetővé egy-egy permeteződrón. Nem kell hozzá 400 méter hosszú, 12 méter széles kifutópálya, mint például a Komáromhoz közeli Hetényen épült egykori mezőgazdasági reptéren, bárhonnan felszállhat. Nem kell "rendes" pilóta, elég egy tanfolyamot végzett, a Közlekedési Hatóságnál vizsgát tett kezelő. Nincs taposáskár. Nem kell repülőgép-szerelő, mezőgazdasági drónok jó garanciális feltételek mellett vásárolhatók, és, ha  mégis szervizbe kellene szállítani, beteszik egy kombiba, és elviszik.

De még mielőtt az önjáró permetők és traktorok forgalmazói egyoldalúsággal vádolnák a szerzőt, említsük meg, hogy míg a Čmelák 600 kg permettel tudott felszállni, a traktor meg akár több köböt is ki tud vinni egyszerre, a drónok esetében – egyelőre – 20-50-70-100 literes kapacitásról van szó. Igaz, ezt precíziós formában tudják kijuttatni. A jubileumi, 50. Agrokomplexen is számos méretű és típusú drónt kínáltak a kiállítók. Közülük kettővel el is beszélgettünk.

Gyártják is

Az ABZ DRONE két drónnal érkezett Szentendréről Nyitrára. A magyar vállalkozás, amellett, hogy számos világmárkát forgalmaz, saját drónokat is fejleszt.

A cég nemcsak forgalmazza a drónokat, hanem a hozzá tartozó képzéseket is biztosítja, szervezi. Bödő Benjámin, a vállalat munkatársa portálunknak elmondta, sokan keresik meg őket, akik európai vagy kimondottan magyar alternatívát szeretnének a Kína dominálta piacon. A cég a szervizhálózatot is biztosítja.

ABZ magyar dróngyártó
Szentendréről elsősorban az ékszerdobozszerű belvárosban való romantikus andalgás, vagy a szabadtéri néprajzi múzeum jut az emberek eszébe, pedig drónokat is gyártanak
Fotó:  Kocur László

A kiállításon két drónt lehet megtapogatni, de természetesen van nekik több is.

"A kisebbik egy C10 ipari tisztítódrón, melyet épületek, ipari létesítmények, tetők, napelemek tisztítására lehet használni. 50-180 bar nyomás mellett 15 liter/perc áramlási sebességgel, 60 méteres magasságig képes dolgozni" – mondta Bödő Benjámin. Az Agrokomplex profiljába természetesen a másik, nagyobb masina illeszkedik jobban, az L30 permetező drón.

Bödő Benjámin
Bödő Benjámin és a gépmadarak
Fotó:  Kocur László
Ez egy 30 literes permeteződrón, amivel bármilyen vegyi anyag kijuttatható, de fel tudjuk szerelni 50 literes granulátumszóróval is"

– mutatta be a gépet.

Bödő Benjámin szerint a drónos növényvédelem már a kisebb, néhány hektáron gazdálkodó termelők számára is elérhető alternatíva, mivel a precíziós célbajuttatás miatt a vegyszer 50, és a víz 90 százalékát meg lehet spórolni. A 30 liter a nagyobb gazdaságok igényeit is kiszolgálja, szántóföldi kultúrában ezzel akár 21 hektárt is le tudnak "fújni" egy óra alatt. Nyilván gyümölcsös vagy szőlő esetében más a teljesítmény.

Drónt Dunaszerdahelyről

Egy jó, ki- és bejárat melletti sarokhelyet sikerült kiválasztani a dunaszerdahelyi Olivex Kft-nek. Magam is akkor botlottam beléjük, amikor információktól zúgó fejjel már kifelé tartottam a kiállításról. A cég visszatérő kiállító az Agrokomplexen.

permeteződrón
Nem kicsi
Fotó:  Kocur László

"A dróntechnológiát, és az abban rejlő lehetőségeket szeretnénk bemutatni a látogatóknak. A konkurenciához képest a Szlovákiában elérhető legnagyobb permeteződrónokat hoztuk el" – mondta portálunknak Lampert Zoltán. A drón spektrális térképeket is képes készíteni, így a kezelő pontosan meg tudja határozni, hogy a termőföld mely részén van szükség beavatkozásra, és melyiken nem. Így lényeges növényvédőszer-mennyiség megtakarítható.

Lampert Zoltán
Lampert Zoltán
Fotó:  Kocur László

"A drónunk 70 kilogramm terhet, illetve 60 litert tud felemelni egy felszállás során. 8-10 percet tud a levegőben tölteni, majd egy nagyon gyors, 30-40 másodperces akkumulátorcsere után tovább tud repülni" – tette hozzá Lampert Zoltán.

Ezt a céget elsősorban a hobbidrónjai tették ismertté, de van nekik ekkora is
Galéria
+5 kép a galériában

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék