Legyőzhetjük a kártevőket csökkentett hatóanyagú permetszerrel?
Itt a tavasz, ha nem fúj a szél, meg lehet kezdeni a lemosó permetezést. Én is elballagtam a gazdaboltba, ahol viszont figyelmeztettek, érdemes két tasakkal tennem a porból az öntözőkannába, mivel csökkentették a hatóanyagtartalmát.
Akik vegyszeres növényvédelemmel foglalkoznak, szinte évente kénytelenek szembesülni azzal, hogy fogynak a hatékony permetszerek, hol ezt, hol azt vonnak ki. Ami marad, annak is gyakran csökkentik a hatóanyag-tartalmát. A felkínált biológiai alternatívák pedig nem mindig hatásosak.
Ráadásul a kártevők egy része nem őshonos, hanem a globális kereskedelem melléktermékeként érkezik térségünkbe. További problémát jelent, hogy a kártevőállomány egy része már rezisztens. Velük kellene felvenni a harcot, ökológiai permetszerekkel, illetve csökkentett hatóanyagú permetekkel. Arról, mit tehet a kertész ebben a kiszolgáltatott helyzetben, Kukor Tamás kertészmérnökkel beszélgettünk.
Egyre kevesebb a hatékony, a kertészek által megszokott permetszer a piacon, miközben újabb és újabb kártevők érkeznek, illetve a meglevő állomány egy része rezisztens. Mit lehet tenni ebben a helyzetben?
2019-ben kezdődött egy változási folyamat az Európai Unióban. A forgalomban levő vegyszerek egy részét betiltották, a még kaphatókban pedig csökkentették a hatóanyagot 70 százalékra. Ez a 70 százalékos permetszer a növényeken a 100 százalékos permetszerre rezisztens rovar- és gombaállománnyal találkozik. Ez olyan, mint ha ki sem permeteznénk ezeket a vegyszereket.
Ugyanakkor nem kínálnak alternatívát a gazdálkodóknak...
Az EU hathatós nyomást próbál kifejteni, hogy környezetbarát módon gazdálkodjunk. Ugyanakkor a kivont vegyszerek pótlására nem mindig készülnek fel. Miközben újabb és újabb kártevők érkeznek, vagy szaporodnak el a régiek, nagy számban. Hogy csak olyant említsek, amivel tényleg mindenki találkozhat: például a poloskák rendkívüli módon elszaporodtak az utóbbi időben. Vagy a téli behúzódás idején láthatjuk a hétvégi házakban, garázsokban, padlástereken a harlekin katicák tenyérnyi kolóniáit. Ezekről húsz éve azt sem tudtuk, hogy a világon vannak.
A nálunk új fajoknak viszont, úgy tűnhet, nincsenek kártevői.
Mivel a globális felmelegedés miatt a mediterrán éghajlat egyre feljebb húzódik, elképzelhető, hogy egykor majd narancsfákat fogunk a Csallóközben ültetni, a nálunk őshonos almafák pedig feljebb húzódnak Lengyelországba, mert ott lesznek meg azok a fagyhatások, amelyek régiónkban a honos gyümölcsök, alma, körte, cseresznye stb. megtermeléséhez kellettek. Nehéz kérdés, hogyan lehetne jól "biogazdálkodni", úgy, ahogy azt az EU elvárja.
De talán segítség lehet, ha eleink bölcsességéhez, a józan paraszti észhez nyúlunk. A régiek azt mondták, a gazda szeme hizlalja a jószágot, meg azt is, hogy tiszta udvar, rendes ház. Ha a beteg növényi részeket eltávolítom az egészségestől, akkor mindjárt kevesebb lesz a visszafertőződés esélye. Ehhez persze az kellene, hogy ugyanezt a szomszéd is megtegye. Mert hiába van rend az én kertemben, ha a szomszédomé meg elhanyagolt. Első körben itt kezdődik a növényvédelem. Azt azonban nem merném megjósolni, hogy az EU által presszionált biológiai védekezési módszerek mikor fognak igazán hatékonyan működni. Sajnos, az EU mindig inkább tilt, mert azt könnyebb. Alternatívát viszont nem javasol. A globális felmelegedés, és a kártevők nagy szaporulata miatt vegyszerek nélkül, csak biológiai módszerekkel nem tudunk úrrá lenni a helyzeten.
