2023. június 29., 09:09

Édes élet – A mindennapi cukrunk

Életünk elképzelhetetlen cukor nélkül, gondoljunk csak a reggeli kávénkra, a mellé elrágcsált croissant-ra, nagymama süteményeire. Azt talán mindenki tudja, hogy – a mi régiónkban – a cukor a cukorrépából készül, de hogy milyen utat tesz meg a répa, amíg a két kocka az ön csészéje mellé kerül, az talán nem annyira közismert. Kovács Róberttel, a Cukorrépa-termesztők Szlovákiai Szövetségének elnökével beszélgettünk.

cukor cukor
Fotó: unsplash.com

Az egész május és a június eleje Szlovákia délnyugati részén meglehetősen csapadékos volt. A gabonatermesztők nem örülnek neki, ha a csapadék lefekteti a szárba szökkent búzát. Mi a helyzet a cukorrépa-termesztőkkel?

A répa szereti a vizet. A jó kis tavaszi, csendes áztató esőnek a répatermesztő is örül, főként, ha jég nélkül érkezik. A megfelelő mennyiségű csapadék előjele lehet a jó termésnek, de természetesen a betakarításig még nagyon sok idő van hátra.

Vázoljuk pár mondatban, mi a helyzet aktuálisan a cukorrépaföldeken.

A bátrabb termelők már márciusban elvetik a vetőmagot, a többség áprilisban. A vetőmagot az előkészítésnél pácolják, így kevesebb vegyszerre van szükség a termelés során. Most sok csapadék volt, melynek hatására a gyomirtó is működésbe lépett.

A csapadéknak köszönhetően a növény szépen fejlődésnek indult. A hektáronkénti egyedszám 92-100 ezer darabra tehető. Cukorrépa vetése előtt a talajt gondosan elő kell készíteni,  és 2,5-3 cm mélyen vetni. A vetésnél a tőtávolságot be kell tartani. Aztán következik a permetezés a gyomok ellen, gépi kapálás és permetezés a gombás betegségek ellen. A betakarítás szeptembertől novemberig tart, a fajtától és a körülményektől függően.

Említette a permetezést… Melyek a cukorrépa fő kártevői?

A cukorrépát világszerte mintegy négyszáz állatfaj károsítja. De idén nemcsak csapadékos, hanem hideg is volt a tavasz, ez a mezőgazdaságnak mindig jó. Az egyik fő kártevő a drótféreg lárvája, de az 10-12 fok alatt nem aktív. Aztán ott van a törpe répabogár, a lisztes répabarkó, a répa fonálféreg.

Az állati kártevők mellett a vírusos és bakteriális betegségek is komoly veszélyt jelentenek, ezek ellen csak csávázással, illetve permetezéssel tudunk védekezni. De a többi haszonnövényhez képest a cukorrépánál viszonylag kevés permetszert használunk, termesztése környezetkímélőbb.

Szlovákiában mely fajtákat részesítik előnyben a termesztők?

A cukorrépának sok fajtája van. A szlovákiai piacot néhány nagy vetőmag előállító uralja, a termelők többsége tőlük szerzi be a vetőmagot a cukorgyárak által. Ezek: a német KSW, a svájci, de kínai kézen levő Syngenta, a dán MariboHilleshög és a belga SESVANDERHAVE. A Szlovákiában vetett cukorrépa mintegy 60 százaléka az ún. Conviso Smart.

Mitől „okos” (smart) egy cukorrépa?

A hagyományos termesztésben már akkor kellett permetezni a cukorrépát, amikor hajtani kezdett, ekkor a legsérülékenyebb a növény. A termesztési folyamat során 3-4-szer kellett permetezni. A Conviso Smartot elég kétszer permetezni. A természetben minden faj bizonyos egyedei túlélik még a legkatasztrofálisabb körülményeket is.

A gyártó a sok millió egyedből a mesterséges intelligencia segítségével kiválogatta a legrezisztensebb egyedeket, és ezeket nemesítette tovább. A gyártó szerint ennek köszönhetjük, hogy a növény ennyire ellenálló.

Szlovákiában hány hektáron termesztenek cukorrépát?

Mintegy 22 ezer hektáron. 2020-ban 21 654 ha, 2021-ben 22 063, 2022-ben ez kicsit visszaesett 19 579 hektárra, 2023-ban viszont visszamentünk 22 441 hektárra.

Milyen mértékben önellátó az ország cukorrépából?

A cukorrépa azon kevés mezőgazdasági termékek egyike, amelyből Szlovákia még önellátó.

Az éves fogyasztás 165 ezer tonna, mi pedig egy átlagos évben képesek vagyunk 170 ezer tonnát legyártani, de volt olyan év, hogy 200 ezer tonna cukrot gyártottunk.

A klímaváltozás mennyire befolyásolja az önök munkáját?

A 2021-es és a 2022-es év nagyon száraz volt. Nem ritkán 38-39 fok is volt a földeken, főként júliusban és augusztusban. Ez a termésátlagon is megmutatkozott, tavaly például csak 55,76 tonna termett hektáronként.

Egy rendes évben 65 tonnát, a rendkívül jó években akár 70 tonnát is tudunk termelni hektáronként. Ilyenkor mutatkozik meg az öntözés fontossága. Tavaly nekem öntözéssel sikerült elérnem a 70 tonnát egy hektáron. Egy szomszédos parcellán, amelyen nem volt öntözőberendezés, 36 tonna termett egy hektáron. Az öntözés tehát nagyon sokat számít. Ami pedig a cukortartalmat illeti, az tavaly 15,97%-os volt, ami átlagosnak mondható, a cukorgyárak által elvárt norma 16 százalék, ennek megfelelően fizetik a termelőket.

Kovács Róbert, a Cukorrépa-termesztők Szlovákiai Szövetségének elnöke
Kovács Róbert, a Cukorrépa-termesztők Szlovákiai Szövetségének elnöke
Fotó:  ma7

A rendszerváltás, illetve az európai uniós csatlakozás után a szlovákiai cukorgyártás leépült. Az a két megmaradt gyár fel tudja venni a teljes hazai kapacitást?

Amikor csatlakoztunk az Európai Unióhoz, Szlovákiában tíz cukorgyár üzemelt. Jelenleg kettő működik, Szereden és Hőlakon (Trenčianská Teplá).

Mintha a nyugati országoknak az lenne az érdeke, hogy itt ne működjön semmilyen termelés, hanem mindent Nyugatról hozzunk be. Dunaszerdahelyen például az Eastern Sugar 1 milliárd 200 millió szlovák koronát kapott azért, hogy bezárja a cukorgyárat, pedig az volt a legnagyobb és a legmodernebb abban az időben. Szövetségünk ez ellen felemelte a szavát, de az EU másként döntött. Hogy egy személyes példát említsek: bezárták az oroszkai cukorgyárat is, így én 100 kilométerre hordom a répát leadni, miközben az egykori gyártelep egy kilométerre van tőlem. Mindazonáltal a piac szerkezete most ilyen, ehhez a termelők is igazodtak, így ez a két gyár fel tudja vásárolni a hazai termést.

A teljes szlovákiai termelés itt végzi, vagy jut exportra is?

A Szlovákiában megtermelt cukorrépa több mint kilencven százalékát itt dolgozzák fel. A szeredi cukorgyár alkalmanként az Agrana cégcsoporton belüli morvaországi vagy magyarországi cukorgyárába is szállít. A szeredi cukorgyár hozzávetőleg 5200 tonna répát tud feldolgozni 24 óra alatt, a hőlaki 5500-5600 tonnát. De Szereden kapacitásbővítésre készülnek, amelyet követően el fogják érni a napi 6000 tonnát. Hogy ez kicsit könnyebben legyen elképzelhető az olvasók számára: ez mintegy 240 kamion rakománya. De természetesen a répa nagy részét vasúton szállítják, ami gazdaságosabb és környezetkímélőbb.

Mi történik aztán a feldolgozott cukorral? Mind a hazai piacra kerül, vagy exportra is jut belőle?

Az Európai Unión belül szabad kereskedelem működik. Szlovákiából is több országba szállítanak cukrot, Magyarországra, de például Görögországba is.

Ugyanakkor az európai termelőkkel szemben komoly környezetvédelmi-ökológiai követelményeket támasztanak, számon kérik rajtuk a karbonlábnyomot stb., miközben Romániába Ukrajnából hoznak be cukrot, ott átcsomagolják, és terítik az uniós piacon. Ukrajnára egészen más követelmények vonatkoznak, olyan vegyszereket is használhatnak, amelyek az EU-ban be vannak tiltva, nincs műtrágya használati korlát, és számos más, ránk nézve kötelező agrotechnológiai eljárást nem kell betartaniuk. Más az adó- és járulékrendszer, így az ő áraikkal nem tudunk versenyezni. Magyarországon, de Romániában is csak egy cukorgyár működik, ami nem fedezi a hazai szükségletet. Lehet találgatni, hogy a többi honnan van. Az Európai Uniónak erre sokkal jobban oda kellene figyelnie, de úgy látom, a brüsszeli döntéshozatal nagyon eltávolodott az emberek mindennapi igényeitől.

Hogy viszonyul az állam a cukorágazathoz? Érezhető a támogatás?

Nézze, a cukor fontos alapélelmiszer. Ha próbáljuk végiggondolni egy napunkat, már a reggeli kávénknál megjelenik, ott van a péksüteményekben stb. Tréfásan azt szoktuk mondani, hogy olyan, mint a só.

A Cukorrépa-termesztők Szlovákiai Szövetsége aktív, igyekszünk jó kapcsolatot ápolni a mindenkori agrárminiszterrel. Eddig nem volt probléma, a cukor fontosságát mindenki belátja. A 2023-tól érvényes hétéves stratégiai tervben foglaltakkal is elégedettek vagyunk.

Milyen tevékenységet fejt ki a Cukorrépa-termesztők Szlovákiai Szövetsége?

Koordináljuk a termelők és feldolgozók kommunikációját, együttműködését. Mi működtetjük az iparági egyeztető tanácsot, ahol jelen vannak a termesztők és a cukorgyárak képviselői.

Itt megbeszéljük az ágazatot érintő legfontosabb problémákat, egyeztetünk az árakról, illetve az állami és egyéb szervek felé tervezett lépéseinkről.

Megjelent a Magyar7 2023/25. számában.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.