Az elbocsátott miniszter megszólalt - az utódját és mozgalmát vádolja korrupcióval

Ján Mičovský Igor Matovičhoz írt levelében, amelyet augusztus 15-én írt Homonnán, kétségbe vonja a mozgalom kitartását a korrupció elleni harcban.

"Az OĽaNO mozgalomba a korrupcióellenes hitem vitt, amelyet 2012-ben észrevettél, és valószínűleg ennek is köszönhető, hogy 2020-ban megtiszteltél azzal a felkéréssel, hogy a kormány tagjává nevezzenek ki engem. Végül ugyanez a hit fosztott meg engem ettől a magas szolgálattól" - kezdi a levelét Mičovský.

"Politikailag tényleg felelős voltam azért a javaslatért, hogy kinevezhessék a Földalap vezetőjének azt, aki közel állt a maffiához, és akit most korrupcióval vádolnak, bár ez nem az én választásom volt.

Mivel azonban célunk annak bizonyítása, hogy az ország tisztességesen is irányítható, a lemondáson kívül más megoldás nem volt számomra lehetséges.

Átadtam a pozíciót a soron következő miniszternek, Samuel Vlčan úrnak azzal a meggyőződéssel, hogy a tisztesség átültetése a beteg tárcánál folytatódni fog" - hangsúlyozza a volt miniszter, aki hozzáteszi:

"azt azonban, ami a távozásom óta a Földművelésügyi Minisztériumban folyik, nem tekinthetem tisztességesnek.

Azok a munkatársak, akik velem jöttek a kormányzati célok eléréséért, naponta bizonyították, hogy a tárcánál végzett munkájuk valódi szolgálatot jelenthet az ország számára. Természetesen sok rossz lépést tettem a politikai sakktáblán, de egyetlen egy sem volt becstelen".

Mičovský fontosnak tartja leszögezni, 

"a korábbiakkal ellentétben senkinek, valóban senkinek sem volt meg a "megfelelő" telefonszáma rám, hogy azon keresztül meghatározhassa, kinek mennyit kell juttatni a tárcán keresztülfolyó milliárdokból.

Úgy dolgoztunk, ahogy azt a kormány programja, az önbecsülésünk és a lelkiismeretünk megköveteli.

Ma azonban mindezt megkérdőjelezik.

Az új miniszter sok volt kollégámat érthetetlenül elbocsát, ráadásul illetlen módon.

Mintha nem azok az emberek lennének, akik szakmai és polgári profilját gyakran a korrupcióellenes harcterek alakították volna, hanem inkább a múltbéli hanyatlás előidézői".

Mičovský az állításait példákkal is alátámasztja.

"A korrupcióellenes osztály munkatársait, amelyek vezetésével a NAKA bevált volt nyomozóját bíztam meg, hazugsággal menesztették.

Ők tapasztalt szakemberek voltak, az igényes munkájuk eredménye meglátszik a részletesen feldolgoztak a bűnügyi feljelentésekben, feltérképezték a tárcán belüli bűneseteket. Nekik még sok munkájuk volna ezen a téren ...

Az elsők között, undorító fenyegetések kíséretében bocsátották el azt a IT-szakembert,

aki éveken át tartó kollektív hallgatás után bátorságot mutatott, és elkezdte leleplezni a tárcán belüli sokmilliós, mélyen rejlő szoftverkorrupciót ...

Az erdészt, a vezérigazgatót,

aki a Smer-kormány idején rámutatott a nyitrai gazemberek lopakodó gyakorlataira, és aki megkezdte a Lesy SR állami vállalat természetbarát gazdálkodásra összpontosító történelmi reformját. El lett bocsátva, anélkül, hogy ismerték volna lényegét a  tevékenységének.

Az értékesítési igazgatót,

aki sikeresen dolgozott azon, hogy megtörje a legnagyobb favásárlók monopóliumát a kisebb hazai fafeldolgozók javára, hamarosan követte őt ...

Kifele áll a rúdja a miniszteri titkárság vezetőjének,

akinek lelkesítő, erkölcsi, szakmai és emberi érdemei vannak, aki a múltban bátran védekezett az előző miniszter rosszindulata ellen. Visszatér egy magas rangú külföldi irodába, amelyet elhagyott, hogy segítsen az igazságnak nyerni Szlovákiában. Minden gond nélkül visszatér oda, de nekünk, nagyon fog hiányozni...

A közbeszerzésért felelősi igazgatónak

szintén távoznia kellett, aki kompromisszumok nélküli jogalkalmazásáról volt ismert.

A kifizető ügynökség elbocsátott főigazgatója,

menedzser és egyben gyakorló gazda, aki ennek a létfontosságú intézmény akkreditációjának a megmentésén dolgozott, talán kevésbé elegánsan, de szenvedélyesen és mindenekelőtt sikeresen. Páratlan előnye az erkölcstelenség aknamezőinek ismerete volt, amelybe a múlt korrupt szabályai hajtották a gazdákat.

Az ellenőrzési rendszert,

amelyet a korrupció gyakori eszközének számító kontrollórok ellenőrzésérel hozott létre, megszüntették ...

A hivatásos erdész és természetvédő,

az utcási (Ulič) erdészeti társaság igazgatója rövid időn belül képes volt gazdaságilag stabilizálni a brutálisan szétlopott céget, visszaállítani a reményt az igazságszolgáltatásba a bűnügyi feljelentések révén, és mindenekelőtt beleirányítania Szlovákia ezen egyedülálló szegletét egy igazi természetbarát gazdaságba.

Az elbocsátása a minisztérium új vezetésének reakciója és a múlt súlyos árnyékának visszatérése ..."

A volt miniszter hozzáteszi, "az oktatás és a muzeológia kirekesztése, amelyet ezeknek a régóta elhanyagolt területeknek a támogatására hoztunk létre, nemcsak az értelmük félreértése, hanem a kulturálatlanság szomorú megnyilvánulása is egyben.

Micsoda paradoxon - a köztisztviselő, akit azonnali hatállyal lett elbocsátva a munkafegyelem durva megsértése miatt, az új miniszter hivatalba lépése után még magasabb pozícióba térhetett vissza,

és ezt a lépést még tetézi az a hamis állítás, miszerint soha nem szűnt volna meg a munkaviszonya.

Nem akarom megkerülni a Szolgálati Iroda vezetőjének önkéntes távozását sem,

akit mozgalmunk valóban példátlan nyomás alá helyezett. Kivételes személyiség, aki személyes áldozatot vállalt, a világ legsikeresebb bioszféra -rezervátumának igazgatói posztjáról jött segíteni".

"Az ilyen gyakorlatokat nem tudom másként értékelni, mint a tiszteletlenség durva kifejezéseként azokkal az emberekkel szemben, akik nemcsak értik a hivatásukat, hanem terjesztik is a megvilágosodás szellemét, ami mindenkor, de különösen ma rendkívül szükséges kombináció"

- hangsúlyozza a korábbi tárcavezető, aki elismeri

"természetesen a mindenkori miniszternek joga van kiválasztani munkatársait, de nem kerülhető meg az a kérdés, hogy

mi kényszeríti arra, hogy tömegesen távolítsa el azokat, akik a minisztériumba jelentős tudást és emberséget hoztak, és a bátorságot a gonosz leleplezésére. És az sem, hogy akik ma helyettük érkeznek, hol voltak és mit csináltak az elmúlt sötét időkben?"

Mičovský szerint "lehetetlen nem feltenni a legkomolyabb kérdést - mindez kinek a javára történik??!

Sikeres mozgalmunkat egy korrupt ország romjain, elnök úr, Önnek köszönhetjük. Ďurko Langsfeld tanácsát adtuk az emberek polgári kiállásához, azoknak, akiknek volt bátorságuk megszólalni az erkölcsi sötétség idején. Ezt a gondolatot ma sem szabad elsikkasztanunk, amikor legnehezebb a felelősség terhe. Éppen ellenkezőleg,

következetes példát kell mutatnunk, mert ez a legjobb módszer mindenre, beleértve az állam igazgatását is. Akkor is, hogyha kényelmetlen is. Az erősek elviselik az igazságot. Biztos vagyok benne, hogy megértesz engem.

Én viszont az utolsó beszélgetésünk után nem értelek Téged. Valóban úgy döntöttél, hogy figyelmen kívül hagyod Samuel Vlčan miniszter személyzeti lépéseit, amelyek megvetik azokat az embereket, akik hatalmas személyes elkötelezettséggel segítettek az tárca megújításában? Nehéz feladatokon dolgoztunk egy erősen szennyezett térben, és soha nem kértem a támogatásodat, mivel tisztában voltam saját erőmmel és felelősségemmel".

A volt miniszter Matovičnak címezve leszögezi, 

"most örülnék a támogatásodnak. Azonban nem a saját számomra, hanem azoknak, akik azt hitték, hogy mások vagyunk, és ma már kételkednek ebben.

Nekem fordítottatok hátat azzal, hogy

semekkora részt nem kaptunk a helyreállítási alapból, amit még tetéztetek, hogy a kormányanyagban az a hazugság volt feltüntetve, hogy visszahívtuk az alapvető hozzáfűzéseinket.

Ez a kollégáim megcsúfolása volt, akik hónapokat dolgoztak lelkesen ezen a feladaton.  

Ugyanezt a hozzáállást kaptam a közös agrárpolitika állami társfinanszírozásának stratégiailag fontos kérdésében.

Először azt a feladatot adtad nekem, hogy bebizonyítsam, az állam pénzét majd nem lopják el korrupt módon.

Nekem, aki az elmúlt tizenkét évben társultam a korrupcióellenes küzdelemhez, és életem egy részét feláldoztam az erdőkben, a parlamentben, a bíróságokon és most az minisztérium vezetésében is, bizonygatnom kellett volna neked hogy nem fogom támogatni a lopást ... Sőt, hogy az új miniszter az ilyen megközelítésről meg tudott Téged győzni néhány nappal az érkezése után, ez megalázó rejtély számomra".

"Mikortól jött ez a rejtett ellenérzésed?" - teszi fel a kérdést Mičovský.

"Talán akkortól,

amikor őszintén elmondtam a nyilvánosság előtt, hogy a diplomahamisítás miatt egy kulturált országban el kellene hagyni a közhivatalt, de azt is mondtam, hogy a feladataid nagyobbak, mint a bűnöd?

Vagy akkortól,

amikor kirúgtam a mozgalom kedvencét a munkahelyi alkoholfogyasztás miatt?

Vagy még akkortól,

amikor úgy döntöttem, hogy mondjon le a jelenlegi földművelésügyi miniszter, Samuel Vlčan az államtitkári posztról?

Egyébként ez a távozás egyértelműen az emberi ellentétünk következménye volt. Figyelmeztettem, hogy ha nem változtat a munkatársakhoz való hozzáállásán, akkor búcsút mondunk a történteknek. Sosem értettem teljesen, hogy ő lett a tanácsadód az elbocsátása után, bár ismerted az összes összefüggést, de mindezt tiszteletben tartottam. Azonban a jelenlegi lépéseit már nem tudom értelmezni.

Visszaélnek mozgalmunk korrupcióellenes szellemiségével. Sértik azokat az embereket, akik hozzánk csatlakoztak, és akik az ország erkölcsi újjáélesztését tekintik céljuknak."

"Ha ebben a helyzetben elhallgatnék, gyáva lennék. Szóval nem fogom.

Kérlek, ne maradj csendben, ezt se Te, se az általad létrehozott mozgalom nem érdemli meg"

- zárul a volt tárcavezető levele.