Alma helyett termesszünk datolyát? Mit okoz a globális felmelegedés a kertjeinkben?
Duba Gyula még a Téli áradásról írt regényt, Ivan Turgenyev, ellenkezőleg a Tavaszi vizekről. Napjainkban azonban sem téli áradás nincs, tavaszi vizet is csak az autómosóban látunk. Éghajlatunk egyre szárazabb és melegebb. Mindez a kertünkben is megmutatkozhat.
Kukor Tamás kertészmérnök már egy korábbi, lapunkban megjelent beszélgetésben is figyelmeztetett: a kerti munkákat is felpörgeti a globális felmelegedés. Egyrészt az apáink-nagyapáink idejében megszokottnál lényegesen korábban kell metszeni, erről ebben a cikkünkben olvashat.
Másrészt a hőmérsékleti értékekből az látszik, hogy az észak-olaszországi klíma vándorolt fel térségünkbe. "Ezt jobb, ha tényként kezeljük. Napjainkban térségünkben olyan növények teremnek meg, amelyek esetében a termőre fordulás egy-két évtizede még elképzelhetetlen volt mifelénk. Egy nagymegyeri ismerősöm kertjében jelentős mennyiségű kivi termett tavaly, ami a mediterrán égöv növénye" – nyilatkozta egy korábban megjelent cikkben Kukor Tamás.
Amit a szakember a tavalyi évről valószínűsített az aszályt, és a magas hőmérsékleti értékeket illetően, abban sajnálatosan igaza lett. Mivel az idei tél a Csallóközben lényegileg hómentesen alakult, még a hegyekben is alig hullott hó, ezért a talajvizek "betáplálása" elmaradt. Már az év első két hónapja kritikusan száraznak bizonyult.
Kukor Tamással arra kerestük a választ, a tradicionális magyar kertkultúra hogyan tud alkalmazkodni a megváltozott környezeti feltételekhez.
Egyre inkább előtérbe kerül annak a gondolata, hogy a hagyományos, magyaros gyümölcstermesztés mellett bevezessük azt a mediterrán növényvilágot, amelyet eddig főként nyaralásaink során láthattunk, és amelyeket az olasz vagy a horvát stílusú kertészeti megoldások ihlettek" – mondta.
Az alma, a körte, a cseresznye, a meggy és a szilva termesztése, feldolgozása és tárolása a magyar kert- és gasztrokultúra megkerülhetetlen része. Ezeket a növényeket kárpát-medencei letelepedésünk óta termesztjük.
Ezek a módszerek évtizedek-évszázadok óta öröklődtek, és a magyar ember ennek megfelelően gondolja, hogy a „kert” – nem csupán üres földdarab, hanem egy élő, ápolt és folyamatosan termő élővilág. Az új, mediterrán megközelítés először talán jól hangzik, hiszen olasz vagy horvát stílusú kertek, a napfényes, szárazabb területek növényvilága csábító lehet, de nekünk a helyi adottságokhoz – alma, körte, cseresznye, meggy, szilva – igazított, jól bevált módszereket kellene előtérbe helyeznünk. Ehhez azonban sajnos, a környezeti feltételek egyre kevésbé adottak” – vélekedik.
A mediterrán öv növényei, bár vonzóak lehetnek, eltérnek a mi hagyományos gyümölcsfajtáinktól, és a feldolgozásuk, betárolásuk sem rendelkezik olyan régóta fennálló, megérett módszertannal, mint amilyeneket évtizedek óta itt alkalmazunk. Míg a mediterrán stílusú megközelítés egyesek számára új ízeket és hangulatot hozhat, a magyar kertészkedők számára alapvető kérdés marad, hogy miként lehetne ezt az egész folyamatot úgy visszaalakítani, hogy az a helyi adottságokhoz és hagyományokhoz illeszkedjen.
Most azonban a fagyok is eltolódtak – másfél hónappal előrébb, valamint a hirtelen melegedés miatt a megszokott, fagymentes időszakok helyett előfordulhat, hogy az éghajlatváltozás hatására a növények a fagyokat sem kerülve, éppen azokkal együtt virágoznak" – mondta.
Egyébként a kertészkedésben nem csupán a növények típusai és a virágzási időpontok kérdése jelent kihívást, hanem az is, hogyan lehet a modern technikákat és hagyományos módszereket ötvözni.
Végeredményben azt látom, hogy a jövő kertjében nem csupán a megszokott, tradicionális fajták maradnak, hanem egyfajta hibrid, innovatív rendszer alakul ki, amely ötvözi a mediterrán újításokat a magyar hagyományokkal. Ehhez azonban elengedhetetlen a megfelelő technikai tudás, a modern öntözési és talajmegőrzési módszerek alkalmazása, valamint a termőföld regenerálásának folyamatos figyelemmel kísérése" – tette hozzá.
Összességében tehát a kertünk jövője azon múlik, hogy képesek leszünk-e kombinálni a régóta bevált magyar kertészeti technikákat az új, mediterrán ihletésű megközelítésekkel, miközben alkalmazkodunk a klímaváltozás okozta kihívásokhoz. Ez egy összetett, sokrétű feladat, de a szakmai tudás és a kreativitás segítségével lehetséges olyan kertet létrehozni, amely egyszerre őrzi meg a hagyományokat és nyitott az újdonságokra.
