A szőlő aranyszínű sárgaságának terjedése a kisgéresi borosgazdákat is nyugtalanítja

Talán olvasóink közül is jártak már többen a kisgéresi pincékben, ahol kiváló borokat lehet kóstolgatni... Kis Berta Tamás 30 áron termeszt szőlőt, hobbiként, fizetéskiegészítésként tekint rá. Cserszegi fűszerest, olaszrizlinget, kékfrankost, furmintot, hárslevelűt és ami náluk őshonos, a polyhost termeszti. Ez egy nagy, egy-másfél kilós, fürtökön termő alacsony cukortartalmú savanykás szőlőfajta, amiből kiváló savas, könnyű asztali bor készíthető. Megkeresésünkre elmondja, elég jó szőlőtermés volt idén is, habár a cukortartalom gyengébb, mint tavaly. A termés egy része eladásra került, de 1500 liter must már javában forr. A vörös fajták préselése azonban még hátravan. Mivel a szőlő aranyszínű sárgasága vészesen terjed, a géresi szőlősgazdák is jóval éberebbek a szokásosnál.

Fotó: TASR

Szüret után vagyunk, de így is átlagosan minden másnap, harmadnap kimegyek a szőlőbe, hogy ellenőrizzem, nem jelent-e meg nálunk is a rettegett betegség. Még az ősszel szeretnénk egy védekező permetezést elvégezni. Magyarországról úgy értesültünk, hogy van egy olyan vegyszer, amely kifejezetten a bogarak ellen hat, azzal mi is megpróbálkozunk. Kisgéresen eddig még sehol sem észlelték a betegséget, de ősszel, amikor a levelek amúgy is sárgulnak, nehezebb is észrevenni, mint nyáron.

A fertőzött tőkén a levél összefonnyad, elszárad és a szőlővessző is elbarnul. Nyáron sokkal látványosabbak a tünetek és a betegség terjedésének is jobban kedvez a meleg évszak. Ahogy utánaolvastam, ősszel már nem annyira terjed. A petéket a szőlőtörzs kérge alá június, júliusban rakja le az amerikai kabóca és a lárvák elszívják a szőlőtől a tápanyagot. Terjedésének kedvez, hogy a rovarölő szerek java részét már betiltották. Az öreg szőlészek szerint permetezéssel mindenképp elérhető legalább a gyérítés” – avat bele a legfontosabb tudnivalókba.

Mi lesz a szőlővel?

2025. október 8., 09:47

Az aranyszínű sárgaság korunk filoxérája

Az aranyszínű sárgaság könnyen az lehet szőleinknek a 21., mint a filoxéra volt a 19. században.

A beteg tőkéken fürtelhalás jelentkezik, gyengén teremnek, ki is száradhatnak. A harminckét éves szőlész szerint csak a beteg tőkék kivágása segíthet, amelyeket újakkal csak két év után lehet pótolni, mert a talaj is fertőzött. A nagy szőlészetek hosszú évekre bevétel nélkül maradhatnak.

Legalább öt évbe telik, míg a tőkék számottevően teremni kezdnek, addig csak a munka van a szőlővel. A mi vidékünkön is gondot okoznak az elhanyagolt szőlőskertek, amelyeket hosszú évek óta nem gondoznak. Valaha itt szinte mindenkinek volt szőlője, kis parcellákon. Napjainkban már jóval kevesebben foglalkoznak vele. Kisgéresen van vagy 350 pince, de ezek egy részét már eladták, s vannak üresen állók is”

– tudjuk meg Tamástól.

Szó esik még a bor áráról is. Mostanság 2,50-3 euróért lehet eladni literjét, ami nem sok, de legalább a permetszer árát és a munkát „visszahozza”. Nyereségről azonban nem nagyon lehet beszélni. De mint mondja, nem is azért csinálják, hanem tulajdonképpen a családi hagyományt folytatják. Ha nagyban szeretnének szőlővel foglalkozni, akkor az sokkal több anyagi és időbeli ráfordítással járna.

A szőlő különben a kevés esőt és a sok napsütést kedveli, a tavaszi fagyok nem jelentenek rá különösebb veszélyt. Annál inkább a jégeső. Idén is kaptak belőle, de csak az egyik dűlőt érintette, és szerencsére nem keletkezett komolyabb kár. A fiatal szőlész bízik abban, hogy a szőlő aranyszínű sárgasága is elkerüli a falu tőkéit.