Magyar Szövetség: Veszélyben a szőlőültetvényeink
A borászokat egy ideje már Dél-Szlovákiában is aggasztja a szőlő aranyszínű sárgasága, egy fitoplazmás eredetű kór, amely ellen jelenleg nincs hatékony növényvédőszeres kezelés. A Magyar Szövetség sajtótájékoztató keretében hívta fel a figyelmet a kór aggasztó terjedésére és a megelőzés lehetőségeire. A sajtótájékoztató résztvevői Iván Tamás, a Magyar Szövetség mezőgazdasági szakpolitikusa és Pereszlényi Csaba falugazdász voltak.
A betegség terjedése miatt az elmúlt napokban az Érsekújvári járás területét is karantén alá helyezték, mivel az aranyszínű sárgaság komoly veszélyt jelent a szőlőültetvények fennmaradására.
– fogalmazott a sajtótájékoztatón Iván Tamás. Hozzátette, az aranyszínű sárgaság jelenleg gyógyíthatatlan karanténbetegség, amelyet a fitoplazma vírus okoz és egy invazív rovar, az amerikai szőlőkabóca terjeszt.
„A betegség tünetei: a szőlő levele elsárgul, deformálódik, miáltal a tőbe kevesebb tápanyag jut, ennek hatására a terméshozam folyamatosan csökken, s előbb-utóbb kiszárad és elpusztul a szőlőtőke” – fogalmazott az Magyar Szövetség szakpolitikusa, aki szerint a kórokozó először 2021-ben jelent meg az Érsekújvári járásban, 2024-ben pedig már Galántán, Szobráncon, Kelet-Szlovákiában, de a kürti régióban is több tucat hektárnyi fertőzött szőlőterületet azonosítottak.
A szőlőbetegség nagyon gyorsan és agresszívan terjed, aminek az eredménye könnyen lehet az, hogy a borászati kultúra és a szőlőültetvények Dél-Szlovákiában részben vagy teljes egészében felszámolódhatnak,
mondta. „A fertőzés megelőzésének jelenleg egyetlen hatékony módja az amerikai szőlőkabóca elleni célzott permetezés, a fertőzött és parlagon hagyott területek felszámolása, az egészséges szaporítóanyagok használata, valamint a szigorú növényvédelmi ellenőrzés” – tette hozzá Iván Tamás, aki szerint a problémát súlyosbítja a kormány tétlensége, amely nem ismerte fel, hogy az aranyszínű sárgaság hasonlóképpen fajsúlyos probléma az agrárium számára, mint a száj- és körömfájás volt az állattenyésztők számára.
Jelen pillanatban csak azt tudjuk, melyek azok a területek, ahol megjelent a betegség, de azt még nem, hogy hány olyan ültetvény van, amely már fertőzött, de még nem jelentek meg a tünetek” – fogalmazott. Mint elmondta, a legnagyobb gond a kistermelőkkel van, akik kisebb területen gazdálkodnak vagy kedvtelésből szőlészkednek, és sokan közülük nem ismerik fel a helyzet súlyosságát.
Pereszlényi Csaba falugazdász, borászati szakember is megerősítette azt az állítást, hogy az állami szervek nem tették meg a kellő lépéseket az ügyben időben.
– mondta, hozzátéve, a kormány álláspontjában bekövetkezett változás elsősorban a borászok aktív nyomásának köszönhető, elsősorban a Központi Mezőgazdasági Minőségellenőrző és Vizsgáló Intézet (ÚKSUP) felé.
„Egészen pontosan augusztus 21-ég kellett várni arra, hogy az intézet és a mezőgazdasági tárca képviselői egy asztalhoz üljenek a borászokkal a kérdés megoldása érdekében, több mint fél évvel azt követően, hogy meg lettek szólítva” – fogalmazott a szakember, hozzátéve, akkor még konkrét válaszokat nem kaptak a borászok.
Mint elmondta, azóta beindult egy folyamat, az intézet a településeket is értesítette a helyzetről, illetve szeptember első hetében karantén alá helyezte az Érsekújvári járást.
– tájékoztatott Pereszlényi Csaba, aki szerint valószínűleg olyan térítések is várhatók a gazdák irányában, amelyek kárpótolják őket a kivágott tőkék, illetve a felszámolt szőlőterületek után.
„Értesüléseim szerint elindult a községek közötti konzultáció is, a környezetemben lévő harminc településnek szétküldtem egy tájékoztató jellegű köre-mailt is, amely arról szólt, hogy a polgármesterek és a hegyközségek vezetői milyen intézkedéseket tegyenek meg annak érdekében, hogy vissza tudjuk fogni a betegség terjedését” – tette hozzá a szakember, aki szerint ezek azonban mind alulról induló intézkedések, a hatóságok egyelőre nem léptek meg egy olyan lépést, amely központi szintű útmutatás lenne.
Ebből a pofonból azonban fel kell állnunk, és új hozzáállást, gondolkodást kell kialakítania minden gazdának és mezőgazdaság terén tevékenykedő vállalkozónak is, amihez az állami szervek támogatására is szükség lesz” – sommázta Pereszlényi Csaba.
A sajtótájékoztató résztvevői hat pontban foglalták össze a követelményeiket, amelyek foganatosítására a hivatalos szerveket is felszólítják.
– sorolta a Magyar Szövetség szakpolitikusa.
A második, hogy a parlagon hagyott és fertőzött területeket fel kell számolni, akkor is, ha sok gazdának ehhez nincs szíve, mert abban reménykedik, hogy átmegy az ültetvényén a betegség, vagy egyszerűen nincs hozzá anyagi forrása. „Sajnos azonban, ha egy szőlőtőke megkapja ezt a betegséget, nincs más mód, ki kell vágni és el kell égetni, mivel könnyen terjed és gyógyíthatatlan” – mondta Iván Tamás, hozzátéve, ehhez jogszabály-változtatásra is szükség van.
Persze a szőlőtőkék likvidálása nem olcsó mulatság, egy hektárnyi ültetvény megsemmisítése és a talaj rendbetétele mintegy 5-6 ezer euró,
ezért a harmadik követelmény, hogy „az államnak kötelessége anyagi forrásokat biztosítani a megelőző permetezésre, a likvidálásra és a jövőben a szőlőtőkék újratelepítésére is”.
Negyedikként folyamatos és szigorú növényegészségügyi ellenőrzésre van szükség, hogy a jövőben elkerülhessük ennek a betegségnek a jelenlétét, mondta Iván Tamás. „Ötödik: szükség van egy egységes kommunikációs és tájékoztató kampányra, amelyben az állam összefogja a hegyközségeket, a kormányzatot és a szakmai szervezeteket, hogy egységesen kommunikáljanak a gazdák felé, és hogy minél több csatornán keresztül eljusson hozzájuk az üzenet” – folytatta.
Hatodikként pedig azt kérik a kormánytól, hogy támogassa Magyarország javaslatát Brüsszelben, amely azt javasolja, hogy az uniós borágazati támogatások közé kerüljön be az aranyszínű sárgaság elleni védekezés százszázalékos finanszírozása.
„Ennek csak ez a módja, másként az ágazat be fog dőlni, el fognak tűnni a szőlészeink, mert saját anyagi forrásból ezt nem fogják bírni” – zárta a Magyar Szövetség szakpolitikusa.
