2024. december 27., 12:14

Patasi Ilona: A megpróbáltatások és nehézségek ellenére pozitívan értékelem a szlovákiai mezőgazdaság idei évét

Nehéz évet tudhat maga mögött a szlovákiai agrárszektor, a gazdák helyzetét a szeptemberi árvízen túl az Európai Unió észszerűtlen mezőgazdasági előírásai is nehezítették. Többek között ezekről is kérdeztük Patasi Ilonát, a Szlovákiai Agrárkamara elnökét.

Patasi Ilona szerint arra kell törekednünk, hogy minél több terményt hazai termelőktől szerezzünk be

Kezdjük talán rögtön egy rövid összefoglalóval. Miként értékelné a szlovákiai mezőgazdaság idei évét?

A sok nehézség ellenére összességében pozitívan értékelném az idei esztendőt, 2023-hoz képest például az ukrajnai gabona sem volt olyan mértékben jelen a szlovákiai piacon. Bizonyos terményeknél az előző évhez képest magasabb volt a felvásárlási ár, ilyenek az olajosok például a repce, a napraforgó és a szója.

Pozitívum volt, hogy a területalapú támogatások kifizetése a gazdákhoz az idei évben hamarabb eljutott, igaz nem a teljes összeg, a kérelmek 75 százaléka.

Ezen kívül a régi pályázatok, melyek pénz hiányában korábban nem lettek kifizetve, azok is pozitív elbírálást kaptak az idei évben, melyet szintén egy jó dolognak mondanék.

Szeptemberben az évtized árvize sújtotta az országot. Mekkora volt a kár, milyen hatással volt ez a szlovákiai mezőgazdaságra? Részesülhettek a gazdák kártérítésben?

A dunaszerdahelyi régióból nem jelentettek jelentősebb károkat a gazdák. A határ menti magyarlakta régiókban (Rozsnyó, Rimaszombat környéke) voltak ugyan károk, azonban nem olyan mértékben, hogy az a termelést veszélyeztette volna.

A talajvíz az alacsonyabban fekvő területeken jött fel, a mostani támogatáspolitikában pedig, ha a gazdák füvesítik az ilyen területeket, akkor arra is kapnak támogatást. Sok esetben tehát a költségek szempontjából sokkal jobb, ha az ilyen területeken nem folytat intenzív termelést a gazdálkodó, mivel ezek megmunkálása költségesebb, illetve a vetőmag is drágább, termés pedig nincs".

Kártérítésekről nem beszélhetünk, mivel a gazdák részéről lényegében nem is voltak kérelmek ezzel kapcsolatban. Az olyan gazdák, akiknek a biztosítóknál van szerződésük valamiféle természeti csapásra, ők természetesen részesültek kártérítésben.

Az év elején, pontosabban februárban elsősorban az Európai Unió észszerűtlen mezőgazdasági előírásai és a növekvő adminisztrációs terhek miatt szinte az egész országban gazdatüntetések zajlottak. Hogyan értékelné ezt, sikerült azóta pozitív irányba elmozdulni ezen a téren?

A gazdatüntetés abból eredt, hogy az Európai Unió új közös agrárpolitikájában olyan rendeletek voltak lefektetve, melyek a mezőgazdasági termelés visszafogását indítványozták. Nem lehet egymás után ugyanazt a növényt vetni (vetésforgó), a módosítás értelmében harminc hektár felett, amennyiben három fajta növényt forgat a gazdálkodó, akkor betartja a diverzifikációt a termelésben.

Ebben az időszakban Európa számos államában tartottak gazdatüntetéseket, és már az Európai Bizottság is úgy látja, hogy lépéseket kell tenniük ezen a téren, elsősorban, ami a zöldítés programját, az ellenérzések végzését, illetve az adminisztrációs terhek egyszerűsítését illeti.

A területalapú mezőgazdasági támogatás óriási segítséget jelent a közép-európai gazdák számára. Milyen következményei lennének, ha az EU kivonná a támogatásokat a mezőgazdaságból?

Azt jól tudjuk, hogy a támogatások nélkül a szlovák mezőgazdaság veszteséges lenne. Az a szomorú ebben, hogy a kereskedelem sohasem veszteség, összehasonlításképp például 2023-ban Szlovákia mezőgazdaságában 238 millió eurós nyereség képződött dotációkkal együtt, a Lidlnek ebben az időszakban 156 millió, a Tescónak pedig 75 millió eurós volt a nyeresége. Ez azt jelenti, hogy a két üzletláncnak volt akkora nyeresége mint az egész szlovákiai mezőgazdaságnak. Az EU-nak ugye voltak olyan elképzelései, hogy megvonják a területalapú támogatásokat, ezt az ötletet viszont a legutóbbi EU-s találkozón elvetették.

Bizonyára lesznek olyan intézkedések, melyek majd erősítik a környezetkímélő gazdálkodást és a földek minőségének a megtartását. Ezeket a feltételeket a mezőgazdászok tudják tolerálni, sőt, a csallóközi vízvédelmi területeken gazdálkodók, amennyiben teljesítik ezeket a feltételeket, akkor hektáronként plusztámogatásban részesülnek. Ezidáig összesen 48 ezer hektáron jelentkeztek be gazdálkodók, miszerint teljesítik az említett feltételeket".

Nemrégiben a Magyar7 hetilapban személyesen is foglalkoztam az európai országokban megfigyelhető élelmiszerek kettős mércéjével. Mit gondol, miért áll fenn továbbra is ez a probléma, és mi lenne erre a megoldás?

Ezt a problémát Szlovákia önállóan nehezen tudja megoldani, az EU keretében kellene azoknak az országoknak összefogni, akiknél ez a probléma észlelhető. Jól tudjuk, hogy Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Románia mind érintett ebben a kérdésben, ezeknek az országoknak kellene közösen fellépniük a fennálló probléma ellen.

Vannak az irányába törekvések, hogy az egyes élelmiszerek, mint a tojás, a kenyér, a 2,8 százalékos tej, az egyes húsfajták, a zöldségek, a gyümölcsök kizárólag szlovákiai termelőktől származzanak, ezek árait pedig 2025-ben csökkentsék. Az üzletláncok képviselői természetesen tiltakoznak ez ellen, szerintük a számos akcióval az üzletláncok már korábban is reagáltak erre.

Milyen év várhat a szlovákiai agrárszektorra? Miként látja a jövőt?

Valószínűleg több termelő változtat a termelési struktúráján, és olyan növények termesztésére fókuszál majd, melyek az eladási áraknál és a terméshozamoknál számukra kedvezőbbek.

Ezen kívül az is fontos lenne, hogy Szlovákiában azok a termények, melyek Kínából, Mexikóból származnak – itt például a lencsére, a babra és más hüvelyesekre gondolok – hazai termelőktől származnának. Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy ezekben az ágazatokban komolyabb beruházásokat fordítsanak a technológia fejlesztésére".

A jövőre nézve tehát az lenne az elsődleges cél, hogy a boltok polcaira egyre több hazai termék kerüljön, ez ugyanis jelentős támogatást jelentene a hazai gazdáknak. Reméljük, hogy ezen a téren minél hamarabb előrelépést tudunk elérni.