Teher az önkormányzatok számára az oktatási létesítmények fenntartása, mégis ragaszkodnak hozzá
Közeledik a helyhatósági és megyei önkormányzati választások időpontja: 2022. október 29. Ilyenkor a polgármesterek összegzik, mi az, amit az elmúlt választási időszakban sikerült elérniük, és mi az, amire anyagiak vagy egyéb okok miatt nem kerülhetett sor. Annak próbáltunk utánajárni, az oktatásügy területén milyen fejlesztéseket sikerült egy-egy kiválasztott településen megvalósítani.
Az alapiskolák és óvodák fenntartása nem könnyű terhet ró az önkormányzatok vállára, a régebben épült iskola- vagy óvodaépületek romló állaga erőn felüli feladatot jelent nem egy önkormányzat számára, amit az energiaárak jelenlegi emelése csak tovább tetéz.
Az eredetileg egyosztályos óvodát 2018-ban bővítették kétosztályosra, akkor az épület teljes felújításra került a külső burkolatot kivéve, és felújították a berendezéseket is, így az óvoda jelenleg is jó állapotban van. „Új bútorokat, szőnyegeket, új higiéniai berendezéseket is vettünk akkor, különösebb fejlesztés tehát ebben az épületben a jelenlegi választási időszakban nem történt” – sorolja Földváry Teréz, Sárosfa polgármestere hozzáfűzve,
a második osztállyal való kibővítés részben a magyarországi óvodafelújítási program keretében zajlott, illetve az önkormányzat is hozzájárult mintegy 80 ezer euróval a költségvetéséből a felújítási munkálatokhoz.
„Az elmúlt négy évben iskolánkban a gyermeklétszám miatt egy kicsit krízishelyzet volt, egyrészt korábban olyan alacsony volt a faluban a születési arány, hogy nem lehetett nagyobb létszámú osztályt nyitni, továbbá hatással volt erre az a trend is, hogy némely szülő inkább a városi iskolát részesíti előnyben, és oda íratja be a gyermekét” – mondja a polgármester. Az utóbbi két ében azonban visszafordult a faluban ez a folyamat, megemelkedett a születések száma is. „A 2022/23-as tanévben 6 kiselsősünk lesz, ami a 900 lakosú település tekintetében jó számnak számít, a rákövetkező évben pedig már 11 gyerekkel számolunk” – fűzi hozzá.
Az iskola egy épületben van a községi hivatallal, a tantermek az emeleten vannak, ez a szint is teljesen fel van újítva, mondja a polgármester.
– mondta a polgármester hozzáfűzve, az iskola fenntartására kapott pénz – kisiskola lévén – esetükben a fizetésekre sem elég, annak egy részét is a község költségvetéséből dotálják, amint a fenntartási költségeket is. „Nagy terhet jelent, de nem akarjuk sem az iskolát, sem az óvodát elengedni, mert ha valahol megszűnik az iskola, akkor megszűnik vagy megváltozik a faluhoz való kötődési kapocs is” – zárja a polgármester.
Tardoskedden is felújításra kerültek már a korábbi időszakban az iskolák. Tóth Marián polgármester azt mondja, a hőszigetelés és az új nyílászárok cseréje után az épület fűtőrendszerét a Tardoskedden található geotermális furat vizével látták el, ami évente több tízezer eurónyi összeget takarít meg. Ezt az összeget az önkormányzat az iskola további fejlesztésére fordítja, ami újabb lehetőségeket biztosít a tanulók számára az oktatás terén.
– mondja a polgármester. 2019-ben sikeresen pályáztak erre a projektre, a megvalósítás összegét azonban az elnyert pályázat nem fedi, ezért további forrásokat kellett hozzá biztosítaniuk. „Ezeket a forrásokat saját pénzből, illetve banki hitelből biztosítottuk. Jelenleg a közbeszerzés elbírálása zajlik, amennyiben ez a szakasz lezárul, megkezdődhet az építkezés” – sorolja a polgármester hozzáfűzve, a fejlesztéseket csak pályázat útján tudják megvalósítani, illetve hitelből vagy saját költségvetésből, ebből meríteni azonban a jelenlegi gazdasági helyzetben szinte lehetetlen.
Az oktatási létesítmények fenntartása kétségkívül nagy terhet jelent az önkormányzatok számára. „Az óvodák, iskolák, művészeti iskolák és szabadidőközpontok fenntartását a város költségvetésébe befolyó részesedési adóból kell fedezni, és ebből nem nagyon lehet a fejlesztéseket állni,
– mondja Szögedi Anna, Tornalja polgármestere.
A város Iskola utcai óvodájában az elmúlt időszakban különböző felújítások és nagyobb vásárlások valósultak meg pályázati és támogatási pénzekből. Sor került például a nyílászárók cseréjére, illetve kisebb külső felújításokra és fejlesztésekre, és lecserélték a konyhaszekrényeket is, illetve új kazánt vásároltak.
„A Kazinczy Ferenc Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában is több fejlesztés megvalósult az elmúlt négy évben. Pályázati pénzen 45 ezer euró értékben megújult a játszótér és a szabadidős terület” – mondja a polgármester asszony.
Az oktatási tárca 60 ezer eurós támogatásával felújították az iskola B épületének villamos szerelését, több mint 28 ezer euró értékben a Korszerűbb iskola projekt keretében pedig lecserélték a belső berendezéseket és pihenőzónákat alakítottak ki.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával egy többfunkciós külső tantermet alakítottak ki, illetve a város költségvetéséből mintegy 20 ezer euró értékben megújult az iskola étterme is.
„Az oktatási intézményeink nagy része megújult és ki is bővült. Mindhárom óvodánkat sikerült felújítani, elsősorban pályázatok útján és saját forrásból” – mondja portálunknak Fenes Iván, Bős polgármestere hozzáfűzve, a magyar óvodát magyarországi pályázati pénzekből sikerült felújítaniuk. Kicserélték a nyílászárókat, felújították a tetőt is, és van egy pályázatuk beadva még a magyar óvoda egyik részének felújítására, ahol bölcsődét szeretnének kialakítani, illetve az udvar felújítására.
Úgy húsz évvel ezelőtt felmerült az is, hogy a három óvoda helyett elég lenne csak kettő, mert akkoriban kevés volt a gyerek. Azóta két osztállyal bővítettük az óvodákat, de így is tele vannak” – mondja a polgármester.
A polgármester szerint ugyanez a helyzet a város iskoláival is.
– fogalmaz a polgármester hozzátéve, átadásra került az elmúlt években egy műfüves pálya, és készült itt egy szabadidős terület is.
„Sajnos a szlovák iskola teljes felújítását évek óta nem sikerült megvalósítanunk, de fokozatosan itt is zajlanak azért felújítási munkák, pályázunk rá minden évben, kisebb támogatásokat kapunk is, így sikerült a nyílászárokat itt is kicserélnünk, de az épület külső felújítása még várat magára” – mondja a polgármester. „Van még egy művészeti iskolánk is, ami egy régi műemlékjellegű épületben van, s amelynek a belső termeit a vízerőmű támogatásával már sikerült felújítani. Kicseréltük már a nyílászárókat itt is, csak a külső felújítást kell majd még megvalósítani” – zárta a polgármester.
„Ebbe a választási időszakba átcsúszott egy olyan felújítás, amely már az előző időszakban megkezdődött: a Štúr utcai magyar-szlovák óvoda teljes felújítása, itt sikerült részben kormánytámogatást is hasznosítanunk, illetve saját költségünk is volt benne” – mondja Agócs Attila, Fülek polgármestere hozzáfűzve, a projekt keretében energiahatékonysági beruházások történtek, illetve részben férőhelybővítés.
Hasonlóképpen a szintén kétnyelvű Daxner utcai óvodában is történtek felújítások, 2020-ban itt is megvalósultak energiahatékonysági beruházások: nyílászárók cseréje, szigetelés stb.
„Erre a környezetvédelmi minisztérium környezetvédelmi alapjából, részben szintén kormánytámogatással és saját forrásból került sor. „2019-2020-ban tehát gyakorlatilag mindkét óvodánk majdnem teljesen megújult, még néhány belső felújítást el kellene végezni, főleg a Daxner utcai óvodában” – mondja a polgármester hozzáfűzve, az elmúlt két választási időszakban mindkét óvodában kapacitásbővítés is volt.
A város mind a négy iskolájában sikerült valamilyen módon szaktantermeket felújítani, kialakítani vagy felszerelni. „2019-ben a Mocsáry alapiskolában kezdtük, ami ugyan magyar tannyelvű iskola, de 95 százalékban magyar anyanyelvű roma diákok látogatják.
Itt egy inkluzív oktatási egységet alakítottunk ki, valójában négy tanterem felújításával, és gyakorlatfejlesztési technika felszerelésével, azzal a céllal, hogy valamilyen műszaki alapkészségeket is elsajátíthassanak az ide járó gyerekek,
hogy aztán esetleg a közelben lévő szakközépiskolában tanulhassanak tovább” – sorolja a polgármester.
2022-ben a magyar tannyelvű Koháry alapiskolában és a két szlovák iskolában is szaktantermeket alakítottak ki, a helyi Leader akciócsoport támogatásával. A három új szaktanterem körülbelül 70 ezer euróba került, ebből a Koháry alapiskola majdnem a felét tette ki a teljes összegnek, ahol 32 ezer euróból egy műszaki szaktanterem létesült.
Rögtön 2019-ben történt még egy beruházás a papréti iskolakomplexumban, amelybe a Mocsáry alapiskola és az egyik szlovák iskola tartozik, közös tornateremmel. „Ebben a tornateremben sikerült egy oktatási minisztériumi támogatással hosszú idő után működőképessé tenni a mosdókat, amelyek tulajdonképpen a megépítésük óta nem működtek, nem volt bennük melegvíz, le voltak potyogva a csempék” – fűzi még hozzá a polgármester.
Azt mondja, a jövőben az alapiskoláikra várnak még nagyobb külső felújítások elsősorban a papréti két iskola esetében, illetve a Koháry alapiskola energiahatékonyságának a növelése még a cél.
„Az önkormányzat ezeknek a tervezésére jelentősebb összegeket különített el, ebben a választási ciklusban zajlik az előkészítésük, elsősorban a nyílászárók cseréje, a szigetelés van tervben. „De további beruházások is várnak ránk, például az iskola területén lévő sportlétesítmények felújítása, amelyek gyakorlatilag a megépítésük kori – sok esetben hatvanas, hetvenes évekbeli – állapotban vannak” – zárja a füleki polgármester.
Nagytárkányban még az előző választási ciklus közvetlen befejezése előtt a Bethlen Közalapítvány támogatásának köszönhetően az eredetileg lapostetős óvodaépületre tető került, mondja Kopasz József polgármester hozzáfűzve, a belső felújítások és a külső szigetelés pedig saját pénzből valósult meg, már ebben a választási időszakban.
– mondja. A kéttantermes óvodában komplett felújításra került továbbá az étkezde, új padlóburkolatot kapott, és kicserélték a világítótesteket is. „Ezenkívül az udvaron lévő játszótéren a gázművek által kiírt pályázat segítségével felújításra kerültek a játszóelemek, tavaly pedig sikerült egy közlekedési pályát is kialakítani ott saját költségvetésből” – mondja a polgármester.
Az iskola önálló jogi személy, csak az épület tartozik a községhez. A hatvanas évek közepén épült hat épületből álló iskola
valamennyi épülete külsőleg már fel van újítva, szigetelve van és belsőleg is megújult, kicserélték a nyílászárókat és a padlóburkolatot is,
mondja a polgármester hozzáfűzve, két épület felújítása az oktatásügy támogatásával valósult meg, a többi saját költségvetésből. „Az iskolaudvar két évvel ezelőtt lett újraburkolva, és újraaszfaltoztuk a belső utakat is. A hat épületet összekötő nyitott, de tetős összekötő átjárók tetőszerkezete tavaly le lett cserélve, a hullámpala likvidálása történt a költségvetésünkből” – fűzi hozzá.
A polgármester szerint sok esetben olcsóbban meg tudják valósítani az egyes javításokat vagy felújításokat saját költségből, mint pályázatból,
mivel azok esetében felturbózzák a költségeket. „Ha jóváhagynak egy pályázatot, annak az önrésze is magas, és sokszor a fele összegből meg tudjuk csinálni saját pénzből, ráadásul a pályázatnál sok esetben nagyon bonyodalmas a közbeszerzés is. Ha saját pénzből végezzük a felújítást, a legtöbb esetben, mondjuk, a külső felújításokat az épületeken, a saját embereink, közmunkásaik, kőműveseink végzik” – magyarázza a polgármester.
Mint mondja, harmadik éve adtak be a megyéhez egy pályázatot, ami az iskolaműhelyek létesítésére volt kiírva, mivel most már újra lehet oktatni műhelygyakorlatot.
ezeknek a szerszámoknak a bebiztosítására, olyan macerás az egész, hogy lehet, vissza kell mondanunk a pályázatot” – zárta a polgármester.
Fejlesztések tehát voltak az elmúlt időszakban az oktatási létesítmények terén, mindenütt a rendelkezésre álló vagy kiharcolt lehetőségek keretében. A fenntartási költség gyanánt kapott fejpénz a kisiskolák esetében sokszor a tanítói bérekre és a tényleges fenntartásra sem elegendő. A nagyobb létszámú iskolák ebből a szempontból valamivel szerencsésebb helyzetben vannak, hiszen az iskola kifűtése ugyanannyiba kerül itt is-ott is, függetlenül a tanulólétszámtól. Komolyabb beruházásokat ebből a nagyobb iskolák sem végezhettek – mert nem is lehet azokat fejlesztésre költeni, még ha futná is rá a pénzből –, csak kisebb javításokat: ha például megroggyan egy épület, és alá kell betonozni.
Az iskolaépületek viszont a legtöbb helyen régiek, és felújításra szorulnak. Főleg most, hogy az energiaárak az egekbe szöktek, nagy luxus az utcát fűteni.
Maradnak tehát a támogatási kérelmek, a pályázatok, no meg a saját költségvetés, ami egyébként is szűkös. Az önkormányzatok a rájuk nehezedő terhek ellenére ragaszkodnak az iskoláikhoz. Nem véletlenül. Ha elvész az iskola, előbb-utóbb elveszik a kultúra és a nyelv is.
