2023. június 3., 15:09

Szarajevó: a puskaporos hordó tetején - KÉPEKKEL

Az elmúlt két hétben Boszniában és Hercegovinában jártunk. Bekukkantottunk az ortodox szerbek, katolikus horvátok és muszlim hitű bosnyákok mindennapjaiba, szigorúan a mi kis felvidéki szemüvegünkön keresztül. Záróakkordként jöjjön ennek masszív egyvelege. Egy sokat látott város, amely pisztolylövésekkel útnak indította a vérzivataros és kínnal teli huszadik századot. Szarajevó városát úgy gondolom, nem szükséges bemutatni senkinek. Így most olyan perspektívából fogjuk megközelíteni, ami alapján bárki, aki odatéved, átélheti ugyanazokat az impulzusokat.

szarajevó
Galéria
+1 kép a galériában
Fotó: Borka Zoltán

Trebinjét elhagyva, a Sutjeska Nemzeti Parkon át érkeztünk meg a városba. Javaslom, a húslevest ne kombináljátok tiramisuval, mert nem lesz jó vége. Maradjunk annyiban, kiizzadtam pár litert, míg beértünk Sarajevóba és a szobánk bizonyos helyiségébe be tudtam ülni. Tudjátok, ahová a királyok is egyedül járnak. 

Nos, nagyjából a szoba becsekkolása és a város felfedezése így kezdődött nálam. Szerencsémre az első szarajevói esténk ezen jelenetek után már kellemesebben telt. Szállásunk a Baščaršiján, a város történelmi központjában volt.

Éhesek voltunk, de márka nem akadt nálunk. Váltottunk lóvét, egy kicsit szétnéztünk, majd a csapat kettévált. Mi az esti sétát folytattuk, a társaság fele pedig elment kajálni. Persze mi is ettünk a városi bóklászás után, sőt a többieket is megtaláltuk. Az étterem tulaja mindent megtett, hogy jól érezzük magunkat. Nem csodálom, hiszen tetemes summát hagytunk ott, kb. 150 eurót. A pasas mindenkivel kezet fogott, szerintem azóta magyarul is megtanult.

szarajevó
Egy cseppnyi Szarajevó
Fotó:  Borka Zoltán

Másnapunk teljes egészében Szarajevó körül mozgott. A társaság egyik fele úgy döntött, elmegy a helyi strandra kiáztatni az elmúlt napok fáradalmait, míg mi abban maradtunk, ha már itt vagyunk, akkor ismerjük meg minél jobban a várost.

Egész napot végig gyalogoltuk. Beültünk Szarajevó sörgyárának éttermébe, mondván itt fogjuk inni az ország legjobb sörét. A sör még ízileg elment, sőt a hely nagyon jól be volt rendezve, csak az a pincér, aki kiszolgált minket, arroganciából és bunkóságból Oscar-díjat érdemelt volna.

Flegmán kihozta a piákat, majd a számlát az asztalra csapta. Természetesen a nímand borravalót nem kapott. Sörrel teli bendővel vágtunk neki napunk másik felének. Végigmentünk az összes fontos belvárosi látnivalókon. Miközben a szarajevói katedrálist méregettem a szememmel, odalépett hozzám egy fószer és kérdezte: “Felvidékről vagy?” Hirtelen nem tudtam, honnan tudja ezt, majd feleszméltem, hiszen a “csavargós” pólónk aznap rajtam feszített.

Az egyik helyi turisztikai cégnek dolgozott, és buszos városnézős programokat értékesített. Családi szálak fűzték őt Magyarországhoz, így a nyelvvel sem volt gondja. A többiek addigra beértek engem, majd mondtuk neki, inkább gyalog akarjuk felfedezni a várost. Harag nem volt, kellemesen elköszöntünk egymástól.

szarajevó
Nyüzsgés az óvárosban
Fotó:  Borka Zoltán

Innen gondoltunk egyet, és fejünkbe vettük, elsétálunk a város legmagasabb épületéhez. Tetejéről mégis jobb egy fincsi cappuccino társaságában csodálni a panorámát. A GPS össze-vissza vezetett minket. Dimbes-dombos utcákon mentünk végig, lépcsőztünk, kétszer eltévedtünk, de az épület sehol. Ráadásul dög meleg volt, ami nem könnyített a helyzetünkön. Nagy erőfeszítések árán, de megérkeztünk a helyszínre.

Fizetni kellett azért, hogy felmehessünk a toronyépület tetejére. Valakinél csak márka volt, vagy euró, esetleg bankkártya. A recepción abszolút kedvesek és segítőkészek voltak. A portás fickó a kártyájával felvitt minket egyszerre, majd elintézte azzal, dobjuk össze a belépődíjat, miután végeztünk itt. A bunkó pincér után kész felüdülés volt ez a szituáció. A panoráma tényleg csodás volt.

Fentről megállapítottuk, jó nagy kerülővel kerültünk ide, de legalább láttuk, merre a legegyszerűbb visszasétálni a Baščaršija negyedébe. Visszagyalogolva a bazárhoz, szokásomhoz híven elkallódtam. Hajlamos vagyok ilyen húzásokra, hogy egy kis időre magam legyek. Leültem az egyik cukrászda elé, kikértem a trilecémet, és majszolása közben a helyieket figyeltem. Asztalomhoz odakéredzkedett egy idős házaspár. Természetesen eleget tettem a kérésnek. Kikérték ők is a maguk süteményét.

szarajevó
Civilizációk nyomai
Fotó:  Borka Zoltán

Terek, kávézók, cukrászdák és éttermek megtelve emberekkel. Nyüzsgés és élet ezerrel. Estére a banda már újra együtt. Élmény volt a muszlim hívők imádkozását végignézni. A mecset udvarában történteket tulajdonképpen végignézhettük. Furcsa érzés, tulajdonképpen ott állsz és leskelődsz a rácsokon keresztül, ezáltal részese leszel az imádkozók legszentebb és legmeghittebb pillanatainak. Hihetetlen fegyelemmel, szinkronban és átéléssel végezték a dolgukat. Szépsége a dolognak, senkit sem zavart a másik, a különbözőség természetes volt, nem pedig negatívum.

Utolsó szarajevói napunkra is tartogattunk magunknak programokat. Reggeli kávé és süti adagunk után, ami persze nem maradhatott röhögés nélkül, mivel mint minden nagyvárosban itt is megfordul mindenféle ember. Mi esetünkben a röhögés tárgya egy fura rongyokba öltözött kínai turista volt, aki egyik útitársunk megjegyzése szerint valami zsákot húzott csak magára. Persze ezt a maga vicces szövegével adta elő.
szarajevó
A bobpályán
Fotó:  Borka Zoltán

A még hátramaradt helyszíneket már kocsikkal közelítettük meg. Először a 84-es téli olimpia egyik helyszínét, pontosabban a bobpályát céloztuk be.

Szuper időutazás volt, a természet kezelésbe vette a bobpályát, graffitik végig ott, ahol egykor olimpiai versenyt rendeztek. Időnkből még kijött a Hadtörténeti Múzeum megtekintése, ami betekintést adott, miképpen élte át a szerencsétlen nép a  délszláv háborúk és Szarajevó ostromát.

Onnan szemközt már a reptér volt. Sajnos mennünk kellett. Kora estére már Budapesten voltunk. 

szarajevó
Galéria
+1 kép a galériában

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.