Sevilla – Andalúzia tüzes lelke (II.)
Folytatjuk sétánkat Sevillában, mégpedig a katedrálissal szemben elhelyezkedő Alcázar palotaegyüttessel. Ez az, amit semmiképpen sem szabad kihagyni, ha Sevillában jár az ember. A Real Alcázar ugyanis Sevilla egyik legnépszerűbb és legszebb történelmi emléke, illetve a legrégebbi, ma is használatban lévő európai királyi palota. A 10. században mór erődként épült, és a keresztény hódítás után vált a spanyol királyok lakhelyévé. A palotaegyüttes minden négyzetcentiméterét aprólékos figyelemmel dolgozták ki. Jellemző rá a mór-mudéjar, gótikus és reneszánsz stílusok keveredése.
A mudéjar stílus egyedülálló, 12–16. századi spanyol építészeti és művészeti irányzat, amely a keresztény (román, gótikus, reneszánsz) és az iszlám (mór) stílusjegyeket ötvözi. Jellemzői a téglaépítészet, a bonyolult geometrikus minták, a gazdag csempeburkolat (azulejo), a faragott fa mennyezetek és a gipszstukkók. Leginkább Andalúziában és Aragóniában terjedt el. Az Alcázar leghíresebb része a mudéjar stílusú Palació Del Rey Pedro I De Castilla, különösen a Nagyköveti terem lenyűgöző a tükrös aranykupolás mennyezetével. A palota fontos része a reneszánsz stílusban épült Kereskedőház is, ahonnan kétszáz éven át irányították a spanyol flotta hajóinak útját. Ebben a teremben tervezték meg Magellán expedícióit is, és itt fogadta Kolumbuszt Izabella királynő.
A palotakomplexum az Indiai Archívum Épületével együtt, ahol a spanyol gyarmati uralom összes dokumentumát őrzik – egyebek mellett olyan felbecsülhetetlen értékűeket is, mint Kolumbusz, Pizzaro és Magellán kutatásai, az Újvilág felfedezésének történelmi feljegyzései –, szintén a világörökség része.
Sevillában járva érdemes megnézni az Aranytornyot (Torre del Oro) is, amely ma egy nem túl nagy, de érdekes haditengerészeti múzeumnak ad otthont. Eredetileg egy 13. századi védőtorony volt a Guadalquivir folyó bal partján, és a Giralda toronnyal együtt Sevilla emblematikus jelképe. A paloták közül mi a Pilátus Házát néztük meg, amely a 16. században épült, és egyik kiemelkedő darabja a sevillai polgári palotaépítészetnek. Az épület a reneszánsz, a barokk és a mudéjár stílusok ötvözete. A reneszánsz kastély lenyűgöző belső terekkel rendelkezik, és csodaszép márványszobrok díszítik.
A palota arról is nevezetes, hogy Andalúzia egyik legnagyobb csempegyűjteményével rendelkezik. A gazdagon díszített színes csempék egyébként ott vannak a városban mindenütt: paloták falain, épületek homlokzatán, szökőkutak szélén és még az utcaneveket jelző táblákon is. A sevillai csempe története az arab korszakig nyúlik vissza, amikor a mudéjar stílus keleties motívumai találkoztak a mediterrán színekkel. A mór hagyományokat őrző mesterek itt fejlesztették tökélyre a mázas csempéket, amelyek mára Sevilla egyik legjellegzetesebb szimbólumává váltak. A sevillai csempeművészet központja a Triana negyed, ahol évszázadok óta készítik ezeket a jellegzetes kék-zöld-sárga színű kerámiákat.
Tudvalévő, hogy Sevilla a spanyol bikaviadal-hagyományok egyik legfontosabb központja, így elmaradhatatlan programnak számít az ország egyik legrégibb és legtekintélyesebb arénájának, a 18. században barokk stílusban épült Plaza de Toros de la Real Maestranzának a meglátogatása is, amely saját múzeummal is rendelkezik. A múzeum bemutatja a torreádorok jelmezeit és a bikaviadalok történetét, régi posztereket és festményeket. Mi bikaviadalt nem láttunk, a főszezon ugyanis csak áprilisban kezdődik, a Sevillai Áprilisi Vásárral, amikor a legnevesebb matadorok lépnek fel.
Rendkívül mutatósak az ún. azulejo padok, 48 különálló, színes csempékkel díszített fülke, amelyek mindegyike egy-egy spanyol tartományt képvisel, azok térképét és egy-egy fontos történelmi eseményét ábrázolva. A tér forgatási helyszíne volt a Star Wars II. részének – A klónok támadásának, amelyben Naboo bolygó fővárosának királyi palotája volt, de itt játszódtak egy jóval korábbi film, az Arábiai Lawrence egyes jelenetei is. A tér épületei a kairói brit tiszti klub és a hadsereg főhadiszállásának helyszínéül szolgáltak.
A történelmi épületek mellett Sevilla modern építészete is izgalmas, ennek egyik példája a Metropol Parasol, más néven a Gombák, amely a világ egyik legnagyobb faszerkezetű árnyékolója, tetején sétaúttal és kilátóval. A megépítése hét évig tartott, és az egykor elszigetelt piacteret Sevilla új negyedévé varázsolta.
Sevillában tehát van látnivaló elég, s azért is számít különleges úti célnak, mert az andalúz életérzés egyfajta sűrítményét nyújtja az idelátogatónak: egyszerre kínál monumentális történelmi emlékeket, lüktető éjszakai életet és a mediterrán narancsvirág-illatú utcák romantikáját. Egy sevillai út nemcsak élményeket kínál, hanem életérzést is, valódi utazást az időben és a kultúrákban. Aki egyszer itt járt, örökre magával viszi a város illatát, látványát és ritmusát.
