Sándor, József, Benedek - tavaszköszöntő hagyományok, népszokások
Március közepén három nevezetes névnap is van a naptárban: Sándoré, Józsefé és Benedeké, akik köztudottan a melegért, a tavasz eljövetelért felelősek a magyar néphit szerint.
Az egész magyar nyelvterületen közismert időjárási regula: „Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget!”
A népi regula szerint a meleg meghozatala így történt...
Ezért mondják rájuk az ismert regulát, Mátyást pedig ezért tisztelték meg a jégtörő névvel.
Valójában persze nem holmi kocsmatöltelékekről, hanem szent férfiakról van szó.
Sándor a III. században élt nagy tudású férfiú volt, akit keresztény hite miatt börtönbe zártak. Szabadulása után Jeruzsálem püspökének választották. Közel négy évtizedes szolgálat után ismét börtönbe vettették. Magas korával nem törődve a rómaiak válogatott kínzásokkal gyötörték, így halt meg.
József nem más, mint Jézus Krisztus nevelőapja, Szűz Mária jegyese és hitvese.
Benedek pedig a nyugati szerzetesség alapítójaként tisztelt Nursiai Szent Benedek, a bencés rend alapítója, Európa védőszentje.
A népi időjóslás szerint, ha ezekben a napokban kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyár várható, ha nem, akkor hosszú, lucskos ősz lesz.
A zsák meleg a vágyakozást jelenti, hiszen József napján éppen nem szűnik meg a szél, hanem ekkor fújnak a „böjti szelek”. A népi megfigyelés külön elnevezéssel jelöli a nagyböjt időszakában tapasztalható folyamatos, erős szélfúvást: ezek a böjti szelek.
Úgy tartották, ha sok böjti szél fúj, akkor száraz lesz a nyár, ha nem, akkor sok lesz a csapadék. Ha nem fúj szél, az sem jó, mert az gyenge termést jelez előre.
Az első meleghozó nap. Hagyományosan ekkor kezdik a takarmánynövények, a zab és az árpa vetését.
Sándor napját a bukovinai magyarok a zab és árpa, Jászdózsán a fehér bab vetőnapjának tartották, hogy jobb legyen a termés.
– tartja a népi mondás.
„Sándor napja ma vagyon, átbillegtem a fagyon“ - hirdeti egy másik kis rigmus.
Megérjünk erőben, egészségben.
(Sándor-napi névnapköszöntő Kopácsról)
A három jeles nap közül szokásokban és hiedelmekben a leggazdagabb József napja. E naphoz fűződik az időjárás- és természetjóslás, sőt a haláljóslás is.
József-napkor figyelik az időjárást a földművesek és a a pásztorok is, mert József időjósló, mégpedig 40 napra előre, ezenkívül még baj- meg termésjósló nap is.
A bukovinai magyarok körében József a tavasz első napjának ünnepe volt, munkatilalommal. Szlavóniában úgy tartották, hogy József-napkor mindenkinek meg kell fürdenie és tiszta fehérneműt vennie.
Dunaszerdahelyen József napja az iparosok ünnepe volt. Céhes zászlóikkal vonultak a templomba.
A hagyomány szerint ezen a napon megszólalnak a madarak, mert „Szent József kiosztotta nekik a sípot”.
József napja a méhek kasból való kieresztésének meghatározott ideje. Algyőn a gazda a következő szavak kíséretében eresztette ki a méheket:
Aki serényebb munkára akarta a méheit fogni, az hangyabolyt szórt a kas alá.
A néphit szerint. ha a méhek sűrűn kitelepednek a kas, vagy kaptár szájára, akkor jó idő lesz.
A népi megfigyelések szerint Szent József napjára megjönnek a fecskék és a gólyák. Róluk is van egy hiedelem: ha piszkos a tolluk, jó lesz a termés, ha szép fehér, akkor viszont szűk esztendő várható.
Ilyenkor mondogatják a gyermekek:
– szól a regula.
Göcsejben, ha az időjárás még nem kedvezett, akkor is kihajtották az állatokat ezen a napon, és csak később kezdték el a rendszeres legeltetést. Másutt általában Szent György-nap volt a kihajtás hagyományosan megszabott ideje.
Ezen a napon úgy tartották, hogy ha kisüt a nap, akkor bátran meg lehet kezdeni a tavaszi vetéseket. A gazdáknak ilyenkor már vetniük kellett a tavaszi árpát.
Úgy tartották, ezen a napon kell elkezdeni a szántást, mert akkor egész évben jó termés várható.
A háziasszonyok házi regulája szerint József napján kell vetni a krumplit, a hagymamagot, eldugdosni a fokhagymát. Alkalmas nap a kapor ültetésére is.
A bánáti székelyek azt ajánlják, hogy olyan sekélyre ültessük a krumplit, hogy meghallja a déli harangszót.
Falun sok helyen József-naptól már mezítláb jártak a gyerekek.
Az Alföldön úgy vélik, ha József napján szivárvány látható, a széles sárga sáv jó búzatermést, a széles piros sáv bő bortermést ígér.
A Mura-vidéken úgy mondják:
A termést illetően azt vallják: „József kedvessége jó év kezessége.”
E napon kellett a paprika- és a paradicsommagot is elvetni, hogy jó palánta legyen belőle.
Bácska népe tapasztalatból tudja,
József-nap után kalapáccsal sem lehet visszaverni a füvet, végleg kizöldül a rét, a legelő.
De azt is mondták, hogy ha a gazda kiad valamit ezen a napon a házból, akkor a méhek rajzáskor elrepülnek.
Az a hiedelem terjedt el, hogy József napján, ha fúj a szél, sok tűz lesz. Ezért mondták:
Az e napok táján fújó böjti szelek sok kárt tettek régen, nagyon sokszor letépték a kis falusi házak tetejét.
Az Ipoly menti falvakban a József-napi rossz idő sok halottat jelentett abban az esztendőben.
A drávaszögi Várdarócon így köszöntötték a Józsefeket:
Amig a halál a torkodra nem térdel!
Benedek napján a század eleji göcseji adatok szerint zsírt és fokhagymát szenteltettek a templomban, melynek azután gyógyító erőt tulajdonítottak. Kenőcsül használták a megdagadt, vagy hasogatásban szenvedő végtagokra.
Az ekkor vetett fokhagyma szép és nagy gerezdű lesz. Ezzel a fokhagymával kell a gyermekágyas asszonyt, kerteszteletlen csecsemőt megkenni, hogy ne fogja rontás.
Szeged környékén a Benedek-napon duggatott hagymát Bertalan napján szedték fel, utána a háztetőre rakták, ahol hét nap érte a napsugár és hat éjszaka a harmat. Ennek a benedeki hagymának a főzetével a tífuszos betegek fejét és hasát mosogatták.
Rábagyarmaton a marhák felfúvódásának gyógyítására tartották alkalmasnak a Benedek napján vetett hagymát.
A Benedek napján vetett fokhagyma közismerten gonoszűző szer. Ezt a lábodiak szerint Benedek napján reggel 9 óra előtt kell ültetni. Úgy hitték, ha abból egy gerezddel keresztben meghúzza az ajtót, az ágyat, a tyúkok ajtaját, akkor oda nem mehet a boszorkány.
Eleink szerint a fokhagymagerezddel lehet legjobban elűzni a lidércet háztól.
Benedek napján időjárásjóslásra is van példa. A bukovinai székelyek úgy vélték, ha ezen a napon dörög az ég, akkor száraz lesz a nyár.
A közeledő tavasznak örülve a gyerekek hajadonfőtt forogva-ugrálva énekelték:
Eleink megfigyelték, ha Benedek napján a szarka magában száll, rossz idő lesz a határban. De ha párja szálldos vele, megjön hamar a nap fénye, ereje.
Szeged környékén uralkodott az a hiedelem, ha József napján megdördül az ég, Péter-Pálkor jég veri el a határt, viszont jó bortermés várható.
A bácskai Topolyán a három jeles nap együttes megfigyeléséből vontak le következtetéseket: ha ezekben a napokban kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyár várható, ha nem süt ki, akkor hosszú, lucskos őszre lehet számítani.
E három napot eleink a tavasz végérvényes győzelmének tekintették, amikor végleg eltűnik a tél.
Az előrejelzések szerint napról-napra erősödik a nappali felmelegedés, a déli tájakon a jövő hét második felében akár 20 fokot is mutathatnak a hőmérők.
Idén sem lehet panaszunk a "zsákos emberekre", Sándor, József és Benedek ismét elhozzák a meleget.
