2022. október 4., 19:17

Petőfi-emlékév: Igló

Folytatódik a Petőfi-vetélkedőre felkészítő sorozatunk.

igló
Fotó: Görföl Jenő

Három hetet töltöttem Iglón, melynek lakói és tájéka egyaránt gyönyörködtettek. A Kárpátok egészen oda látszanak, de ottlétem alatt tán sohasem álltak köd- vagy felhőtlenül; s e derű-borúban úgy tetszettek nekem, mintha volnának a természet oltára s a felhő és köd körülötte a tömjénfüst.”

Petőfi Sándor Kerényivel Késmárkról kora reggel indulva először visszament Eperjesre, majd egyedül indult vissza Iglóra. Ennek az utazásnak a célja kettős volt: a Szepesség egyik legjelentősebb városának és a vidék gazdag természeti szépségeinek megismerése, valamint egyik legbizalmasabb barátjának, Pákh Albertnek a családjánál való vendégeskedés.

Pákh Alberttel Sopronban kötött barátságot, amikor Petőfi ott katonáskodott, Pákh pedig ott tanult. Az akkor kialakult barátság olyan tartós volt, hogy életének legkritikusabb korszakában, az 1843/44 nyomorúságos telén Debrecenben töltött időben is ő segítette lakással, sőt anyagiakkal is. Pákh Albert édesapja, Pákh Mihály egyébként a kor általánosan ismert evangélikus lelkésze volt.

Petőfi Sándor három hetet töltött Iglón, mégpedig 1845. május 4-től május 22-ig. Hogy pontosan mivel telt el ez a három hét, arról csak azt tudjuk, amit maga a költő árult el az Úti jegyzetekben.

Nyilván a legtöbb időt a család körében töltötte, hisz Pákh Mihály lelkésszel bizonyára sok beszélgetést lefolytatott, akinek a bölcsességéről oly szépen írt. Egy iglói iskolatörténeti munkában olvasható, hogy a paplak kertjében lévő duplatörzsű hárs még a század végén is állt (akkor már a gimnázium udvarán), s „melynek árnyékában oly édesen pihent” a költő, és melyet később Petőfi fájának neveztek el.

Május 12-től, amikor Pákh Albert is hazajött Iglóra, gyakran kirándultak a környékre a Pákh lányokkal együtt. Kedvenc kiránduló helyük volt a Hernád partján lévő „kőalji park”, egy meredek sziklafal tövében lévő fenyőerdő. Az Iglófüreden lévő résznek egyik terét később Petőfi térnek nevezték el. Ezeken a sétákon bizonyára a legtöbbször a Pákh lányokkal vett részt, erre utal, rögtön a Pestre való visszaérkezése után nekik írt levele is.

Iglói vendégeskedése alatt természetesen versek is születtek, mégpedig három verse alá írta oda a keletkezés helyeként Iglót: Paripámnak az ő színe fakó, Fresco-ritornell, Egy asszonyi állathoz.

 Az első vers a népdalszerű versei közé tartozik, ilyet már sokat írt. A Fresco-ritornell tulajdonképpen csak játék, bizonyítéka annak, hogy a költő ilyen formai bravúrokra is képes. Az Egy asszonyi állathoz rejtély, s még az sem biztos, hogy egy konkrét ismeretség váltotta ki a költőből ezt a verset, tehát lehet, hogy puszta véletlen csak, hogy itt íródott Iglón.

Petőfi Pákhék szerető köréből május 22-én indult felvidéki útjának további állomásai felé, először Rozsnyóra.

Megjelent a Magyar7 2022/39. számában.      

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.