Mivel vonzzuk be a szerencsét a néphit szerint? - szilveszteri szokások és babonák
A népi kalendárium szerint szilveszter és az új év első napja szorosan összefügg, ezért a két nap szokásai, hiedelmei gyakran azonosak. A szilveszter és újév napja a babonák és a hiedelmek igazi kavalkádja.

Nagyszüleink még szinte kivétel nélkül hittek a babonákban, igyekeztek mindent az előírások szerint végezni, hogy elkerüljék a bajt. Manapság egyre kevesebben foglalkoznak a néphiedelmekkel, a többség csak legyint egyet, mondván: úgysem fog semmit befolyásolni az, hogy mit eszünk, vagy teszünk december 31-én.
Szilveszterkor – akárcsak az év más ünnepein és jeles napjain – a szokások és hiedelmek az emberi életre, az állatállomány és a termés bőségére vonatkoztak.
A szilveszteri szokások közös célja eredendően az, hogy a következő évre egészséget, bőséget, szerencsét, boldogságot varázsoljanak.
Úgy tartották, hogy amit ezen a napon cselekednek, az hatással lesz az egész elkövetkező esztendőre, így tartózkodtak például a vitáktól, veszekedésektől.
Ne veszekedjen, ne vitatkozzon senkivel, különben nem talál békességet az egész esztendőben!
Aki korán kel, egész évben friss lesz, aki gyengének, betegnek érzi magát, az egész évben ilyen lesz.
Úgy vigyázzon magára, hogy ne legyen beteg, és ne kelljen orvost hívnia, mert ez azt jelenti a hiedelmek szerint, hogy egész évben betegeskedik majd.
Azt is jól meg kell gondolni, hogy mit teszünk először újév napján, mert jó eséllyel gyakran tesszük majd ugyanezt egész évben. Sokan ezért elsején le sem fekszenek napközben, nehogy a betegség, ágyhozkötöttség nyűgjét vonják magukra.
Közismert az a hiedelem, hogy újév napján semmit sem adnak ki a házból, mert akkor egész éven át minden kimegy onnan.
Az újévet nem jó tartozással, adóssággal kezdeni, ezeket még az újév előtt ki kell egyenlíteni.
Ezen a két napon tilos mosni, mert elviszi a szerencsét! Tilos teregetni, mert az „kiterítést”, halálozást jelent a családban az öregek szerint!
Vigye ki a szemetet már december 30-án. Szilveszterkor és újévkor tilos kiönteni a szemetet, mert megy vele minden jó, kidobjuk vele együtt a szerencsénket is.
Jól ismert a baromfihús evésének tilalma e napon. Ne egyen baromfit szilveszterkor, mert azok hátrafelé kaparnak, elkaparják a szerencséjét.
Pulykát enni is szerencsétlen dolog, mert mérget hoz a házhoz.
Halat sem ajánlatos enni, a hallal általában elúszik a szerencse, kivéve a folyók mentén élőknél, mert ott „ahány pikkely, annyi pénz”.
Ha halat enne, arra figyeljen, hogy a farkánál kezdje enni, mert így nem tud elúszni a szerencséjével együtt.
Ne bánkódjon és ne legyen szomorú ezen a napon, mert tudja, amit tesz ilyenkor, abban gyakran lesz része az újévben is!
Nem szerencsés dolog újév napján hagyni, hogy a tűz kialudjon, és ollót használni, mert aki ezt teszi, elvágja a szerencséjét.
Az újesztendei jósló, varázsló eljárásoknak igen fontos része volt a táplálkozás, megszabott ételek fogyasztása, illetve bizonyos ételek szigorú tiltása.
A jó évkezdésnek velejárói a jó italok és a bőséges étkezés.
Újévkor disznót kell enni, hogy kitúrja a szerencsét, szárnyast semmiképp, mert azok elkaparják.
Étkezésnél részesítsük előnyben a szemes terményeket (lencse, rizs, köles).
Együnk édeset
Aki újév napján édeset eszik, annak egész éve édes lesz.
Nyújtsunk rétest
A hiedelmek szerint nemcsak a rétest lehet hosszúra nyújtani, hanem a boldogságot és az életet is.
Minél több töltelék van a rétesben, annál boldogabbak leszünk az új esztendőben. Érdemes tehát betervezni az újévköszöntő menübe a rétest is, minél többfélét, annál jobb!
Szegjünk kenyeret
A régi szokások szerint a kenyér megszegésével biztosíthatjuk, hogy a családnak nem kell egész évben mellőznie a kenyeret.
Fogyasszanak gyümölcsöt az üzletasszonyok és üzletemberek
Aki üzlettel foglalkozik, hogy gyümölcsöző esztendő köszöntsön rá, szilveszterkor gyümölcsöket kell ennie.
Alma fogyasztása esetén számoljuk meg a magvakat: ahány mag, annyi siker üti a markunkat.
Bőségesen lássuk el az állatokat
Újév napján ne sajnáljuk az ételt és az italt az állatoktól, hiszen akkor egész évben gazdag lesz az ellátás.
A hagyományok szerint hogyha a kutyák megtömik a bendőjüket, akkor gazdagság vár az egész évben.
Töltsük teli a konyhai tartókat
Szerencsét hoz, ha megtöltjük a kávétartót, cukortartót, sótartót, bors tartót, lisztes edényt.
Ha ezek tele vannak, egész évben bőségben élünk, de ha üresek, akkor szükséget szenvedünk ezekben a dolgokban.
Töltsük teli a kamrát, zsebeket
Újév napján az üres zsebek, szekrények vagy polcok látványa a következő évre szegénységet vetítenek előre, ezért a kamrát, zsebeket meg kell tölteni, a pénztárcákat tele kell rakni pénzzel, hogy az év során ez legyen a jellemző.
Süssünk érmét pogácsába
Sok családban szokás volt szilveszter napján szerencsepogácsát sütni. A szerencsepogácsa úgy készült, hogy a sima pogácsák egyikének közepébe érmét tettek.
A babonák szerint annak, aki megtalálja az érmét, bőséges lesz az újéve.
Figyeljünk rá azonban, hogy a pogácsáknak éjfél előtt el kell fogyniuk, különben az ellenkezőjére fordul a jóslat.
Ne faljunk fel mindent szilveszterkor
Ha nem faljuk fel az összes, szilveszterre készített ételt, akkor nem szenvedünk hiányt az új évben sem. Tartalékoljunk egy kicsit!
Ne vásároljunk nagy értékű dolgokat
A babonák szerint rengeteg kiadással számolhatnak azok, akik az év első napján nagy értékű holmikat vásárolnak.
Fontos az első újévi látogató
Ha ekkor rosszkedvű vendég érkezik, abban az évben sok bánat éri a ház népét.
Ha január elsején egy férfit enged először a lakásba vagy házba, az szerencsét hoz, tartják az öregek. Sajnos egy nő épp ellenkezőleg.
Szilveszter éjjelén pontban éjfélkor az összes ajtót ki kell tárni, hogy az óév kimehessen. Ugyanis ha nem távozik, az újév nem tud bejönni.
Gonoszűző zajcsapás
Szilveszter éjjelén azért kell minél nagyobb zajt csapni, hogy elűzzük az ártó szellemeket és a betegségeket.
A szilveszteri gonoszűző zajcsapás Erdély falvaiban is szokás volt. Magyarlapádon a serdülő fiúk kolompokkal, csengőkkel, ostorokkal, bádogdarabokkal lármáztak az éjféli harangszókor. Kicserélték az utcakapukat, a patakon át pallóként rakták, a lányos házak tetejére szalmaköteget vittek, hogy azzal jelezzék az eladó lányt.
Almásmálon, szolnok-dobokai községben éjfélkor lövöldöztek, tülköltek.
Hajdúdorogon a pásztorfiúk kongatással kergették az óesztendőt. Az udvarokban engedélykérés után a dudás fújta az „Óh szép Jézus...” kezdetű éneket, mialatt a többiek karikás ostorral pattogtatva, csengővel, kolomppal és egyéb lármázó eszközökkel szaladgáltak. A háziaktól pénzt vagy kalácsot kaptak.
Nyájfordítás
A kongózáshoz, zajcsapáshoz tartozott a nyájfordítás is, a cél az volt, hogy az állatok felébredjenek és a másik oldalukra feküdjenek, így gondolták szaporaságukat biztosítani.
Mosakodás hideg vízben
Szokás volt újévkor kora reggel a kútnál mosdani, hogy egész évben frissek legyenek.
Mosakodj reggel friss, hideg vízben, hogy egészséges maradj!
Aranyvíz szerencsét hoz
Aki reggel a kútról elsőnek mert vizet, „elvitte az aranyvizet”, és egész évben szerencsés volt.
Szilveszter éjszakai álom
Azt tartja a fáma, hogy a szilveszter éjjelén látott álom beteljesedik, így nem ajánlatos a hajnalig tartó mulatozás, időt kell hagyni a jövőmondó álom eljövetelének is.
Húzzuk meg a malac farkát
Éjfélkor divat volt meghúzni a malac farkát, hogy bőség és szerencse kísérje az újévünket.
Amilyen hosszan visított a malac, olyan hosszú volt a jó hírünk a következő évben.
Távoli szerelmesek pezsgője
Egymástól távol lévő szerelmesek a pezsgőnyitás után loccsantsanak ki egy kis nedűt a földre, így biztosan együtt maradnak. Ez azért is hasznos, mert a kiöntött pezsgő azt szimbolizálja, hogy „dől a lé”, tehát sok pénz áll a házhoz.
Szilveszteri kántálás
Szokás volt a szilveszteri kántálás.
A felnőttek, legények körében élő hagyományból a két világháború között már a gyerekek s végül a cigányok adománykérő szokása lett.
A szilveszteri kántálást másnap az újévköszöntés követte.
Tüzeskerék-engedés
Erdélyi hagyomány a nagyobb ünnepeken – így húsvétkor és pünkösdkor is – a tüzeskerék-engedés.
Szalmával betekert kereket meggyújtottak, és legurították a domboldalról. Úgy tartották, a kerék összeköti az óesztendőt az újjal.
Vénlánycsúfolás
A vénlánycsúfolás is része volt a csínyeknek.
A legények szalmabábut állítottak azoknál a házaknál, ahol idősebb lány lakott, vagy felmásztak a háztetőre, és ott helyezték el a szalmát.
Amennyiben a gazda szemfüles volt és észrevette a legényeket, elvitte a létrát, és csak másnap reggel hozta vissza, a legények pedig büntetésül egész éjjel a tetőn virrasztottak.
Éjféli éneklés
Az éjféli mise után a férfiak – főleg református vidékeken – felmentek a templomtoronyba és egyházi énekeket adtak elő.
Újévi férjjóslás
Főleg a lányok agyaltak ki sok praktikát, hogy megtudják jövendőbelijük nevét, vagy kilétét.
Egyes helyeken a kocsonya elfogyasztása után a lányok mindegyike kiválaszt egy csontot, kiteszi az udvarra, és akiét a kutya elviszi az éjszaka, az még abban az esztendőben férjhez megy.
Gombócfőzés
Eladósorban lévő lányok közkedvelt foglalatossága volt ilyenkor a gombócfőzés.
A bukovinai magyarok úgy vélték, hogy újév reggelén amilyen nevezetű férfit látnak először, olyan nevezetű lesz a férjük.
Szilveszteri ólomöntés
Szokás az ólomöntés, vagy – ez az egészségre kevésbé veszélyes, ám ugyanolyan hatékony módszer – a faggyúöntés, gyertyaöntés. Az egyiknél ólmot olvasztanak, a másiknál gyertyafaggyút, vagy viaszt. Mindkét eljárás azonos. A felmelegített anyagot hideg vízbe öntik, és megnézik, milyen alakot vett fel.
Az alakok formák jellegzetességei utalnak a jövendőre, a formák egymásutánisága az időben előre haladó eseményeket vetíti előre.
Ha nem tudunk ólmot önteni, szilveszter éjszaka próbálkozhatunk nyers tojással, amit forrásban levő vízbe kell önteni. A jövőt a csorgatott tojás sárgája alakjából tudjuk kihámozni.
A lányok férfinadrágot tettek a párnájuk alá, s ekkor megálmodták, ki lesz a párjuk.
Disznóröfögés
A házassági jövendöléssel kapcsolatos másik rítusba a család hízódisznóját, disznóit vonták be:
az eladósorban lévő lányok megkopogtatták vagy megrúgták a disznóólat. Ha a háztáji röfögéssel válaszolt, az azt jelentette, hogy az új esztendőben a hajadonnak bekötik a fejét, azaz férjhez megy.
Csókváltás
A szerelmesek, házasulandók ha megkenik ajkukat mézzel, és éjfélkor úgy váltanak csókot, akkor édes és hosszú lesz a szerelmük, házasságuk.
Egyes vidékeken a gyermekek száját is mézzel kenték meg ezen a napon, hogy édes beszédű, kedves emberré váljon,
hogy sok édességet ehessen az esztendőben, na meg persze a praktikus paraszti ész nem hagyta figyelmen kívül, hogy ez a módszer a száj kicserepesedése ellen is kitűnő.
Kakasles
Aki a kakast újév hajnalán meglesi, amikor elsőt kukorékol, abból az irányból várhatja a szerelmét, amerre a kakas nézett.
Sok háznál mandulaszemet vagy más apróságot főztek a lencsefőzelékbe, és az a leányzó vagy legény, aki ezt megtalálta, a babona szerint férjhez ment, vagy megnősült a következő esztendőben.
A legtöbb babona az időjóslással volt kapcsolatos. Akkoriban rengeteg ember megélhetését a föld jelentette. Az életük függött attól, hogy milyen termés várható a következő évben.
Ha az újév első napján sütött a nap, akkor a hiedelmek szerint egész évben szép időre lehetett számítani.
A szilveszteri északi szél hideget, a déli szél enyhe telet jelez. Ha csillagos az ég, rövid lesz a tél, ha piros a hajnal, szeles lesz az esztendő.
„Ha az esztendő utolsó napján szíp, tiszta üdő volt, eszt monták: Szilveszter vígezte jól nekünk az üdőt, várhatunk jövőre boldog újesztendőt!” – tartották Berettyóújfalun.
Fokhagyma-kalendárium
Szilvesztert alkalmas időnek tartották a haláljóslásra. Jósoltak véletlenből: „Aki hálaadásról hazamenet elesett az úton, meghalt még abban az évben” – hitték Jászdózsán .
A Dunántúl egyes részein úgynevezett tollaspogácsát sütöttek: a pogácsák közül előre kijelölték, melyik családtaghoz tartoznak, és egy-egy tollat szúrtak beléjük, majd a tollak sütés alatti sorsából következtettek az emberek sorsára. Akinek a tolla megégett, az már nem érte meg a következő tollaspogácsa-sütést.
Éjfélkor az első óraütéskor elfújják a gyertyát, és csak az utolsó óraütéskor gyújtják meg újra (ekkor durran a pezsgő dugója is!).
Aki ilyenkor hátra nézve nem látja meg a saját árnyékát, az bizony megrendelheti a koporsóját.
Patkó
Megóv a betegségektől, balszerencsétől, termékenységet biztosít. Ha január elsején van a birtokunkban, szögezzük ki azt védelmi szempontból az ajtófélfára, de ha állatokat tartunk, tegyük a vályúba, hogy megóvjuk őket a betegségektől.
Négylevelű lóhere
A balszerencsét távol tartja, elűzi a bajokat, az ártó lényeket. A mostani hó nélküli napon akár találhatunk is négylevelű lóherét.
Valószínűleg a négylevelű lóhere ritkasága is hozzájárult ahhoz, hogy különleges növénynek tekintsék, ám a babonák szerint ereje akkor teljesedik ki igazán, ha véletlenül bukkanunk rá.
Malac
Bőséget, gazdagságot ígér, ezért kell az év első napján fogyasztani.
Kéményseprő
Mint a tűz őrzői gazdagságot hoznak.
Ha kéményseprőt látunk ezen a napon, fogjuk meg a kabátunk gombját! Ha nincs gomb az öltözékünkön, menjünk oda hozzá, és simogassuk meg a bőség reményében.
Szilveszter éjféli Himnusz
Mi magyarok, éljünk bárhol a nagyvilágban, szilveszter napján éjfélkor elénekeljük nemzeti imánkat, a Himnuszt.
A hagyományok és a szokások egy részét a modern kor sem képes eltüntetni, hiszen titkon minden ember reméli, hogy az új esztendő új esélyeket és jó szerencsét hoz majd, ezért pedig szívesen hiszünk a régi babonákban is. Reménykedve tekintünk az új évre, hogy végre véget ér a rémálom, s visszatérhetünk a régi életünkhöz.