2024. december 24., 09:00

Ki ne dobja a szerencséjét - elfeledett karácsonyi hiedelmek, babonák

Számos babona, hiedelem fűződik karácsony ünnepéhez. Ma már egyre kevesebbet ismerünk a régi hiedelmekből, pedig eleink életében szinte egyetlen nap sem telt el nélkülük.

karácsony
Fotó: elteneprajz.blog

A paraszti házakban nem volt hagyomány a karácsonyfa-állítás, helyette karácsonyi asztalt készítettek, amelyre máskor nem használt abroszt tettek, alá pedig az állatok takarmányait helyezték. Vetéskor pedig a gabonát a megszentelődött terítőből szórták ki.

A fiatal lányok kíváncsiságát leginkább a férjhez menési szándékuk irányította, a gazdasszonyok a gazdaságért, a jó termésért, a szaporulatért aggódtak. A falusiak a jövő évi termésről szerettek volna minél többet megtudni, mások pedig egészséget és szerencsét kívánták bevonzani.
Karácsonyi asztal

Régen a családi karácsony legnagyobb szertartása volt a karácsonyi asztal elkészítése. Az ünnep varázslatos ereje az asztalt leterítő abroszon, az asztalra és asztal alá tett tárgyakon keresztül érvényesült. Vízkeresztig az asztalon hagyták.

A hagyomány szerint azért készítették a karácsonyi asztalt, hogy a következő év termékeny legyen, a család bőségben éljen, illetve a karácsony éjjelén odalátogató angyalok, vagy a Kisjézus szállást és ennivalót találjanak.

Mi került az asztalra?

Abrosz

karácsony
Karácsonyi abrosz, Kapuvár, 19. század közepe - Soproni Múzeum Néprajzi Gyűjteménye
Fotó:  sopronimuzeum.hu

A karácsonyi abrosz általában fehér, díszítése fehér vagy piros; szőtt, vagy hímzett. A karácsonyi abrosszal  kizárólag ekkor terítettek, de évközben is előkerült, igaz, más céllal. Varázs- és gyógyerejébe vetett hit annyira fontos volt, hogy a beteg embert ­megdörzsölték vele, átkötötték, betakarták, így gyógyították. A jó termés érdekében ebből az abroszból vetették a búzát. Kenyérsütéskor sütőabrosznak használták, hogy szépen keljen a kenyér. Úgy tartották, ha kimossák, elmegy a varázsereje; s azt csak a következő karácsonykor kaphatja vissza. A jobb termés reményében a gyümölcsfákra kötözték vagy alájuk szórták a szénát, szalmát.

Gabona

karácsony
Fotó:  archiv.para

A gabona fontos élelmiszer és takarmány volt, így különleges szerepe volt a családok életében. Az ünnepi asztalra gabonaszemeket szórtak. Néhol úgy tartották, hogy a magvak a jövő évi jó termést biztosítják. Ezért a leszedés után vagy a vetőmag közé keverték, vagy pedig a a baromfinak adták a magot, hogy nagyobb legyen a tojáshaszon. A leszedés leggyakoribb időpontja aprószentek napja, ritkábban újév, néha vízkereszt napja.

Mi került az asztal alá?

Szalma

Az ünnepi asztal alá szalmát szórtak, hogy azon aludjanak az aprószentek, vagy a kis Jézuska, más helyen a hazajáró lelkek. Majd ezt kivitték alomnak az állatok alá, hogy azok egészségesek legyenek. Egyes területeken a gyümölcsfák törzsére is kötöztek a szalmából, hogy bőséges termést biztosítsanak.
karácsony
Fotó:  arcanum.com

Gazdasági és házi eszközök

A gazdasági és házi eszközöket (ekevas, járom, lószerszám stb.) azért helyezték a karácsonyi asztal alá, vagy a közelébe, hogy azokkal is szerencséjük legyen.

Azt a fémbaltát és vasláncot is az asztal alá helyezték, amely év közben az ereszhez téve megvédett villámlástól, vihartól, tűztől.

karácsony
Fotó:  marcali.hu

Morzsa, ételmaradékok

Az ételmaradékoknak másnap reggelig kell ott maradniuk, hogy a jó manók, valamint az angyalok, akik éjjel a házban járnak jót falatozhassanak. Hálából jó szerencsét hoznak a házra.

A karácsonyi abroszon felhalmozódott ételmaradéknak, morzsának mágikus erőt tulajdonítottak, ezért az állatok elé szórták, hogy azok egészségét, termékenységét megőrizzék.

Azt tartották, hogy a karácsonyi morzsával együtt az egész év szerencséjét kidobnák. A karácsonyi morzsával füstölték a megigézett gyereket, vagy a tehenet, a kislibákat, betegség ellen is használták.

karácsony
A képen kuruzslóasszony a gyerek beteg kezét gyógyítja úgy, hogy a karácsonyi morzsákat meggyújtja, amelynek a füstje fölé tartotta a gyerek beteg kezét
Fotó:  mmgm.blog.hu

Sok helyen pedig a gyümölcsfák alá szórták a jó termés érdekében. De olyan babona is van, hogy a karácsonyi asztalról összesöpört morzsát nem szabad kidobni az ünnepek vége előtt, mert így megóvják a ház népét a betegségektől.

Gazdasszony

Általánosan elterjedt hiedelem szerint a karácsonyi asztaltól a gazdasszony nem állhatott fel, mert akkor a kotlósai nem lennének jó ülősek, s hogy tyúkjai a következő évben sok tojással lássák el.

karácsony
Fotó:  tanyasivilag.blogspot.com

Páros számú teríték az asztalon

Eleink úgy tartották, a karácsonyi asztalon páros számú legyen a teríték. A páratlan ugyanis a hiedelmek szerint balszerencsét hoz.

karácsony
Fotó:  magyarkonyhaonline.hu

Ügyeltek arra is, ha már mindenki jóllakott és elhagyta az asztalt, akkor is maradjon egy kis kenyér az asztalon, hogy bőségesen legyen mit enni a következő évben.

karácsony
Fotó:  marcali.hu
Ételekhez kötődő karácsonyi babonák

A néphit szerint szentestén éjfélkor meg kell enni egy almát, ami egészséget hoz a következő évre.

A palócoknál a családfő egy almát annyi felé vágott, ahány családtag volt, s mindenki kapott belőle, hogy összetartson a család: ha valaki eltévedne, a közösen evett almára visszagondolva hazataláljon.
alma
Fotó:  mindmegette.hu

A karácsonyi dióevés szinte az egész magyar nyelvterületen ismert volt. Úgy hitték, akinek a diója egészséges, az a következő évben nem lesz beteg, viszont a rossz dió gyengélkedést, betegséget jelez.

dió
Fotó:  paleovital.hu

Karácsonyi menü

Az asztalra helyezett ételek, melyeket általában meghatározott sorrendben fogyasztottak el, a család tagjainak az egészségét biztosították a néphit szerint. A családtagoknak mindenből kellett enni-inni.

A karácsonyi menü között mákos, lencsés vagy babos fogásnak is kell szerepelnie, mert sok pénzt jelentett annak, aki fogyasztott belőle. Éjjelre mindig hagytak az asztalon a mákos tésztából, hogy a hazalátogató halottaknak, angyaloknak legyen mit enniük.
karácsony
Fotó:  szon.hu

Hittek benne, hogy aki halat eszik, az úgy is fog előre haladni a karrierjében, egyenesen előre, mint hal a vízben.

Úgy tartották, ha valaki a megtisztított hal pikkelyét a pénztárcájába teszi, gazdagság vár rá a következő évben.

hal
Fotó:  gyerekszoba.hu

Disznóvágás

A disznóvágások ideje november 30-tól, disznóölő Szent András napjától kezdődtek és februárig tartottak, mivel ebben az időszakban kellő képen hideg volt, így a hús könnyebben elállt. A disznóvágásra összegyűlt az egész család, a rokonok és a szomszédok, igazi közösségi esemény volt. 

A hiedelem szerint kedden, pénteken és vasárnap nem öltek disznót, és újholdkor sem rendeztek disznóölést, nehogy megromoljon a hús. Ha a disznóvágás december 21-re esett, Tamás napjára, akkor a disznó zsírjából eltettek egy keveset, és gyógyításra használták, ez volt a tamásháj. Disznóvágásra Tamás napját ajánlották, mert az ekkor elkészített szalonna nem avasodott meg.
disznóölés
Fotó:  nosalty.hu
Víz, tűz, zajkeltés

Karácsony éjszakáján különös jelentősége volt a vízzel, tűzzel, zajkeltéssel kapcsolatos hiedelmeknek és szokásoknak.

Aranyos víz

Karácsony éjjelén merítették az úgynevezett aranyos vizet, amelyről azt gondolták, hogy aki ebben megmosdik, az a következő esztendőben egészséges és szép lesz.

karácsony
Fotó:  pinterest.com

Boszorkányok

Eleink féltek a szellemektől, a boszorkányoktól. Egyes tájakon, például Erdélyben a hajnali mise idejére minden ajtót és ablakot bezártak.

A hiedelem szerint a boszorkányok ilyenkor állati alakban belopózhatnak a házakba, vagy a jószágokhoz és rontást vihetnek.

boszorkány
Fotó:  szenafuvek.hu

Emberi hangon beszélő háziállatok

A göcsejiek szerint szenteste az állatok emberi hangon beszélgetnek, és kibeszélik a ház népét. Jó, ha odafigyel a házi kedvenceire!

kutya macska
Fotó:  noiportal.hu

Ezért is végeztek különféle szertartásos cselekedeteket az állatokkal kapcsolatban. Nyitra környéki falvakban a gazda karácsonyi szentelt ostyát, zöldpetrezselymet, piros almát tett az itatóvályúba, hogy a marhák egészségesek legyenek.

Gonoszelhárító zajcsapás

Karácsony éjjelén a gonoszelhárító zajcsapás általában a pásztorok feladata volt. Az éjféli mise alatt a pásztorok körbejárták a templomot, hogy a gonosz szellemeket, boszorkányokat távol tartsák, mindeközben trombitáltak és pattogtattak az ostoraikkal.

Karácsonyi söprés

Karácsony vigíliáján tilos volt a mezőn tevékenykedni, csak a ház körül lehetett dolgozni. Szokásban volt, hogy a gazdák az éjféli mise után megrázták a gyümölcsfákat, hogy bő termés legyen rajta. Az a mondás járta, karácsonykor ne hagyja a munkát másra: a következő évben többszörösen kell majd visszaadnia.

December 24-én a nők kitakarították és kisöpörték az egész házat, mert egy régi hiedelem szerint az ördög beköltözik mindenhova, ahol kosz maradt.

söprés
Fotó:  arcanum.com

Így vonzották be a szerencsét

Úgy tartották, ha szentestén elsőként férfi lép a házba, az jót jelent.

Az ajtó fölé akasztott friss fagyöngy minden ártó szellemet visszataszít. Hasonlóan van ez az ablakba tett és meggyújtott gyertyával is: ha hagyja leégni, magához hívja a jó szerencsét.
gyertya
Fotó:  femina.hu

Az ajtót nagyra tárták szenteste, hogy a házban lévő rossz szellemek eltávozhassanak.

Úgy tartották, ha zoknikat akasztanak a ház kéményei mellé, bőséges újesztendő ígérkezik.

zokni
Fotó:  noiportal.hu

A néphit szerint a karácsonyfára aggatott gyümölcsök bő termést ígérnek.

karácsonyfa
Fotó:  sajatotthon.blog.hu

A csillogó fémgyöngyök, üvegdíszek, papírláncok az édeni kígyót jelképezik.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.