Feljutott a kínai rakéta, és egészben tért vissza

Az űrhajó, amelyet pénteken a Hosszú Menetelés 2F nevű hordozórakéta segítségével bocsátottak fel az ország északi részén található Csiucsüen Műholdkilövő Állomásról,

két napon át tartó Föld-körüli út után tért vissza a tervezett leszállóhelyre.

A kísérleti misszióval kapcsolatban a Hszinhua csupán annyi tájékoztatást adott, hogy az fontos áttörést jelent Kínának az újrahasznosítható űrhajók technológiáját illető kutatásaiban, amennyiben kényelmesebb és költséghatékonyabb módszert biztosít az űr békés használatához.

Az űrhajóról, illetve a kilövésről nem közölt képet a kínai sajtó.

A South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap pénteken bennfentes forrásokra hivatkozva azt írta: a kínai kísérleti űrhajó vélhetően hasonlóságokat mutat az amerikai fejlesztésű X-37B nevű, újrahasznosítható mini űrrepülőgéphez. A lap egy, a közösségi médián kiszivárogtatott belső kommunikáció alapján arról is beszámolt, hogy a Belső-Mongólia Autonóm Területen végzett

felbocsátás részvevőit figyelmeztették: nem készíthetnek felvételt az eseményen, és nem nyilatkozhatnak a projektről.

A SCMP katonai forrása szerint az űrhajó mellett

a kilövés módszere is újdonságnak számított, emiatt volt szükség a szigorú titoktartásra.

Kína július végén indította el a Marsra Tienven (Égi kérdések) elnevezésű űrhajóját, amellyel egy Mars-járművet, és egy orbitális pályán keringő szondát küldenek a vörös bolygóra.

Júniusra pedig elkészültek az amerikai GPS navigációs rendszer versenytársának szánt Beidou műholdhálózatának kialakításával.

A kínai kormányzat további űrkutatási tervei között szerepel a Mars behatóbb megismerése, aszteroidák vizsgálata, a Jupiter rendszerének feltérképezése, valamint egy űrállomás kiépítése is. A háromfős legénység számára tervezett űrállomás központi elemét a tervek szerint a jövő évben állítják majd Föld körüli pályára, május elején tesztelték azt az űrhajót, amelynek feladata az asztronauták odajuttatása lesz.