Balatoni csemegék kíváncsi turistáknak
Nemcsak a strandok, a fesztiválok és a lazítás miatt érdemes a Balaton környékét felkeresni, hanem a kiváló túraútvonalakért, a természeti szépségekért, a történelmi emlékekért és egyéb érdekes látnivalókért is. Hiszen – a teljesség igénye nélkül – itt van az egyik leglátogatottabb történelmi érték, a Szigligeti vár, ahol nyaranta egy-egy színházi előadás is megtekinthető; itt van a zalaszántói Sztupa, Magyarország egyik buddhista szentélye, a balatonboglári Gömbkilátó, a méltán közismert keszthelyi Festetics-kastély, a tihanyi babamúzeum és a történelmi panoptikum, vagy a kőröshegyi levendulás, amely – az angol levendulafajtának köszönhetően – június közepétől augusztus 20-áig látogatható és szedhető.
A lehetőségek végeláthatatlan tárházából – kedvcsinálóként – ezúttal csupán néhány helyszínt emelünk ki: Balatonedericset, ahol egy Afrika Múzeum és Állatkert várja a látogatókat, a Sümegi várat és a balatonszárszói József Attila Emlékmúzeumot.
A mesebeli Afrika hangulatát idézi a Nagy Endre alapította, Balatonederics határában található Afrika Múzeum. A kalandos életű jogtudós, vadász, az ugyancsak híres vadász és Afrika-kutató, Kittenberger Kálmán unokaöccse az '50-es években politikai okokból kénytelen volt hazájából elmenekülni, és családjával előbb Ausztriában, majd Németországban telepedett le. Vadászati vonalon tevékenykedve előbb az Opel Zoo egyik vezetője lett, majd az 1954-es düsseldorfi nemzetközi vadászkiállításon a trófeaosztályt irányította. Három afrikai gyűjtőútja után, 1958-ban Tanzániába költözött. Évek múltán az ország egyik legismertebb európai vadásza, állatkert és vadaskert alapítója lett. A Kilimandzsáró és a Meru vulkán vadászterületének vadászati irányítója is ő volt. Az 1971-es Budapesti Vadászati Világkiállítás egyik értelmi szerzője. Nevéhez fűződik Ferenc József császár Kenyában élő dédunokája trófeagyűjteményének Keszthelyre hozatala, aki a Festetics-kastélynak adományozta azt.
Felesége halála után Nagy Endre 1978-ban másodszor is megnősült Magyarországon, és hazatelepült. Családi házát önerőből Magyarország egyedülálló múzeumává alakította át azzal a céllal, hogy betekintést nyújtson tanzániai életébe, hogy megmutassa: ő milyennek látta Afrikát.
A házban értékes trófeák százai, preparált állatbundák végtelen sora, illetve egy érdekes néprajzi kiállítás látható. A ház körül elterülő több hektáros területen egy mini szafariparkot létesített. A legtöbb rajongója az 53 éves Hululu nevű tejuhunak van. Az állat húsevő, az afrikai szavannák lakója, ahol magányosan vagy párban él.
Nagy Endre 1994-ben halt meg, nevét számos vadásztársaság, illetve a helyi általános iskola is felvette, Tanzániában pedig egy róla elnevezett tó teszi emlékét halhatatlanná.
A vár elődjét és uradalmát 1000 táján Szent István királyunk adományozta a veszprémi püspökségnek. A középkori erőd egy kopár és magas hegytetőre épült, amelyre kánikulában nem is olyan egyszerű felkapaszkodni. Legkorábbi említése egy 1280-ban született oklevélhez köthető. A vár élén egykor a várnagy állott, aki a hozzá tartozó birtokot is vezette. A vár fenntartását és őrzését fegyveres kapuőrökkel biztosították. A vár területileg három nagyobb egységből, a külső-, a belső és a fellegvárból áll.
Veszprém elestét követően 1552-ben a püspökség ide költözött a török elől és folytatta a vár megerősítését.1705-ben a vár őrsége átállt a kurucokhoz, és ezzel az erődöt fontos ellátási ponttá tette, ám a szabadságharc bukását követően a császáriak felgyújtották. A XX. század közepén feltárásokat folytattak a vár területén, illetve dolgoztak a helyreállításán. Az építmény használati joga 1989-ben magánkézbe került, azóta folyamatos felújítás alatt áll.
Főszezonban, 2022. július 12-e és augusztus 31-e között heti 4 alkalommal tartanak itt hangulatos lovas bemutatót, minden kedden, szerdán, pénteken és szombaton 16.00 órai kezdettel! A műsor nyitányaként először a spanyol lovasiskola repertoárjából adnak ízelítőt, ezt a mongol lovas kaszkadőr show, illetve a lovagi torna bemutatója követi. A szereplők mindvégig korabeli öltözetet viselnek, a hangulatot a narrátor és a zenei aláfestés is emeli.
A program betetőzéseképpen következik a középkori lakoma, ahol cigányzene szól, jelmezbe öltözött vitézek és várúrhölgyek szolgálják ki a vendégeket. Az étkezés – a kor hagyományainak megfelelően – kézzel történik.
Nem járunk messze az igazságtól, ha azt állítjuk, a település neve a köztudatban mára teljesen összefonódott a magyar irodalom óriása, József Attila nevével. Pedig a költő rövid életének mindössze két utolsó éve kapcsolódik a településhez.1936 nyarán a Palota panzióban pihenve, udvarolgatva és Etus gyerekeivel játszva igazán szép napokat töltött a Balaton déli partján. Nem úgy 1937 novemberében, amikor orvosai a budai Siesta Szanatóriumból azért irányították ide, hogy családi felügyelet mellett próbáljon gyógyulni. Az egész itt tartózkodása rosszul kezdődött, hiszen beázott a panzió mennyezete, elromlott a fűtése, miután viszont átköltöztek a Horváth-kert nevet viselő nyaralóba, a hangulatingadozással küzdő, öngyilkosságot fontolgató költőre ez határozottan jó hatással volt. Sokat beszélgetett nővéreivel, közös emlékeiket idézték fel, sétáltak.
November utolsó napjaiban ráadásul utolsó szerelme, Kozmutza Flóra is felkereste, majd orvosa, végül a Szép Szó vezérkara is látogatást tett nála. Kollégái csupa jó hírrel érkeztek: a kiadót érdeklik a költő legújabb versei, egy lektori állást is kilátásba helyeztek számára, ahogyan a Baumgartner-díj odaítélésével kapcsolatosan is biztosnak tűnő híreik voltak. Sőt a Szép Szó egyik miskolci előadására is bejelentették részvételét. A költő hosszú idő óta újra tervezgetni kezdett, egész nap jókedvű volt. Másnap, december 3-án este azután sétára indult, ahonnan soha többé nem tért vissza: 19 óra 35 perckor a balatonszárszói állomáson egy tehervonat halálra gázolta. Az eseménynek szemtanúja is volt Kiss Ernő református igazgató-tanár személyében. Az emlékházban olvasható a tanúvallomása és az orvosszakértői vélemény is. Az áldozatot az állomásfőnök irodájának faláról levett vasúthálózati térképpel takarták le.
A költőt december 5-én a szárszói temetőben helyezték örök nyugalomra, 5 évvel később pedig díszsírhelyet kapott a Fiume úti sírkertben, Budapesten.
Az emlékmúzeum abban a Horváth-panzióban kapott otthont, ahol a költő utolsó napjait élte. A kiállítás élete utolsó időszakát úgy idézi fel, hogy az egyszerre hat az érzelmekre és az értelemre, bemutat szenzációs dokumentumokat, eddig nem publikált fényképeket, egyszerre szól szerelemről, szenvedésről és halálról.
De hogy ne ilyen szomorúan fejezzük be a programajánlót: Siófok határában áll egy nem túl nagy, kétszintes, berendezett, ám a feje tetejére állított ház. Ez a turisztikai attrakció a denevérek szemszögéből láttatja az épületet. Garantáltan bele lehet szédülni a látványba!
Megjelent a Magyar7 2022/30.számában.
