Az állatkísérletek jövője

Az említett kezdeményezés lényege, hogy az Európai Unióban mindenféle kozmetikum és egyéb vegyi termék fejlesztése, gyártása során ne legyen szabad állatkísérleteket végezni. Az állatkísérleteket pedig teljes egészében szüntessék be egy ütemterv szerint. Nem ez volt az első hasonló kezdeményezés Európában. 2015-ben egy „Stop Vivisection”, „Állítsuk meg az élve boncolást” elnevezésű kezdeményezés került a Bizottság elé. Annak a lényege is az, hogy az állatokkal végzett kísérleteket élve boncolásként állították be. 

A legújabb állatkísérlet-ellenes kezdeményezésben is találkozunk ezzel a jelenséggel. Pedig, ahogyan az a Bizottság reakciójából is kiolvasható, az új kozmetikumokhoz kapcsolódó állatteszteket már egy ideje nem szabad Európában végezni.

Nem tudom elégszer hangsúlyozni – előző írásomban is ezt tettem –, hogy lényeges különbség van egy termék előállítása során végzett ellenőrző tesztek és a tudományos kutatásokhoz kapcsolódó kísérletek között. Az előbbi tekinthető egyfajta rutinszerű ellenőrzésnek, végezzék azt sejttenyészeteken vagy élő állatokon. A tudományos vizsgálódás egész más célból indul, és értelemszerűen nem mellőzheti a vizsgálandó alanyt – az állatkísérletek esetében az állatot.

Replacement, azaz helyettesítés, reduction, magyarul is használhatjuk, mint redukció, végül refinement, mint finomítás. Az alapelv lényege, hogy az élő állatokat használó kísérleteket váltsuk ki más módszerekkel, ahol csak lehetséges. Ez néhány esetben megoldható, ám legtöbbször nem. A redukció arra utal, hogy minél kevesebb számú állatot kelljen felhasználni egy tudományos projektben. Nagyon kis vizsgálati minta persze veszélyeztetné a tudományos következtetést. Egyetlen állatot vizsgálva nem lehet megfejteni a biológiát, mindenképpen csoportban kell gondolkodnunk. A finomítás kifejezés pedig a lehető legkíméletesebb módszerek kifejlesztését, elsajátítását, használatát irányozza elő.

Az állatkísérletek végzése engedélyhez kötött tevékenység. Tulajdonképpen a fenti kritériumok az alapjai azoknak a szakmai és etikai szempontoknak, amelyek alapján engedélyezik a kísérletsorozatot. A projekt egyedi engedélye mellett a kísérletet végző kutatóknak is érvényes állatkísérleti engedéllyel kell rendelkezniük. A laboratóriumnak is megfelelő minősítésre van szüksége. Ezenkívül, mivel a legtöbb kísérletsorozat pályázati finanszírozású, a pályázatok elbírálása során is figyelnek az állatetikai szempontokra. Végül az eredmények közlésekor is fel szoktak merülni állatjóléti kérdések, a publikációs folyamat során tehát ezeket is tisztázni kell.

Ne gondolja senki, hogy a kutatók érdekei ellentétesek lennének az állatetikai szempontokkal. Ha az etikai szempontokat félre is tennénk, akkor sem lenne értelme kínzott, kimerült állatokkal kísérleteket végezni, hiszen a stressz döntően befolyásolja az eredményeket. Vannak persze esetek, amikor maga a stresszreakció, a fájdalom a vizsgálódás tárgya. Ezek a projektek általában nehezebben kapnak zöld utat.

A Bizottság válaszából az derül ki, hogy alapvetően nem tervezik módosítani a jelenleg érvényes irányelveket. Nézőpont kérdése, hogy miként vélekedünk a válasz egészének az üzenetéről. Aki az állatkísérletek betiltása mellett kardoskodik, az elégedetlen lehet, hiszen tulajdonképpen azt mondták, minden jól van úgy, ahogy van, az érvényben lévő szabályok betartását jobban ellenőrzik és a jövőben is fokozottan támogatják az állatkísérletek lehetséges kiváltására vonatkozó kutatásokat. Az agykutatás esetében ilyen lenne egy átfogó számitógépes agyi modell létrehozása. Csak ismétlem önmagamat, az agykutatásból sem mellőzhetjük a kutatni kívánt agyat. Bizonyos esetekben a számítógépes modell jó kutatási alany, de nagyon sok kérdésben nem kerülhetjük meg az élő agy vizsgálatát.

Akik viszont látják az állatkísérletek értelmét, azok a Bizottság válaszában felfedezhetik a lehetőséget, az igyekezetet arra, hogy azért előbb-utóbb mégiscsak kivezessék, betiltsák az állatkísérleteket Európában. Ez nem lenne jó – nem csupán a kutatóknak.

Európában jól ellenőrzött és standardizált körülmények között dolgozunk. Ha itt betiltják ezt a tevékenységet, ennek jó részét kiszervezik olyan országokba, ahol az előírások megengedőbbek. Ez megmutatkozik majd az ottani eredmények megbízhatóságában is. Kevésbé hihetünk majd a tudománynak. Az pedig nem lenne jó, senki sem akarhatja. 

A kozmetikai termékek tesztjeit sem volt feltétlenül szerencsés kivezetni Európából, hiszen máshol etikai engedélyek nélkül is elvégzik őket. Ha pedig egyáltalán nem végeznek sehol sem ilyen teszteket, az sem jelent éppen szerencsés megoldást. Reméljük, nem ez lesz a tudományos kísérletezés sorsa, és továbbra is végezhetünk orvosbiológiai felfedező munkát Európában is. Láthatjuk azt is ugyanakkor, hogy a tudomány művelése etikai aggályokat is felvethet bizonyos esetekben. Ilyen az állatkísérletek ügye, és ilyen például az is – bár teljesen más terület –, hogy szabad-e egyáltalán távoli bolygókon életjelenségek után kutatni.

Megjelent a MAGYAR7 33. számában.