Amikor táncolva kel fel a Nap: hiedelmek, népszokások Kisasszony napján
Szeptember 8-án, Kisboldogasszony (népiesen Kisasszony) napján az egyházi naptár szerint Szűz Mária születésnapját, régi pogány népszokás szerint az ősz beköszöntését ünnepeljük.
Az ünnep eredetileg a jeruzsálemi Szent Anna templom felszentelésének évfordulójára esett, magyar elnevezése a 15. századig vezethető vissza.
A révkomáromi születésű Erdélyi Zsuzsanna Kossuth-díjas néprajztudós, a népi Mária-költészet kutatója gyűjtéséből való az alábbi Öntőimádság, amely az egészséges gyermek világra jöttét írja le.
fa szülte virágját,
virágja szülte Szent Annát,
Szent Anna szülte Szűz Márját,
Szűz Márja szülte szent Fiát.”
Kisboldogasszony napja számos népszokással, népi megfigyeléssel kapcsolatos nap az esztendő sorában.
Fecskehajtó Kisasszony napja
A népi megfigyelés alapján eleink úgy vélték, ezen a napon búcsúznak a fecskék. Éppen ezért emlegetik gyakran Mária ünnepét Fecskehajtó Kisasszony napjaként is.
Az elképzelés természetesen azt is tükrözi, hogy szeptember 8-a ősi pogány őszkezdő nap. Felmenőink ezt a napot a nyár végének, az ősz eljövetelének feleltették meg. .
Ahogy Somogyban is mondják: „Kisasszony elhajtja a fecskéket.“
Pereszlényben úgy vélték, Kisasszony napján búcsúznak a fecskék, de még nem indulnak útnak bármilyen szép idő is van ilyenkor.
Búcsújárónap
Magyarországon napjainkban közel 180 Kisboldogasszony-templom vagy kápolna van, melyeknek általában ezen a napon van a búcsújuk. A legismertebb ilyen zarándokhely a máriaremetei Kisboldogasszony-templom.
Felvidék-szerte is állítottak őseink templomokat, kápolnákat Kisboldogasszony tiszteletére.
Ilyen például Taksony, Nyárasd vagy Muzsla katolikus temploma, Vágújhely (Nové Mesto nad Váhom) plébániatemploma, vagy a Kürt melletti Cigléd Mária-kegyhely Kisboldogasszony kápolnája, valamint a Bénytől egy kilométerre levő kegykápolna.
Kisasszony-napkor rózsát hány a nap
A Nap táncolva kel föl e napon, örül Máriának – tartják a mezőkövesdiek. Úgy vélték, hogy Kisasszony-napkor rózsát hány a nap.
Hasonló hiedelem él Nagyboldogasszony és Gyümölcsoltó Boldogasszonnyal kapcsolatban is.
A Kisboldogasszony tiszteletére szokás volt e nap hajnalán a napfelkeltét a szabadban várni, csatlakozni az angyalokhoz, akik ilyenkor Mária születésén örvendeznek a mennyben. Úgy gondolták, hogy az arra érdemesek a felkelő napkorongban megláthatják Szűz Mária alakját.
Kétasszonyköze
Kisasszony napján véget ér az a “varázslatos” időszak, amit “kétasszonyközének” neveztek.
"Kétasszonyköze” vagy "kétboldogasszonyköze " az elnevezése a két nagy Mária-ünnep, Nagyboldogasszony (augusztus 15.) és Kisboldogasszony (szeptember 8.) közti időszaknak. A népi kalendáriumban a "kétasszonyköze" időszak varázserejűnek számít.
Tennivalók Kisasszony napján
Szeptember a szüret, a bőség hónapja. A népi hagyományok szerint Földanya havának is hívták a hónapot, hiszen egy termékeny, gyümölcsökben gazdag hónapról van szó.
Dióverés kezdete
Kisasszony napja ösztönözte a gazdákat, asszonyokat, hogy lassan elkezdjék a megérett gyümölcsök, zöldségek, egyéb termések betakarítását.
Ezen a napon kezdődhetett a dióverés is. Úgy tartják, hogy a dió ekkor kezdi repegetni a külső zöld burkát.
Búzavetés
Úgy tartották, hogy ekkor adódik az utolsó esély az őszi búza elvetésére.
Igazság szerint már Egyed napján, azaz szeptember 1-jén végezni kellett volna vele, de aki esetleg elkésett, Kisboldogasszony napján még behozhatja a lemaradást.
Termékenységvarázslatok
A régi emberek életét, hétköznapjait, ünnepeit számtalan ősi hiedelem hatotta át.
Pereszlényben ez hagyományosan úgy történt, hogy a gazda megszentelte a vetőmagot. Tiszta ruhába öltözött, s menet közben senkihez sem szólt.
Vetés közben nem lehetett sietni, sem pedig káromkodni, mert a hiedelem szerint abban az esetben „nem lett vóna áldás a munkán”.
Miután végeztek a vetéssel, jó magasra dobták a zsákot, hogy akkorára nőjön a gabona.
A Mura-vidéken Kisasszony-napkor az elvetendő búzát ponyvában kiteszik a harmatra, hogy meg ne dohosodjon. Ha ezt a vetőmag közé keverik, megmentik az üszkösödéstől.
A hiedelem szerint ezen a napon kukoricaszárat, fűzfát, szénát, három almát és három nádszálat szenteltek. Ha valamelyik állat beteg lett, ebből etették.
Szolgálatba lépnek a cselédek
Kisasszony napja volt sokfelé a cselédek szolgálatba lépésének az ideje.
Dologtiltó és időjárásjósló nap
A néphagyomány szerint ezen a napon a nőknek, nem volt szabad dolgozni, különösen fonni volt tilos; mivel ez a nap "tiltó nap" volt.
Az ősz ellentétes rámutatónapja
A népi időjóslás szerint amilyen ennek a napnak az időjárása, annak az ellenkezője jellemzi az egész őszt.
A bugyborékos, de a szitáló eső esetén is esős őszre következtettek elődeink.
A szőlőtermésre is akadtak megfigyelések
A szőlősgazdák rigmusa úgy tartja:
Ha hidegre fordulnak Máriák savanyúak lesznek…”.
"Ha Kisasszony napján nem köszönt be éjszakai fagy, akkor hosszú, meleg ősz várható!" - figyelték meg a régi emberek.
Falun, városon egyaránt azt remélik, hogy Kisboldogasszony napja után szép, napsütéses hetek következnek, kezdődik a „vénasszonyok nyara“.
A vénasszonyok nyara szeptember közepétől október első feléig tartó meleg őszi időszak. Ez az év legkellemesebb időszaka. Nevezhetjük vénasszonyok nyarának, vagy indián nyárnak.
Az elnevezés valószínüleg onnan ered, hogy ilyenkor már nem volt olyan meleg, ezért az idősebb asszonyok szívesebben ültek ki a ház elé, mint a forró nyári napokon, élvezve az őszi napsugarakat. Nekik ez az enyhébb meleg jelentette a napfürdőzésre alkalmas nyarat.
