2022. január 30., 13:10

A járványvédekezésben is meg kell találnunk az arany középutat! - interjú Dr. Szigeti Gergellyel

Mindig jó, ha egy interjúalanynak markáns véleménye van. Szigeti Gergely általános orvos az újságíró és az olvasó szerencséjére nem rejti véka alá, szakemberként mit gondol a járványról, a védőoltásokról és azokról, akik elutasítják a vakcinát. Interjú kellemetlen páciensekről, védőoltásokról és vakcinaszkeptikusokról, valamint arról, mi jöhet a járvány után.  

Szigeti Gergely
Fotó: Katona Tamás

Lassan két éve tart a koronavírus-járvány. Emlékszik rá, mikor sétált be az első Covid-gyanús páciens a rendelőjébe?

Őszintén szólva fogalmam sincs. Az elmúlt két év sok szempontból annyira hektikus, rohanó időszak volt, hogy nem emlékszem. Az megvan, hogy 2020 januárjában olvastam róla valamelyik hírportálon, nézegettem az elképesztő felvételeket Vuhanból, de azt, hogy én mikor találkoztam először koronavírusos beteggel, azt pontosan nem tudom. Február–március környékén lehetett, arra emlékszem, hogy ekkoriban már beszélgettünk róla a kollégákkal, ha valaki felső légúti panaszokkal jön, akár Covid-fertőzésre is gondolni kell.

Meglepte önt, hogy az első néhány hónap viszonylagos nyugalma után idáig fajult a járvány?

Igen, meg! Nem ez az első Ázsiából érkező vírus, valószínűleg nem is az utolsó. Volt madárinfluenza, SARS, MERS és sok egyéb, amiről nem is hallottunk. Édesapám belgyógyász, ő kicsit más véleményen volt, akkoriban beszélgettünk is róla a vasárnapi ebédnél, lehet-e ebből még valami. Neki lett igaza!

Nagyon más lett az elmúlt két évben orvosnak lenni?

Lassan tíz éve praktizálok, nem is kellett ahhoz a járvány, hogy nagyon más legyen. Rengeteg dolog változott. Van, ami jó irányba, van, ami nem. Korábban például kötelességünk volt halottszemlékre járni, ezt az állam néhány éve kivette a járóbeteg-ellátásban dolgozó orvosok kezéből, most rebesgetik, hogy újra nekünk kellene majd csinálni. Meglátjuk! Az elmúlt két év kétségtelenül a pályafutásom legkeményebb időszaka volt. Munkamennyiség szempontjából össze sem lehet hasonlítani a korábbi évekkel.

Annyival több volt?

Igen. A vírus előtt egészen másként működött a praxisom. Ültem a rendelőben egész nap, jöttek a betegek, türelmesen várakoztak kint, egyszerre akár tízen-tizenöten, mikor sorra kerültek, megvizsgáltam őket, kicsit beszélgettünk. Lassabb volt az élet. Sokszor elmondtam a betegeimnek is, egy kis megfázás miatt nem kell rögtön orvoshoz rohanni, nekik se jó és a praxisnak se jó, ha „összefertőzik” a rendelőt. Az első 3-4 nap mindig agresszívebb a fertőzés, azt nem árt kivárni, ezekkel a vírusokkal az orvos sem tud mit kezdeni, ha ezt követően sincs javulás, akkor érdemes szakemberhez fordulni, aki aztán elvégzi a megfelelő vizsgálatokat, esetleg továbbküldi a betegeket egy szakorvosi ambulanciára. Manapság egész másként rendelünk. Sok mindent már telefonon intézünk, egy recept miatt nem kell kockázatot vállalni és bejönni a rendelőbe. Egész nap csörög is a mobilom. Manapság csak konkrét időpontra jönnek a betegek, ezzel elkerülhető a felesleges várakozás, nincs tumultus a váróteremben. Néha aztán ez visszafelé sül el. Volt több olyan páciensem is, aki csak azért jött be, hogy enyhe tünetek mellett bejelentse, pozitív lett a tesztje, mivel telefonon nem tudott vagy egy órán belül elérni. Mások amiatt is képesek megharagudni, ha rákérdezünk a telefonban, van-e oltásuk. Ez a kór lefolyása miatt abszolút nem mellékes!

Ha orvosokkal beszélget az ember, óhatatlanul adódik a kérdés, mi lesz a járvány után?

Az a baj, hogy erre képtelenség érdemben válaszolni. Nem tudnám megmondani, hogy visszatérünk-e valaha a normális élethez. Nyilván mindenki hiszi, hogy ez egyszer így lesz, de ha kicsit a dolgok mögé nézünk, végiggondoljuk a folyamat logikáját, akkor azért csak ott marad a kérdés, miként fog ez eltűnni? Varázsütésre nem lesz koronavírus? Nem hinném, koronavírusok voltak a SARS-CoV-2 előtt is, lesznek utána is. Nézzük csak meg a korábbi vírus okozta járványos betegségeket, vegyük, mondjuk az influenzát és a kanyarót. Egyik sem tűnt el, az influenza minden évben felüti a fejét, kanyarójárványok pedig csak azért nincsenek, mert a megfelelő védőoltással sikerült visszaszorítani a kórt.

Helyben vagyunk! 

Hát igen! Világos, a védőoltás jelenti a megoldást, de ebben a formában nem húzhatjuk ezt sem a végtelenségig. 

Szigeti Gergely
Fotó:  Katona Tamás

Mire gondol?

Tucatszám találkozom olyan páciensekkel, akik azt mondják, felvettem két oltást, a harmadikat már nem fogom, hagyjanak engem békén, azt ígérték kettő mindenre elég lesz. Itt most nem az elvakult oltásellenes emberekről beszélünk, velük sajnos nem lehet mit kezdeni, ezüsttálcán is megkaphatják a bizonyítékokat, úgysem fogják elhinni, hogy az oltás tényleg életet ment. Azokról van szó, akik keserű szájízzel, de felvették az első két oltást, hogy szabadabban élhessenek kicsit. A jelenlegi korlátozások, az OP plusz-rendszer és hasonlók, attól félek, nem érik el a céljukat, nem hatnak ösztönzően. A környezetemben azt tapasztalom, sokan már csak dacból sem mennek el a harmadik oltásra. Ez óriási probléma, holott tudatosítanunk kéne, a vakcinától nem alakul ki körülöttünk védőburok. A vírus nem válogat, nem fordul vissza, ha kiderül, épp egy beoltott ember nyálkahártyáján landolt. Hogy a betegségnek milyen lefolyása lesz, az teljesen individuális. Nincs semmi értelme abból kiindulni, hogy a szomszéd oltás nélkül is három nap alatt kiheverte a Covid-ot, szegény Mari néni meg két oltással is belehalt. 

Ezek a példák viszont azt támasztják alá, hogy mit sem számít az oltás.

Nem, erről szó sincs. Azt kell tudatosítanunk, hogy a legtöbb betegség ugyanígy működik. Egy hasmenéssel járó vírus esetében valaki fél nap meg két banán után jól van, mást meg a kiszáradás miatt gyorsmentővel visznek a sürgősségire. Soha nem fogjuk tudni előre, éppen melyik kategóriába tartozunk. A Covid-nál sem. A betegeim körében pontosan ugyanezt tapasztaltam. Voltak oltatlanok, akik kettőt köhintettek, két napig fájt a fejük, kis láz és egy hét múlva hívtak, minden rendben, már csak azt várják, hogy leteljen a karantén. De előre ezt senki nem tudja. Miből gondoljuk, hogy a mi immunrendszerünk elég erős lesz a Covid ellen? Az immunrendszerünk egy rendkívül összetett, bonyolult rendszer, az immunológia egy külön tudomány. Ezer dolog miatt gyengülhet le az immunrendszerünk, akár csak átmenetileg is. Honnan tudjuk, hogy nem éppen akkor kapjuk meg a koronavírust? Ezért kell az oltás! Meg kell adnunk magunknak az esélyt! Esélyt a harcra, ha ne adj isten, jön az a vírus, akkor felkészülten várjuk, biztosan legyen mivel küzdenünk ellene! Egyetlen olyan beoltott betegem sem volt, akinek a szervezete ne tudta volna legyőzni a koronavírust.

Ezek szerint voltak páciensei, akik viszont elveszítették a küzdelmet?

Igen, többen is.

Megviselte?

Mindegyik, nagyon. Egyik-másik betegemmel már-már baráti kapcsolatban voltam, akadt köztük fiatal ember és nyugdíjas is. Ez szerintem örökre bennem marad, ma is mindegyikre emlékszem. Borzasztó nehéz ez, mert csak harcolunk és harcolunk, de nem elég a vírussal megküzdeni, még a közösségi oldalakon terjedő marhaságokkal is foglalkoznunk kell. 

Volt olyan páciense, aki kifejezetten megtagadta, hogy felvegye az oltást?

Kevesen, de én egyébként is a türelmesebb orvosok közé tartozom. Ennek ellenére, és ez azért eléggé „betett”, volt olyan betegem, aki elment tőlem egy másik orvoshoz, mert azzal vádolt, hogy én csak az oltottakat és a tesztelteket fogadom. Mondta ezt úgy, hogy sosem járt nálam a rendelőben, nem is találkoztam vele soha, még csak beszélni sem tudtam vele. Nem tudom, honnan szedte ezt, oltást soha nem kértem a betegeimtől. Tesztet szoktam azoktól, akik felső légúti tünetekkel jönnek hozzám, ez mindannyiunk biztonságát szolgálja. Most az omikron alatt ennek sem biztos, hogy sok értelme van, tapasztalataim szerint egyszerű fejfájás, hasmenés, sőt gerincfájdalmak formájában is megjelenhet az új variáns. Ez utóbbinál például ki gondolná, hogy a koronavírus okozza?! Van más betegség is a világon. Az sem működik, hogy minden egyes ambuláns kivizsgálás előtt tesztet kérünk. Ha valaki tükrözésre megy, álljon egy órát sorba a tesztért, olyan helyen ráadásul, ahol nagy a fertőzés kockázata?! Nonszensz.

Mi lehet akkor a megoldás?

Alaposan át kell gondolnunk, hol van értelme tesztet kérni, illetve ideje elfogadni, hogy a koronavírust nem fogjuk tudni kikerülni. Tünetmentes hordozók mindig lesznek, örökre viszont nem zárkózhatunk be. Az, hogy ne fogj meg semmit, ne menj sehova, ne érintkezz senkivel, lehetetlen! Szerintem két variációt érdemes végiggondolnunk. Az egyik, hogy fogjuk a koronavírust és zárójelbe tesszük. Leminősítjük egy egyszerű influenza szintjére és megtanulunk együtt élni vele. Csakhogy ahhoz, hogy ezt nyugodt lelkiismerettel megtehessük, hogy globálisan ne ítéljünk halálra milliókat, ahhoz meg kell értetnünk az emberekkel az oltás jelentőségét. Lehet azon napestig vitatkozni a Facebookon, hogy ki szabadította ránk a vírust, meg milyen világösszeesküvés húzódik a háttérben, a lényegen ez semmit nem változtat. Itt van a nyakunkon, kezdeni kell vele valamit. Ezen nincs mit ragozni! Azon sincs, hogy az oltásnak jelenleg nincs alternatívája. Akad néhány antivirotikum, vírus ellenes gyógyszer, de ezek még nem terjedtek el, kísérleti stádiumban vannak. Ami meg elterjedt, az nem úgy működik, ahogy vártuk, lásd Ivermectin. 

Ezt a kísérleti stádiumot a vakcinák kapcsán is állandóan felhozzák a szkeptikusok.

Igen, emlegetik, hogy ez egy „kísérleti” vakcina. És? Minden oltás elindult valahol. Ha ugyanezt mondtuk volna a gyermekbénulás vagy a kanyaró elleni vakcina kapcsán, akkor most nem vagyunk vagy 8 milliárdan ezen a bolygón, mert az emberek egy jelentős részét még gyermekkorában elpusztította volna valami járványos betegség. Sokan közösségi oldalakról vagy felszínes, rosszul megírt cikkekből tájékozódnak, minden hivatkozás vagy forrás nélkül osztanak meg féligazságokat és hazugságokat, mintha az lenne a Szentírás, mert ott van a Facebookon. A hírgyártót nem is érdekli, micsoda károkat okoz ezzel, a lényeg a kattintás meg az abból származó bevétel. Ezzel nagyon nehéz felvenni a harcot, ugyanis annak nincs értelme, hogy a leegyszerűsítések ellen mi majd szakmaisággal harcolunk. Nem lehet elvárni egy átlagembertől, hogy majd immunológiai tankönyvekben néz utána az oltások hasznának meg az ellenanyagok szerepének. Az oltás valódi hasznáról szóló üzeneteket ugyanúgy le kell egyszerűsítenünk és tálcán kínálni az embereknek. 

Beszéltünk előbb a járványos betegségek elleni oltásokról. Mondjuk a gyermekbénulást megfékező vakcinával szemben miért nem volt ekkora ellenállás?

Van erre egy kézenfekvő magyarázat! Akkoriban nem volt internet. Annak minden hasznával együtt is azt mondom, internet nélkül lehet, fél év alatt elbírunk a koronavírussal.

Érvelése alapján a kötelező oltás lehet a megoldás?

Az biztos, hogy az oltás a megoldás. A kötelezővé tétele jóval bonyolultabb kérdés, jogi, társadalmi és politikai aspektusokkal. Mi van, ha fordítva sül el a dolog és még nagyobb lesz az ellenállás? Várjuk meg, mi történik Ausztriában.

Sokan csak azt szeretnék, hogy hagyják őket végre békén.

Előbb a lehetséges kiutakról beszéltünk. Nos, ez a második. Azt mondjuk az embereknek, csináljanak, amit akarnak. Nincs oltás, nincs teszt, oda mész, ahová csak szeretnél, nem kötelező betartani az előírásokat. Ezzel egy nagy probléma van. Ha az oltás és minden egyéb járványvédekezési előírás betartása teljesen önkéntes, akkor hol húzzuk meg a határt? Sosem tenném, köt az orvosi esküm, de mi van, ha egy doktor azt mondja majd, én nem látok el nem oltott betegeket? Mi van, ha az oltottak azt mondják, az én adómból ne fizessék az oltatlanok kezelését? Ha nem szolgál ki az eladó, mert nem vagy beoltva? Ja, hogy őket köti a törvény, azt meg, aki elutasítja a járványvédekezési szabályokat, törvényeket, azt már nem? Hogy működne ez?! Muszáj lesz megtalálnunk az arany középutat, máskülönben aligha leszünk túl a járványon. 

Zárjuk kicsit pozitívabb szellemben a beszélgetést! Mit gondol, akár tanulhatunk is valamit a pandémiából?

Biztos vagyok benne, hogy jobban oda fogunk figyelni egy egyszerű megfázásra vagy bármilyen más felső légúti megbetegedésre. A járványok ugyanis nem érnek véget a Covid-19-cel. Járványszezon lesz máskor is. Kicsit jobban odafigyelünk majd magunkra és másokra, felvesszük a maszkot, ha betegen emberek közé megyünk, feleslegesen nem fertőzzük meg a kollégákat. A rengeteg tragédia és fájdalom mellett talán valami jó is kisülhet ebből a járványból.

Dr. Szigeti Gergely (1986) Dunaszerdahelyen született, a pozsonyi Comenius Egyetem Orvostudományi Karán diplomázott, szülővárosában kezdett praktizálni előbb a helyi kórház belgyógyászati osztályán, majd általános orvosként. Jelenleg két ambulanciát is ellát, egyet Dunaszerdahelyen, egyet Nagyudvarnokban. Egy gyermek édesapja.

Megjelent a Magyar7 2022/4.számában.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.