Megjelent a MAGYAR7 negyedik száma
Lapunk negyedik számában a népszámlálás játssza a főszerepet. Számháború kezdődött, írja vezércikkében lapunk főszerkesztője, Molnár Judit. „Most aztán jó magyar módra lehet vitatkozni, rosszak a népszámlálási eredmények, mert a fogyásunk megállíthatatlannak tűnik, avagy nem is olyan nagy a vész, hiszen nem lettünk 62 ezerrel kevesebben, mint 2011-ben, sőt, nem is fogytunk! És ezzel a számháború el is kezdődött. A józan elemzések mellett vannak, akik reménytelennek látják a helyzetet, mások tíz év politikai útvesztését próbálják a számok pozitív értékelésével elkendőzni, és sokan vannak, akik környezetükből kiindulva értetlenül állnak az adatok fölött.”
Szövetségben, de hogyan? Ezt kérdezi heti politikai összefoglalónkban Kolek Zsolt, hiszen az elmúlt hetekben folyamatosan érzékelhető a feszültség a Szövetség platformjai között. A Most-Híd a népszámlálás eredményét is eltérően kommunikálta, mint a két másik platform. Ezért politológusokat kérdeztünk, hogyan rendezhetők a belső viták, és hogyan lehet megszólítani az egyelőre kiváró választókat, írja a szerző.
Interjút készített Pomichal Krisztián Szigeti Gergely dunaszerdahelyi általános orvossal, aki szerint a járványvédekezésben is meg kell találnunk az arany középutat. Szakemberként elmondja véleményét a védőoltásokról és azokról, akik elutasítják a vakcinát, a kellemetlen páciensekről, védőoltásokról és vakcinaszkeptikusokról, valamint arról, mi jöhet a járvány után.
Rajkovics Péter Az infláció fogságában című írásában összefoglalja, hogy mitől romlik a pénzünk, miért nem sikerült a megszokott mederben tartani az inflációt, és vajon kormányunk okosan kezeli-e a problémát.
Számolnak velünk? Bár a fogadási irodákban nem tippelhettünk a legfrissebb népszámlálási adatokra, abban talán biztosak lehettünk mindannyian, hogy a szlovákiai magyarság számbeli növekedése a csoda kategóriájába tartozott volna. Ez az eredmények kihirdetése után is így maradt, írja Somogyi Szilárd, aki a számok tükrében több érdekességre is felhívja a figyelmet.
Kövesdi Károly Avarbarn a lelkeink című jegyzetében arról ír, hogy szerinte csak idő kérdése volt, hogy a szlovákiai magyar liberális sajtó is elkezdje nyomatni a Meseország mindenkié című, gyerekeknek szánt átnevelő „irodalmat”. A Vasárnap hetilap idei első számában megtört a hallgatás jege, és a felvidéki magyar olvasókhoz is elért korunk legfontosabb, világmegváltó üzenete: égetően szükség van az ilyen könyvekre és a gyerekek „felvilágosítására”.
A Csemadok idén sem feledkezett meg a legjobbakról és a magyar kultúra napja alkalmából díjazta a legaktívabb tagjait. Idén fizikai valóságában is megtartották a hagyományosnak mondható galántai ünnepséget. Lapunk közli valamennyi díjazott munkásságát.
A Leporolt históriák legújabb fejezetében a híres budapesti Anonymus-szoborról, Ligeti Miklós alkotásáról ír Lacza Tihamér. A szobor mása elkerült Itáliába, ahol jó pénzért megvásárolták. A bronzszobor később a Dante Múzeumba került, mivel az igazgatója azt hitte, hogy Dantét vagy az Isteni Színjáték valamelyik alakját ábrázolja.
A Magyar7 negyedik számában közöljük a Kassa bombázása – egy mai napig megoldatlan rejtély, Baucsek Csaba tanulmányának második részét. Akkor mégis kik bombázták Kassát? Feltevődik a kérdés, hogy melyik nemzetnek állt érdekében a támadás végrehajtása. Ha kizárjuk a szovjeteket, akkor marad a német, német–román, román verzió.
Ahol van akarat, ott van út is a címe Tájaink rovatunk első írásának. Az Érsekújvári járásban a szennyvízhálózat, a víztisztítók és az ivóvízhálózat hiánya 47,3 százalékos, de a járás déli részén még ettől is rosszabb a helyzet. Farkas Iván Nyitra megyei képviselő, Muzsla polgármestere igyekszik a témát napirenden tartani. e célból több eszmecserét és sajtótájékoztatót szerveztek Muzslán a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának közreműködésével, írja Bokor Klára.
Szomolai Andrea arról ír, hogy szórványvidékeken az iskolabusz jelenthet megoldást ahhoz, hogy sikeres legyen a beíratási program, mert így a gyűjtőiskolába olyan falvakból is eljutnak a diákok, ahol nincs magyar nyelvű oktatás vagy felső tagozat. Hogy hogyan is működik az iskolabusz-program a Zoboralján, kiderül a cikkből.
Sokan csődbementek, sok vállalkozó viszont meg tudott kapaszkodni a járványos időszakban is. Agócs Szvorák Emese ilyen vállalkozókat keresett fel a Losonci járásban, olyanokat, akik az előnyükre fordították a pandémia okozta kellemetlen helyzetet, és sikeresen vették az akadályokat. Írásának címe: Talpon maradtak
Az osgyáni kastély újjáépítése – madártávlatból. A lapban közölt légi felvételeken is látható, jó ütemben halad az osgyáni kastély leégett tetőszerkezetének helyreállítása. Az első szakaszban a legjobb statikai állapotban lévő északnyugati szárnyat és az ahhoz tartozó bástyát fedték le. Erre a kulturális minisztérium 70 ezer eurós állami támogatást hagyott jóvá, amit a tulajdonos saját forrásból 35 ezer euróval egészített ki, írja Virsinszky Tamás.
Pozsony legrégibb fennmaradt szakrális épülete, a Szent Miklós-templom feltárt titkairól, művészettörténeti kincseiről ír Dunajszky Éva. Egészen pontosan nem lehet tudni, mikor épült, de 1264-ből maradt ránk az a dokumentum, amely szerint IV. Orbán pápa az első magyar bíboros érsek Váncsai István káplánjának adományozta a pozsonypüspöki templomhoz tartozó egyházi javadalmat, amely addig a pármai Gerhard magiszter hűbére volt. És ez a dokumentum közvetlen bizonyítéka annak, hogy a templom már korábban létezett.
Fotós értékőrzés Perbetén a címe Nagy-Miskó Ildikó beszámolójának, amely szerint megjelent a települést bemutató kiadvány, amely a helyi református egyházközség régóta tervezett sorozatának első része.
Az élet néha megrendítő történeteket ír. Az érsekújvári Križan Attila fájdalmát is nehéz szavakba foglalni. Legrosszabb álmaiban se gondolta volna, hogy kisfiuk megszületése után szeretett menyasszonya Ivana, sose tér vissza a kórházból. A történetet Bokor Klára jegyezte le, címe: Nics még egy olyan lány, mint ő volt.
Kondé-emlékévet hirdetettek a Csallóköz szívében. Dunaszerdahely városa tavaly jeles szülöttjét, a jogtudós Szladits Károlyt „emelte a magasba” emlékév keretében, idén pedig a város történetének talán legismertebb, mégis méltatlanul elfelejtett családja, a pókateleki Kondék előtt tiszteleg. A lokálpatriotizmust erősítő emlékévről Reczai Lilla kérdezte a szervezőket.
Ewita, vagyis Bodor Éva opera-énekesnő a Lévai járáshoz tartozó Hontfüzesgyarmatról indulva hódította meg Európa impozáns operaházait, amelyekben ugyanolyan szenvedéllyel énekel, mint szülőfaluja kultúrházában. A művésszel Kaszmán Zoltán beszélgetett.
Egy bodrogközi klímaoktatási szakembert, a királyhelmeci születésű Kurka Ivanega Boglárkát mutatja be Molnár Gabriella. Szülőföldjének szeretne segíteni azzal, hogy a fiatalok környezet- és klímatudatos szemléletformálásán túl konkrét, célirányos projekteket is kidolgoz számukra.
Nemrég fejeződött be a felújítás a Szakkay József Műszaki és Közgazdasági Szakközépiskola, ismertebb nevén a kassai Ipari diákotthonában, illetve az iskola épületén is kicserélték a nyílászárókat. Kassa megye további, az oktatási intézményeket érintő munkálatairól Fábián Gergely számol be.
A méhnyakrák megelőzésével foglalkozik Domonkor Andor kutatóorvos annál is inkább, hogy január harmadik hete az európai méhnyakrák-megelőzési hét. Ez az a daganatos betegség, amely ellen védőoltással is lehet védekezni, illetve a szűrések rendszeres látogatásával szinte teljes mértékben megelőzhető, illetve gyógyítható.
Folytatjuk a szlovéniai tengerparti sólepárlóknál tett látogatásunkat Csermák Zoltán vezetésével, majd Hobbi rovatunkban Nagy-Miskó Ildikó bemutatja Fehér Kürthy Erzsébet, a komáromi Selye János Gimnázium titkárnőjét, aki évek óta foglalkozik gyöngyfűzéssel.
Íz-lelő rovatunkban fánkokat sütünk B. Szabó Csilla receptjei nyomán, elvégre farsang van. Vas Gyula egy nagyon népszerű autót tesztelt, az arculatváltáson átesett Kia Stonic 1 0 T-GDi Gold gépkocsit.
Rajkovics György azt írja a Szurkoló rovatban, hogy lesznek is meg nem is nézők Pekingben, ahol február elején elkezdődik a téli olimpia. A kínai főváros lesz az első olyan település, amely nyári és téli olimpiai játékoknak is otthont adhatott.
Javában tart a felkészülés a Fortuna liga tavaszi folytatására, miközben a dunaszerdahelyi sárga-kékek is újdonságokkal teli héten vannak túl. A Fradi elleni szerdai mérkőzés igazán kellemes baráti találkozásokat hozott a lelátón, felvidéki győzelmet a pályán, de a hét veszteséget is tartogatott a csapatnak, olvashatjuk Rajkovics Péter Győzelem és veszteség című cikkében.
A Magyar7 idei első számában is megtalálják a részletes műsort és a keresztrejtvényt, hátoldalán pedig a nagymegyeri református templom látható.
Kellemes időtöltést, jó olvasást kívánunk lapunkhoz. És nefeledjék, ha még nem előfizetői a Magyar7-nek, a Felvidék egyetlen közéleti hetilapjának, meg is vásárolhatják, nem csupán a standokon, már a postahivatalokban is kapható.
