A 75 éves Csemadoknak azt kívánom, hogy továbbra is lobogtassa a fáklyát
Megalakulásának 75. évfordulójára készül a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség, a Csemadok. Története a tagok, az alapszervezetek, a kulturális rendezvények története, a csendes ellenállásé, az elköteleződés, a magyar megmaradás és a szülőföldhöz ragaszkodás története. A felvidéki magyarság 75 éves története. Erről tanúskodnak a csemadokosok vallomásai. Az érsekkétyi Bohák Csabát kérdeztük.
Emlékszem, 1965 végén a Csemadok kétyi alapszervezetének évzáró rendezvényére egy kultúrműsorral készültünk, és ugyan tagja sem voltam a Csemadoknak, de emiatt én is részt vettem a gyűlésen. Szó esett arról, hogy senki sem akarja elvállalni az elnökséget. Felszólaltam és elmondtam, szégyen, hogy senki nem vállalja el ennek a fontos szervezetnek a vezetését. Erre visszavágtak, hogy vállaljam én.
Nagyon szép idők voltak; a nép lelkesedett a szebb jövő reményében. Tagságunk létszáma ekkor a kétszeresére emelkedett. A hetvenes években Bohák Valériának köszönhetően ismét nőtt a taglétszám, s elérte a háromszázat! Ötven évig voltam a helyi alapszervezet elnöke. 2016 óta nagy sikerrel Molnár Tímea tölti be ezt a tisztséget, akinek sok sikert kívánok. A 75 éves Csemadoknak azt kívánom, hogy továbbra is lobogtassa a fáklyát, irányt mutatva, hogy nemzeti önazonosságunk megmaradjon itt, a szülőföldön.
Megjelent a Magyar7 2024/10. számában.
