Vajon kinek milyen haszna volt a magas árakból?
Az elmúlt évben kezdődött és még részben idén is folytatódó magas infláció a lakosság és a vállalatok számára is jelentős nehézségeket okozott, de voltak olyanok is, akik ennek köszönhetően magasabb nyereséget könyvelhettek el.
A Gazdasági és Szociális Tanulmányok Intézetének (INESS) közelmúltban kiadott kiadványa, a Kenyér és politika címet kapta, s éppen ezt a témát járja körbe. Az élelmiszerárak Szlovákiában 2023 elején éves összevetésben több mint 20 szzalékkal nőttek, ezzel a legmagasabbak voltak az uniós országok között. Ennek kapcsán újjáéledt az élelmiszerpiaci szabályozási beavatkozásokról szóló vita, különösen a 2023-as parlamenti választások kapcsán.
Felmerült a kérdés, hogy az élelmiszerlánc valamely része átlagon felül részesül-e a haszonból. Martin Vlachynský, a könyv szerzője szerint kérdésre nem egyszerű a válasz. Az élelmiszerek esetében szerinte az időjárás is fontos szerepet játszik, ami kihat a nyersanyagárakra és így a pénzügyi eredményekre is, különösen a gazdálkodók esetében.
Az elemzésben a mezőgazdasági, élelmiszer- és italipar vezető vállalatainak átlagos árrését számolták ki. Egyértelműen a legmagasabb haszonkulcsot tavaly a mezőgazdasági vállalkozások egy csoportja érte el tizenkét százalékos átlagos haszonkulccsal. Ez az éves szinten közel 150 százalékos árrés-növekedésnek volt köszönhető a szerző szerint. A mezőgazdaságban különösen sikeresek voltak a gabonatermesztők, tavaly 14,5 százalékos haszonkulcsot értek el. Bár a tejtermelőknek meg kellett elégedniük 6,5 százalékos árréssel, ez éves szinten 14-szeresére nőtt. A baromfitenyésztők 4,7 százalékos haszonkulcsot értek el, de ez is jelentős, akár hatszoros éves növekedést jelentett.
Vlachynský ugyanakkor arra is figyelmeztet, ezekből a számokból nem lehet hosszabb időre következtetéseket levonni, mint a jelenleg megfigyelt egy év. A megnövekedett költségek nagyon gyorsan utolérik a gazdálkodókat és az élelmiszer-termelőket a következő években.
