Mit érintenek a Munka törvénykönyvének módosításai
Zuzana Čaputová államfő pénteken két olyan törvényt írt alá, amelyet csütörtökön (április 2.), gyorsított eljárásban hagyott jóvá a parlament. Mindkettő a jelenlegi válsághelyzet gazdasági és társadalmi következményeit az enyhítené. A módosítások a Munka törvénykönyvének egyes szociális jogi normáit érintik, illetve a járvány terjedésére reagáló pénzügyi intézkedéseket tartalmaznak.
Csütörtökön a parlament jóváhagyta a munka törvénykönyvének változásait, majd pénteken az egyes vállalatok számára a járulékfizetések halasztásának feltételeit.
A munkaadónak jóval nagyobb jogokat biztosít a munkaidő meghatározásában, vagy az otthoni munkavégzés elrendelésében, a munkahét rövidítésében. Viszont ha az alkalmazott otthoni betegellátmányon van, vagy karanténban, akkor nem lehet elbocsátani.
A törvénymódosításokat mind az alkalmazotti oldalról, mind a munkavállalók oldaláról kiegyensúlyozottnak tartják. A munkaidő rugalmas meghatározását a munkaadó részéről, kiegyensúlyozza az alkalmazottak nagyobb védelme az elbocsátások során, vagy az otthoni munkavégzés igénylésekor. Úgy tűnik a kormány meghallgatta mind a munkaadók, mind a szakszervezetek véleményét.
A törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy az alkalmazott bérét az átlagbér 80%-ra csökkentsék,
ami segíthetné, hogy az alkalmazottak ne kerüljenek az utcára. A nagyobb terhet az állam vállalja magára, amely állja a teljes bruttóbér 45%-át azzal, hogy kifizeti az alkalmazottnak a csökkentett munkabért. A munkáltató állja a teljes bruttóbér 35%-át azzal, hogy kifizeti a csökkentett bérre jutó járulékokat, és az alkalmazott pedig eltűri, hogy a teljes bruttóbére 18-20%-kal csökkenjen. Viszont a csökkentett munkabér nem lehet alacsonyabb, mint a minimálbér. Ez azokra a kisvállalatokra vonatkozik, amelyek a járványellenes intézkedések miatt be kellett zárniuk az üzletüket, szolgáltatásokat.
Az intézkedést még vasárnap jelentette be a kormányfő, és már április 6-án szeretnék elkezdeni ennek alkalmazását.
A munkaadónak csak két nappal előbb kell bejelentenie az alkalmazottaknak a munkaidő változtatását, például rövidítését. A törvénykönyv viszont megengedi, hogy megegyezzenek rövidebb bejelentési határidőben is. A módosítások között van az is, hogy a munkaadó az eddigi 14 nap helyett elég csupán 7 nappal előbb bejelentenie az összüzemi szabadságokat. Ha a tavalyi szabadságok merítéséről van szó, akkor a munkaadónak elég két nappal előbb utasítania az alkalmazottat, hogy vegye ki a régi szabadnapjait.
Több vállalat, már ahol lehet, hetek óta engedi, hogy a járvány miatt otthonról végezzék a munkát. Eddig ez csak kölcsönös megegyezés alapján lehetett alkalmazni. Most a munkaadó egyoldalúan elrendelheti, de természetesen biztosítania kell a szükséges eszközöket, például notebookot, illetve biztosítania a megfelelő adatvédelmet. Az alkalmazott is javasolhatja az otthonról való munkavégzést, amennyiben nincsenek ez ellen kifogásai a munkaadónak.
A munkabiztonsági előírásokat továbbra is be kell tartani, de néhány kötelességét a munkaadónak enyhítik. Például elhalaszthatják az iskolázásokat, igaz ezeket pótolni kell a járvány befejeződése után legkésőbb 30 nappal. Megoldatlan maradt a belépéskori orvosi vizsgálat.
Az alkalmazottak számára a legnagyobb eredmény az, hogy a karantén, vagy a gyermek gondozása (betegállományban) idején tilos lesz őket elbocsátani.
Ki kell hangsúlyozni, hogy ezek az intézkedések a különleges helyzetre vonatkoznak, nem csak a mostanira, hanem az elkövetkező években essetlegesen előforduló különleges helyzeteire is.
A módosítások meghosszabbították a munkanélküli segély folyósításának idejét is egy hónappal, az eddigi hat hónapról hét hónapra.
Egyúttal felhatalmazza a kormányt, hogy a járvány alakulásának függvényében döntsön a folyósítás hosszának további bővítéséről, vagy akár a folyósítás követelményeinek az enyhítéséről. Például eddig az kaphatott munkanélküli segélyt, aki a folyamodást megelőző négy évben legalább két évet, azaz 730 napot alkalmazva volt.
Februárban a munkanélküliség 5,05 százalékon volt, márciusban ez emelkedni fog, bár még nem szólnak a jelentések tömeges elbocsátásokról.
A munkáltatók későbbre halaszthatják a biztosítás befizetését
A munkáltatók és az önálló keresőtevékenységet folytató személyek egy része (SZČO) idén márciusban későbbre halaszthatja a szociális biztosítás és az egészségbiztosítási járulék előleg befizetését, valamint a kötelező nyugdíj-előtakarékossági befizetést. Az összeg kifizetésére idén július 31-ig lesz lehetőség. Ha a munkáltató és az önálló keresőtevékenységet folytató személy eddig a terminusig befizeti a biztosítás megfelelő összegét, akkor nem kell szankciókra számítania. Ez a szociális biztosításról szóló törvénymódosításból derül ki, amelyet pénteken, gyorsított eljárásban hagyott jóvá a parlament.
A törvénymódosítást a Munkaügyi Minisztérium terjesztette elő az új típusú koronavírus terjedése miatt kialakult helyzetre reagálva.
A biztosítás befizetésének elhalasztása azokat a munkáltatókat és önálló keresőtevékenységet folytató, kötelezően biztosított személyeket is érinti, akiknek a vállalkozásukból vagy más önálló keresőtevékenységükből származó nettó árbevételük legalább 40 százalékkal visszaesett. Az árbevétel-csökkenés kiszámításának módját a javaslat szerint a kormány határozza meg egy rendeletben. Az alkalmazottak által fizetett biztosítást, amelyet a munkáltató fizet be, a munkáltató továbbra is az eredeti időpontokban köteles befizetni.
Azok a munkáltatók, akiknek az alkalmazottai egészségügyi kockázattal járó munkát végeznek, a megadott időszakban szintén elhalaszthatják az önkéntes nyugdíjpénztári járulék befizetését. A javaslat továbbá arra is lehetőséget ad, hogy munkáltató később fizesse be az olyan alkalmazottakért fizetett önkéntes nyugdíjpénztári illetéket, akiknek a munkája az államigazgatási szervek közegészségügyi osztályának döntése értelmében a munkavégzés harmadik vagy negyedik kategóriájába tartozik. Ugyanez vonatkozik a táncosokra és a fúvós hangszereken játszó zenészekre is.
