Zdechovský már nagyon készül. Ezt nyilatkozta a Szlovákiát vizsgáló bizottság elnöke
"Szlovákia még egy évvel az Európai Parlament tényfeltáró küldöttsége után sem tett eleget az európai alapokkal kapcsolatos problémák megfelelő orvoslása érdekében. Az uniós pénzeszközökkel való visszaélések gyanúja egyre sokasodik, miközben a szlovák kormány mindezidáig nem mutatott be olyan meggyőző intézkedéseket, amelyek rendszerszinten akadályoznák meg a további csalásokat" – áll Tomáš Zdechovský, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) korábbi misszióvezetőjének nyilatkozatában.
Az Európai Parlament előkészületben lévő állásfoglalása a jogorvoslatra irányuló nyomást hivatott fokozni. Amennyiben Szlovákia nem lesz képes az európai források megfelelő ellenőrzésére, az Európai Bizottság az EU-s költségvetés védelmét szolgáló eszközökhöz folyamodhat, beleértve az alapok egy részének befagyasztását is.
Egy év telt el azóta, hogy az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága (CONT) tényfeltáró küldöttséget (missziót) vezetett Szlovákiába, amely az európai források felhasználására és az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmére összpontosított. Ezt követte az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) missziója, amely a jogállamiság tágabb kérdésköreivel foglalkozott. Tomáš Zdechovský (KDU-ČSL) európai parlamenti képviselő szerint, aki az első küldöttséget vezette, a fő probléma egyértelmű: Szlovákia egy év alatt nem lépett előre, és meg kell kezdenie a hatékony fellépést az európai alapok megdézsmálása ellen.
Egy évvel a misszió után nem látunk elégséges korrekciót. Ellenkezőleg, újabb információk merülnek fel gyanús projektekről, a támogatásokkal való visszaélésekről és az ellenőrzési mechanizmusok kudarcáról. A szlovák kormánynak világosan bizonyítania kell, hogy képes megvédeni az európai pénzeket. Amennyiben ezt nem teszi meg, indokolt lesz, hogy az Európai Bizottság mérlegelje az európai alapok egy részének befagyasztását”
– jelentette ki Zdechovský.
A gyanús projektek bejelentésére vonatkozó felhívást követően több mint 2000 megkeresés érkezett, amelyekből megközelítőleg 330-at továbbítottak az európai intézményeknek, elsősorban az Európai Csalás elleni Hivatalnak (OLAF), az Európai Ügyészségnek (EPPO) és az Európai Bizottságnak. Zdechovský tájékoztatása szerint jelenleg mintegy 200 bejelentés kivizsgálása zajlik.
Az Európai Ügyészség a nyilvános adatai szerint 2025 végén 149 aktív nyomozást tartott nyilván Szlovákiában, az becsült kár értéke pedig meghaladja az egymilliárd eurót. Juraj Novocký európai ügyész korábban úgy nyilatkozott, hogy az EPPO Szlovákiában 160 ügyet vizsgál, közel egymilliárd euró értékben. Az egyik leglátványosabb példa az úgynevezett „hacendák” (birtokok) ügye, vagyis az a gyanú, hogy a vidékfejlesztésre, az idegenforgalomra vagy a mezőgazdaságra szánt pénzek magáncélú luxusberuházásokban landoltak. Az Agrárkifizető Ügynökségen (PPA) keresztül kifizetett támogatások értéke – amely ügynökség komoly bírálatokkal néz szembe, amiért korábbi ügyekben érintett szereplőknek ítélt meg forrásokat – eléri a közel 90 millió eurót. További kockázatok érintik a Helyreállítási Tervet is, beleértve egy több mint 200 millió eurós lehetséges kár gyanúját, valamint az eperjesi kórházprojekt körüli jelenlegi kétségeket.
A Speciália Ügyészség (ÚŠP) megszüntetése Zdechovský szerint alapvető probléma, mivel egy olyan intézményről van szó, amely a súlyos korrupcióval, a szervezett bűnözéssel és a gazdasági bűncselekményekkel foglalkozott – vagyis pontosan azokkal a területekkel, amelyek az európai alapok védelmével is összefüggenek. Hasonlóképpen, a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) megszüntetése vagy meggyengítése újabb csapást jelent az állam azon képességére, hogy a nagy horderejű ügyeket kivizsgálja.
Ez a szakértelem elvesztésének kockázatával jár, meghosszabbítja az eljárásokat, és gyengíti a nyomozás folytonosságát olyan ügyekben, amelyek közvetlen hatással lehetnek az Európai Unió pénzügyi érdekeire”
– részletezte Zdechovský.
Az Európai Parlament ezért ma egy olyan állásfoglalásról szavaz, amely nagyobb politikai nyomást hivatott gyakorolni Szlovákiára. Maga az Európai Parlament nem fagyaszt le forrásokat, ez a hatáskör az Európai Bizottságot illeti meg, amennyiben arra a következtetésre jut, hogy a tagállam nem védi megfelelően az Európai Unió pénzügyi érdekeit. „Az állásfoglalás egyértelmű jelzés: Szlovákiának cselekednie kell. Ez nem a szlovák állampolgárok büntetése, hanem az európai adófizetők és a tisztességes szlovák támogatás-kedvezményezettek pénzének védelme. Ha a kormány nem tesz lépéseket a helyzet rendezésére, a Bizottságnak élnie kell a rendelkezésére álló eszközökkel” – zárta szavait Zdechovský.
