Több mint 7 millió euróba került az állami karantén
Tavaly tavasszal, amikor megjelentek az első koronavírusos esetek Szlovákiában, az állam elkezdett karanténközpontokat létesíteni. A külföldről hazatérőket autóbuszokkal egyenes ide szállították, ahol tesztnek kellet alávetniük magukat, és néhány napot itt is kellett tölteniük.
Persze, mindez nem ingyen volt. Bár a belügyminisztérium igyekezett a saját létesítményeit kihasználni erre a célra, meg kellett fizetnie a személyzet bérét és az üzemeltetés további kiadásait, például a villamosáram-fogyasztást vagy a fertőtlenítéshez szükséges eszközök árát.
A karanténszállók működtetése összesen 7,68 millió eurójába került az államnak. „Egy fő elszállásolása a létesítménytől függően 7-től 35 euróig mozgott”
– áll a tárca elemzésében.
Az elemzésből kitűnik, hogy a legtöbb pénzt a bősi létesítményre költötték, amely egyike volt az első ilyen létesítményeknek,
írja az Aktuality.sk. Az itteni karanténszálló első lakói olyan problémákkal szembesültek, amelyek elsősorban az előkészületek nélküli bevetésből adódtak. Az épület fűtetlen volt, nem voltak takarók, egyeseknek gondjaik voltak a gyógyszerek hozzáférhetőségével, a piszkos ágyakkal vagy a penészes fürdőszobákkal. De gondot jelentett az élelem beszerzése is. A bősi karanténszálló néhány hónapos üzemelésére összesen mintegy 1,5 millió eurót fizetett az állam.
Az összeg nagy részét, majdnem 950 ezer eurót a bősi központi mentőszolgálat kapta, amelynek élén Ján Culka áll. A központi mentőszolgálat egy magánszervezet, de évek óta jelentős összegeket kap az állami költségvetésből.
A korábbi kormányok idején a Belügyminisztérium bőkezűen támogatta, de számos szerződést kötött vele a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat vagy az Állami Természetvédelmi Ügynökség is.
Pedig a Közbeszerzési Hivatal már korábban is megtámadta a vízgazdálkodási vállalat és a bősi szervezet közötti szerződéseket, mivel jogosulatlan módon éltek a közbeszerzés alóli kivétellel.
Az elszámolások alapján, amelyeket a tárca a portál rendelkezésére bocsátott, Culka mentőszolgálata 710 ezer eurót számlázott a karanténszálló üzemeltetésért, a fennmaradó 240 ezerért pedig állítólag védő- és orvosi felszereléseket szereztek be: védőruhákat, maszkokat, fertőtlenítőszereket, de például permetezőket, ózonfertőtlenítők tucatjait, légzőkészülékeket vagy tüdőautomatákat több ezer euróért. A tárca azt állítja, ezek az eszközök és berendezések most az állam tulajdonát képezik, és egy újabb járványhullám esetén a rendőrség, a tűzoltók vagy a belügyminisztérium alkalmazottai számára kívánja felhasználni azokat.
Ezenfelül a bősi mentőszolgálat biztonsági szolgáltatásokat is nyújtott, erre azonban nincs engedélye, így egy magáncégnek kellett felkérnie.
A számlákból azonban nem derül ki, hogy ki volt ez a cég, mint ahogyan az elvégzett munka óraszáma és a biztonságot felügyelő személyek száma sem. A dokumentumokban csak a teljes összeg jelenik.
Az első keretmegállapodást 2020 márciusából, amelyre Culka szervezete hivatkozik a számlákban, még az előző kormány idején kötötték, amikor a belügyi tárca a Smer-SD igazgatása alá tartozott. S bár a szerződések közzététele kötelező, ez a szerződés hiányzik a nyilvántartásból. Így nem ellenőrizhető, hogy a Denisa Sakova (korábban Smer, most Hlas) vezetése alatt álló tárca mekkora pénzcsomagot különített el Culkéák számára.
A másik szerződés már április végéről való, amit már a tárca új államtitkára, Ján Lázár írt alá, ez már a nyilvántartásban is megtalálható, és az adatok alapján Culka mentőszolgálata az utolsó centig elköltötte a kapott pénzt.
Az állami karantén számlája azonban még most sincs kiegyenlítve. Amíg az állam kifizette a 7,68 millió eurós üzemeltetési és bérköltségeket, az adósságát még nem minden személy fizette meg, aki akarva vagy akaratlanul a karanténszálló „vendége” volt. A központi válságstáb még a tavalyi év során úgy döntött, hogy a karanténba kerülő hazatérőknek csak az ételt kell megfizetniük – 13 eurót minden ott töltött napért.
Összesen 17 289 személy töltött néhány napot a karanténszállóban
ezek közül 4541 még nem fizette meg az élelem árát. Átszámolva ez azt jelenti, hogy az étkezési számlák 1 126 693 eurós teljes összegéből a levegőben lóg még 438 ezer euró, ami a teljes összeg több mint egyharmada.
A tárca szerint a tartozásokat a követelésekről szóló törvény alapján hajtja be.
