2025. május 15., 13:51

Szociálpszichológus: folytatódik a társadalom polarizációja a merénylet óta

Egy évvel a Robert Fico (Smer‑SD) elleni merénylet után Szlovákiában továbbra is éles társadalmi polarizációt tapasztalunk. 

merénylet
A hatóságok vizsgálják annak lehetőségét, hogy Juraj C. valóban magányos elkövető volt-e, esetleg tettestársak segítették-e a merénylőt
Fotó: TASR

A tárgyilagos vita helyett egymás vádolása és megfélemlítése dominál. Ezt a TASR-nek Barbara Lášticová, a Szlovák Tudományos Akadémia Szociális Kommunikációs Kutatóintézetének szociálpszichológusa állapította meg. Szerinte mind a kormánykoalíciós pártok, mind a miniszterelnök éles hangnemben beszél a véleménybeli ellenfelekről, és kollektív felelőst keresnek a merényletért, illetve a társadalmi gyűlölet mélyítéséért.

Egy évvel a merénylet után is folytatódik Szlovákiában a társadalom polarizálódása. Nem pusztán véleménykülönbségekről van szó, hanem erős negatív érzelmekről a véleménybeli ellenfelek iránt – úgynevezett affektív polarizációról”

– mondta a TASR-nek Lášticová. Szerinte a társadalmi légkör enyhülését még az állampolgárok is hiányolják. “Egy friss, az NMS ügynökség által végzett közvélemény-kutatás szerint a válaszadók több mint fele úgy véli, hogy a merénylet óta romlott Szlovákia társadalmi légköre, és csaknem háromnegyedük a kormányt teszi felelőssé a kialakult helyzetért” – tette hozzá.

A szakértő kiemelte, hogy a merénylet óta a miniszterelnök rendre az ellenzéket és a médiát okolja a gyűlöletkeltésért.

A tettest ismételten ellenzéki aktivistának bélyegezte, és nyilvánosan figyelmeztetett további támadások lehetőségére a közéleti személyek ellen. Ilyen retorika ugyan mozgósíthatja a saját támogatóit a veszélyérzet felkorbácsolásával, de egyidejűleg mélyíti a társadalmi feszültséget és a bizalmatlanságot”

– hangsúlyozta. Ahelyett, hogy a merényletet a békülés eszközeként alkalmaznák, szerinte erősödik az “mi versus ők” logika, ami a közbeszédet a konstruktív vita helyett a kölcsönös vádaskodás és megfélemlítés irányába tolja.

Hosszabb távon ez tovább gyengítheti a társadalmi kohéziót”

– véli Lášticová.

Kolektív felelősként elsődlegesen az ellenzéket, a médiát és a civil szektort nevezik meg. “Az, hogy a miniszterelnök kommunikációjának nagy része a közösségi médiában zajlik, beszűkíti a tárgyszerű és tartalmas párbeszéd lehetőségét” – mutatott rá a szociálpszichológus.

Bár közvetlenül a merénylet után mindkét politikai oldalról elhangzottak a feszültség csökkentésére irányuló felhívások, Lášticová szerint nem sokkal később több kormányzati szereplő már úgy értelmezte a merényletet, mint a politikai konfliktus közvetlen következményét, és az ellenzéket, valamint a médiát tették felelőssé.

“Ez a megközelítés azonban a közbeszédet a feltételezések szintjére viszi, és alááshatja a nyomozás függetlenségébe vetett bizalmat” – emlékeztetett, kiemelve, hogy a felelősség megállapítása elsősorban a rendőrség és a bíróság feladata kell, hogy legyen.

A politikai szereplőknek a konfliktus élezése helyett éppenséggel teret kellene teremteniük a kölcsönös párbeszédnek – például közös nyilatkozatok vagy kerekasztal-beszélgetések formájában. Erre azonban, a korábbi elnök és a jelenlegi elnök felhívásai ellenére, végül nem került sor”

– állapította meg.

Egy éve, hogy a nyitrabányai kihelyezett kormányülést követően elkövetője, Juraj Cintula, súlyosan megsebesítette a miniszterelnököt. A férfit életfogytig tartó szabadságvesztéssel fenyegeti a bíróság, és a tárgyalás várhatóan júliusban kezdődik.

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.