Pénz és diák kerestetik: Kétséges, elindul-e idén a szlovák alapiskola Somorján

Tavaly megírtuk, hogy az oktatási minisztérium támogatásával úgy nyílna új szlovák alapiskola a városban, hogy a somorjai szlovák gyerekek iskoláztatása teljesen megoldott, csak Pozsony szatellittelepüléseinek felduzzadása miatt lenne szükség rá. A minisztérium eredetileg azt szorgalmazta, hogy az önkormányzat nyisson új iskolát a helyi gimnázium épületében, de ettől a város vezetése elzárkózott – magyarázta portálunknak Méry János somorjai önkormányzati képviselő. Az önkormányzat nem támogatta, hogy a helyi gimnáziumban szlovák osztályokat hozzanak létre, hiszen a helyi iskolában minden somorjai szlovák gyermeknek biztosított az oktatása. Az önkormányzat ehelyett azt javasolta, hogy a szomszédos Macházán, állami pénzből létesítsenek szlovák iskolát, végső megoldásként pedig a somorjai vendéglátóipari szakközépiskolai termeit ajánlotta fel (ez utóbbit már nem minden helyi képviselő támogatta, köztük Méry János sem).

A minisztériumtól semmiféle reakció nem érkezett a felkínált alternatívákra.

Az iskolanyitás ötlete, úgy tűnt, egy időre parkolópályára kerül, csakhogy pár héttel ezelőtt a TASR hírügynökség hozott egy elsőre tizenkettő egy tucatnak tűnő sajtóhírt arról, hogy Galántán és Somorján új szlovák alapiskola nyílik. A galántai iskolanyitást sem korábban, sem most nem előzte meg tiltakozás, hiszen ott egy szlovák nyelvű szakközépiskola szabad termeiben alakulnának új osztályok. A somorjai eset egy kicsit más!

Nem csak azért, mert a várost megkerülve létesül nem somorjai szlovák gyerekeknek egy alapiskola.

A bevett gyakorlat szerint az óvodák és alapiskolák, leszámítva az alapítványi, magán és egyházi intézményeket, önkormányzati fenntartásúak, ehhez képest most de facto az állam nyit új szlovák alapiskolát Somorján. Precedensértékű ugyanis, hogy az oktatási tárca alá tartozó(!) nagyszombati kerületi iskolaügyi hivatal (krajský školský úrad) hoz létre alapiskolát egy településen, hiszen erre korábban nem is volt törvényadta joga, a módosítást részben a nagyszarvai iskola ügye miatt fogadták el. Somorján is ez történik most, tévesek azok a szalagcímek, mely szerint a megye hozna létre új iskolát.

Hiába zárkózott el tehát a somorjai önkormányzat attól, hogy új szlovák alapiskolát nyisson a helyi gimnáziumban, hiszen a helyi szlovák és magyar gyerekek iskoláztatása megoldott. Az oktatási minisztérium átnyúlt a fejük felett.

Nem csak az iskolanyitás módja, de az új iskola helye is problémás. A város által jobb híján javasolt, magántulajdonban lévő somorjai „pincériskola” termei helyett ugyanis az államigazgatás a helyi, megyei fenntartásban lévő gimnázium épületébe szánja a talán már szeptembertől induló új iskolát. Jelenleg tehát úgy áll a helyzet, hogy a megye, a magyar képviselők ellenvéleménye mellett, egyéves bérleti szerződést kötött a kezelése alá tartozó somorjai gimnázium két osztályterméről az új iskolát alapító kerületi iskolaügyi hivatallal.

Korábban nem hangsúlyozott tény, hogy az új iskola a gimnázium szlovák épületrészében nyílna, egyelőre két osztállyal, egy elsővel és egy ötödikkel. Úgy tudjuk, az oktatási tárca asztalán lévő szerződés a konkrét tantermeket is megjelöli, amelyek kivétel nélkül a „szlovák” szárnyban találhatóak.

Arra a kérdésünkre, vajon a helyhiánnyal küzdő gimi épületében jövőre hogyan fér majd el négy, aztán hat osztály, Orosz Csaba, Somorja polgármestere elmondta, a minisztérium egyelőre semmi konkrét javaslatot nem rakott le eléjük. Legfeljebb informális csatornákon keresztül értesültek róla, hogy az állam akár új szárnyat, de ha mást nem, egy „konténeriskolát” képzel el a gimi épülete mellé. Orosz elmondta, az MKP megyei képviselői és Berényi József megyealelnök megpróbáltak alternatív helyszínt kínálni, a már emlegetett „pincériskolát”, de az oktatási tárca illetékesei egyelőre csak hosszabb távon számolnak ezzel a változattal. Néhány hónapra ugyan elcsendesült az ügy, majd alig egy hónappal ezelőtt a somorjai önkormányzatot véleményezésre kérte fel a kerületi iskolaügyi hivatal, azzal együtt, hogy a döntés megszületett, abba beleszólni nincs módjuk. Orosz elmondta, a történtek valóban a törvény betűje szerint zajlottak, az iskolanyitás jogilag nem támadható.

Az viszont, hogy Somorján úgy nyílik új iskola, hogy abba a helyi önkormányzatnak semmi beleszólása nincsen, ha nem is törvénytelen, de mindenképp aggályos és sokat elárul az aktuális kormány nemzetiségi politikájáról. Nem lehet ugyanis eléggé kihangsúlyozni, hogy az új iskolát de jure nem a megye nyitja, hanem az oktatási tárcához tartozó hivatal.

A településvezető szavaiból kitűnt, az önkormányzat leginkább azt nehezményezi, hogy megkérdezésük, sőt tájékoztatásuk nélkül születnek a város életét befolyásoló döntések. Ha nincs az a néhány informális csatorna, alig jutnának el hozzájuk részletek arról, mi készül. Nem tudják például, hogy az új iskolába jelentkezhetnek-e majd somorjai szlovák gyerekek. „A sötétben tapogatózunk!” – jegyezte megy Orosz. Elemi matematika, ha idén ősszel két osztályterem kell, jövőre már legalább négy, rá egy évre pedig hat helyiségre lesz szüksége az új iskolának. Elvileg az oktatási tárca is ideiglenes megoldásként számol a somorjai gimi épületével. Úgy tudjuk, Berényi József megyealelnök szorgalmazza, hogy a megye az új termeket már a helyi, magánkézben lévő idegenforgalmi szakközépiskolától bérelje, amelynek tulajdonosa már jelezte is, szívesen látná az új iskolát.

Az iskolanyitással kapcsolatban megkerestük Berényi Józsefet is, Nagyszombat megye alelnökét, aki jónéhány érdekes részletre hívta fel figyelmünket. Elmondta például, hogy a megye eredeti határozata ugyan két évre ad engedélyt az új iskola működésére a gimnázium épületében, az oktatási tárcánál jelenleg is aláírásra váró(!) dokumentum azóta módosult.

Jelen állás szerint, praktikus, szervezési okokból, az iskola csak egy tanévre kap, pontosabban kaphat engedélyt.

Nem véletlen a feltételes mód. Berényi ugyanis közölte, az illetékesektől úgy tudja, az iskolát mind a mai napig nem alapították meg. A hivatal ugyan a megyével aláírta az egy évre szóló bérleti szerződést a két tanteremre, a minisztérium pedig bekérte a szerződést, csakhogy az iskola hivatalosan még nem alakult meg. Újabb bökkenő, hogy a pénzügyminisztérium mind ez idáig nem ismerte el költségvetési intézményként az új iskolát. Amíg ez nem történt meg, az nem is kaphat állami támogatást.

Márpedig pénz és diákok nélkül egyetlen iskola sem működhet, s nem csak az előbbi hiányzik.

A törvény pontosan meghatározza, hány tanulóval működhet egy-egy iskola, magyarázza Berényi, csakhogy sem az oktatási minisztérium, sem a kerületi iskolaügyi hivatal birtokában nincs olyan hivatalos irat, amely egyértelműen kimondaná, mennyien íratnák gyermeküket az új somorjai szlovák alapiskolába.

Informális felmérésen kívül tehát más nem is történt, anélkül jelentették be egy új iskola alapítását, hogy, legalábbis hivatalosan, tudnák, ténylegesen hány szülő érdeklődik iránta.

Arról nem is beszélve, hogy a beíratásokon már túl vagyunk, olyan gyermekek kezdik, kezdenék meg tanulmányaikat az új somorjai iskolában, akik ma még egy másik iskola leendő diákjai.

- szögezte le Berényi.

Adja magát a kérdés, ennyi bizonytalanság mellett miért kellett a megye elnökének, Jozef Viskupičnak már most, jó előre tájékoztatnia az iskola őszi indulásáról? „Közelegnek az önkormányzati és megyei választások, ez egy politikai üzenet volt!“ – jegyezte meg Berényi József.

Berényi ezzel együtt kiemelte, a megyei viszonyokon is túlmutató politikai ügyről van szó, ugyanis amit most látunk, az tulajdonképpen a négy éve húzódó nagyszarvai iskolaügy folytatása. Emlékezhetünk, miután a helyi önkormányzat elzárkózott a szlovák iskola megnyitásától, a kirobbant botrányra reagálva még Peter Pellegrini akkori kormányfő is eljött a településre. „Az, hogy idáig eljutottunk, annak köszönhető, hogy a szlovák szülőknek van egy nagyon aktív csoportja. Erre reagál a minisztérium és a megye is! Ráadásul köztudott, hogy ingatlanfejlesztői érdekek is lehetnek a háttérben!” – jegyezte meg Berényi.

A politikus ezzel együtt azt mondja, amennyiben valódinak bizonyul az iskola iránti igény, akkor azt meg kell oldani, de úgy, hogy a szlovák nyelvű oktatás bővítésével semmiképp se sérülhessen a magyar oktatás. Ha viszont kiderül, valóban csak egy kevesek által gerjesztett feszültség és politikai szándék húzódik a háttérben, akkor már egészen másként kell hozzáállnunk a kérdéshez.