(Nem) mindennapi küzdelmeink: A városvezetés akarata ellenére létesülhet új szlovák alapiskola Somorján – I. rész
A Nagyszombat megyei képviselő-testület július végén szavazta meg, hogy a fenntartásában álló, a szlovák és magyar gimnáziumnak is otthont adó épületben új szlovák alapiskola működhessen Somorján a megyétől bérelt termekben. Ebben az összetett mondatban látszólag nincs semmi különös vagy aggasztó. Iskolák jönnek, mennek, ha nincs diák megszűnnek, ha van, alakulnak. Csakhogy a somorjai eset sokkal többről szól!
A 2021-es népszámlálásról hivatalos, végleges adataink még nincsenek, kénytelenek vagyunk tehát a legutóbbi, 2011-es összeírásból kiindulni. Ez alapján Somorja még stabilan magyar többségű város, 12700 lakosából 7300 magyar nemzetiségű, a városvezetés, úgy a polgármester, mint a képviselők magyarok. Ezen statisztikák alapján megnyugodhatnánk, nincs nagy baj Somorján, bírják még a gyűrődést,
csakhogy elég végigsétálnunk a városka főutcáján, vagy fagyiért sorban állni a „Jusufnál”, hogy lássuk, halljuk, tapasztaljuk, a valóság már nem ennyire megnyugtató.
Közmondásos, hogy Pozsony közelsége, bár gazdaságilag rengeteg előnnyel jár, közösségünk megmaradása szempontjából rendkívül káros. Csak idő kérdése, hogy a fővárosba és környékére áramló szlovákság mikorra borítja fel a korábban magyar többségű települések etnikai arányát, ahogy ez az elmúlt évtizedekben megtörtént például Szenc és a környező falvak esetében. Nem kell megrögzött pesszimistának lennünk ahhoz, hogy belássuk, a dolgok jelenlegi állása szerint a következő évtizedekben óhatatlanul így jár majd Somorja, kisvártatva pedig Dunaszerdahely és környéke is. A nagyszarvai iskolabotrány már szépen szemléltette, mire kell készülnünk, alig telt el néhány év s most, egy éppen folyamatban lévő somorjai iskolaalapítás kapcsán kell újra félrevernünk a harangokat.
Az MKP-s képviselők természetesen nem szavazták meg javaslatot, sőt, Hájos Zoltán egy módosító indítvánnyal is előrukkolt (ha a somorjai önkormányzat tud alternatívát ajánlani, ne költözzön az új iskola a gimnázium épületébe), de a képviselőtestület többsége a megyeelnök, Jozef Viskupič támogatásával sajnos rábólintott arra, hogy a megyei fenntartásban működő Milan Rastislav Štefánik, illetve Madách Imre Gimnázium jelenleg kihasználatlan két tantermét a még meg sem alakult alapiskola rendelkezésére bocsájtsák legfeljebb 2024-ig.
A történet lényege, hogy a szlovák oktatási minisztérium külön kérése alapján Somorján új szlovák alapiskolának kell létesülnie, kifejezetten a város környéki települések gyermekei számára. Az iskola tehát már eleve a nem somorjai gyerekeket célozza meg, hiszen a városban működik már egy szlovák alapiskola, ahová a helyi gyerekek járnak (az önkormányzatnak pár éve az iskolakörzetek átszervezésével sikerült elérni, hogy csak helyi gyermekek látogathassák a városi fenntartású iskolákat – többek között ez volt a nagyszarvai ügy kiindulópontja is).
A somorjai szlovák gyermekek iskoláztatása tehát megoldott – ezt nem árt jó előre leszögezni!
Azt is fontos kiemelni, hogy ha csak nem speciális iskoláról, egyházi fenntartású vagy más magánintézményekről van szó, akkor az alapiskolák önkormányzati, míg a középiskolák szinte kivétel nélkül megyei kezelés alá esnek. A tárca most azt szeretné, ha a Somorján, megyei fenntartás alatt működő, a szlovák és a magyar gimnáziumnak is otthont adó épületben létesülne egy egyelőre két osztállyal (első és ötödik) működő, önálló jogalanyiságú szlovák alapiskola nem somorjai gyerekeknek. A város önkormányzata természetesen nem szeretné az iskolaalapítással és fenntartással járó adminisztratív és anyagi terheket a vállára venni, de még a megyei fenntartás alatt álló somorjai szlovák gimnázium iskolatanácsa sem kér belőle.
Ennek ellenére a jelek szerint mégis lesz új szlovák alapiskola a városban.
„Nyomásgyakorlásról talán kár beszélni, mindenesetre mind a megye, mind a minisztérium megkereste a somorjai városvezetést, hogy segítsünk a környező falvak iskolahiányán” – nyilatkozta portálunknak Veres Gábor alpolgármester, az önkormányzat oktatási bizottságának elnöke. "Amikor a minisztériumból lejöttek hozzánk, közölték, szívesen együttműködnek velünk, de a kérdés tulajdonképpen eldöntetett. Megvannak az eszközeik arra, hogy az iskolát ha tetszik, ha nem, létrehozzák."
A város igyekezett elfogadható alternatívával előrukkolni (erről mindjárt), de mint látni fogjuk, süket fülekre találtak. Ma már világos, az "együttműködés" legfeljebb úgy valósulhatott volna meg, ha az önkormányzat aláveti magát az állam akaratának.
„Az aktuális terv több sebből is vérzik.” – állítja az oktatási szakember, hiszen annak idején nem véletlenül voltak kénytelenek rendelettel szabályozni, hogy csak somorjai állandó lakhellyel rendelkező gyerekek kerülhessenek a helyi Bél Mátyás szlovák tannyelvű alapiskolába, ugyanis az aktuális évben 1128 alapiskolás diákjuk közül mindössze 680-an(!) voltak somorjaiak.
Bár a cikk megjelenésének idejére mindez gyakorlatilag lehetetlenné vált, a minisztérium a város tudomása szerint még most is szeptemberi indulásban gondolkodik, holott normális körülmények között a kérvényeket, engedélyeket, igazolásokat legkésőbb 2020. márciusában már le kellett volna adniuk ahhoz, hogy ’21 szeptemberében elindulhasson az iskola. Veres szerint még ha a minisztérium meg is szegi saját szabályait és soron kívül elhárítják az adminisztratív akadályokat, akkor sem tudni, hol találtak volna gyerekeket. „A fogasról nem lehet leakasztani őket. A törvény szerint minden hatodik évét betöltött gyermeket legkésőbb áprilisig be kell íratni valahová.” A gimnázium épületében ráadásul biztosan nincs elég hely, ugyanis két szabad termük van – tudtuk meg Verestől, aki kihangsúlyozta, egy új iskola nyitásához ez biztosan nem lesz elég. „A rákövetkező évben hová mennek, ha új évfolyam nyílik?”
A somorjai önkormányzat tehát legutóbbi képviselő-testületi ülésén elutasította a gimnáziumi épületbe tervezett szlovák alapiskola ötletét, de ez nem azt jelenti, hogy ne keresték volna a megoldást. Jobb híján azt javasolták, a helyi idegenforgalmi szakközépiskola ("pincériskola") üresen álló termeiben hozzák létre az intézményt. „Persze nem ez lenne a legjobb megoldás. A legjobb az lenne, ha Macházán jönne létre egy új szlovák alapiskolát, tudtommal még telket is felajánlottak a minisztériumnak.” Veres szerint a kezdetektől érezhető volt szándék az oktatási tárca részéről, hogy a somorjai gimnázium épületébe kerüljön az új iskola. Megvannak hozzá a megfelelő eszközeik - mondja, hiszen a törvény lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok mellett kerületi hatáskörű járási hivatalok (jellemzően ezek a megyei központokban működő járási hivatalok) is létrehozzanak alapiskolákat.
Úgy tűnik az állam, illetve Nagyszombat megye épp ezt a kiskaput használja ki – mit ad Isten, először Szlovákiában éppen egy magyar városban, Somorján.
"Kétségtelen, ez nem lenne törvényellenes, csakhogy soha korábban így nem nyúltak át önkormányzat feje felett. Aggasztó precedenst teremtene egy ilyen lépés!” - nyilatkozta ezzel kapcsolatban Veres. (Arról, hogy az oktatási tárca pontosan miként kerüli meg a somorjai önkormányzatot, a következő cikkben lesz szó.)
Méry János, a város MKP-s önkormányzati képviselője szerint a dolgok hátterének megértéséhez egészen a nagyszarvai iskolaügy idejére kell visszamennünk. „Vezetésünk nem mondta ki elég határozottan, hogy Szarván egyetlen szlovák elsős miatt tört ki a botrány, a többi, összesen nagyjából egy tucat kisgyermeket úgy szedték össze a környező falvakból.” A törvény azonban világosan rendelkezik az iskola és lakhely közti maximális távolságról, mondja Méry, irreális, hogy minden településen legyen alapiskola csak azért, mert ott él egy-két iskolás korú kisgyermek.
A nagyszarvai botrányt kirobbantó szülők minisztériumi kapcsolatait már akkoriban rebesgették, emlékezhetünk, az akkori miniszterelnök, Peter Pellegrini is felbukkant a faluban. Méry szerint a somorjai önkormányzatra gyakorolt állami nyomás tulajdonképpen az akkori vita folytatása. A városi képviselő úgy tudja, az elmúlt években több felső-csallóközi település, például Macháza és Úszor is jelezte, készek az iskolaalapítására, annyi náluk a beköltöző, csakhogy ezeket a kéréseket minisztérium rendre figyelmen kívül hagyta.
Méry szerint az iskolaalapítással kapcsolatban nem csak gazdasági, de nemzetstratégiai szempontból is akad épp elég kivetnivaló, hiszen Somorja az utolsó nyugati végvár, az asszimilációt és beköltözést csak tovább gyorsítaná egy új szlovák alapiskola. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján ezzel az állítással nehéz lenne vitatkozni, ráadásul, jogos a félelem, hogy a friss népszámlálási adatok csak még elkeserítőbb képet mutatnak majd.
Innen folytatjuk! Cikkünk két nap múlva megjelenő, befejező részében Orosz Csaba, Somorja polgármestere, Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke és Michal Deraj, a Dunaszerdahelyi járás elöljárója nyilatkozik majd.
