Önkormányzati tabló: sikerek és tanulságok magyar szemmel
Bár a helyi versenyfutások esetenként nem tanulság nélküliek, múlt szombaton a Szövetség, megőrizve az elődpártok négy évvel korábban megszerzett pozícióit, vitathatatlanul a magyarlakta régiók domináns szereplőjévé vált a települési önkormányzati választásokon.
Október 29-én összevont választásokat rendeztek, ennek ellenére jól kimutathatóan eltérő választói lélektan jellemezte a megyei és a települési önkormányzati szavazásokat. A korábbi, de a múlt szombati tapasztalatok is igazolják, a megyei választások esetében is fontos szerepe van a jelöltek személyiségének, ez a tényező azonban a helyi önkormányzatok esetében, amelyeket a választók a legközelebb éreznek magukhoz, még meghatározóbb. Ez a tényező ezúttal is döntően befolyásolta és magyarázza egyes helyi eredmények alakulását.
A korábbi választásokon rendre többen járultak az urnákhoz a települési önkormányzati választásokon, mint a megyei voksolásokon. Október 29-én, ha a költségeken nem is sikerült lényegesen faragni, a törvényalkotó szándéka érvényesült, hiszen az összevont választás kétségkívül megemelte a megyei részvételt. A korábbi választások tapasztalatai azonban most is kimutathatóak voltak, hiszen az egyidejű voksolás ellenére mintegy százezerrel több voks érkezett a települési önkormányzati jelöltekre.
Mielőtt a múlt szombati helyi eredményeket magyar szempontból elemeznénk, érdemes kitekinteni a helyhatósági választások országos tapasztalataira. A közvélemény-kutatásokat vezető Hlas-SD a szlovák pártok közül mind megyei, mind települési szinten a legeredményesebbnek bizonyult. Jól látható azonban, hogy Pellegriniék térnyerése a Smer-SD korábbi domináns pozíciójának kárára történt. Vagyis a baloldali parlamenti ellenzéknek a kormányon lévő jobboldal önsorsrontó politizálása ellenére sem sikerült áttörést elérnie. A változás annyi, hogy a két párt lényegében együtt rendelkezik akkora súllyal a helyhatóságokban, mint a pártszakadás előtt a Smer-SD egymaga.
Amíg a Smer és a Hlas rivalizálása kimutatható politikai károkkal járt a baloldalnak, a magyar pártokat egyesítő Szövetség esetében egyértelműen a szinergia érvényesült. A Szövetség múlt szombaton lényegében átvette az elődpártok négy évvel korábbi pozícióit, 263 településvezetői széket megszerezve. A statisztikát aprópénzre váltva, a Szövetség mint önálló jelölő szervezet 222 felvidéki településen adja a polgármestert, további 41 településvezető koalíciós jelöltként diadalmaskodott. A magyar párt színeiben 1 765 képviselő jutott be a helyi testületekbe, közülük 69-en koalíciós jelöltek voltak.
A választók október 29-én a közvélemény-kutatások adatsorait alaposan felülírták, domináns szerephez juttatva a Szövetséget a magyarlakta települések önkormányzataiban. Mielőtt a Pozsonytól Ung-vidékig tartó választási tablót sorra vennénk, érdemes még megjegyezni, hogy a korábbi MKP-Híd versenyfutás megszűnése miatt 94 településen kihívó nélkül vágott neki a helyi választásoknak a Szövetség polgármesterjelöltje.
Ahogy a megyei választásokon Pozsony megyében, úgy az önkormányzati megmérettetésen a fővárosban is visszaszorult a magyar érdekképviselet. A most kezdődő ciklusban már nem lesz magyar nemzetiségű városrészvezető Pozsonyban, miután Pék Zoltán Pozsonypüspökiben elveszítette a választást. A magyarság demográfiai okokkal is magyarázható visszaszorulását a másik nagyváros, Kassa múlt szombati választási eredményei is tükrözik.
A szlovák betelepülésnek köszönhetően a már erősen szórványosodó Szenci járásban a falvak közül Rétén, Vőkön, Egyházfán sikerült polgármesteri széket szereznie a Szövetség által támogatott jelölteknek. Tegyük hozzá, hogy a járási székhelyen, ahol a fő politikai törésvonal a „régi szenciek” és a betelepülők között húzódik, szintén a Szövetség által támogatott jelölt futott be.
A Szövetség egyik fő bázisának számító Dunaszerdahelyi járásban 35 településen diadalmaskodott a párt jelöltje. A 2021-es népszámlálás adatai szerint a már csak relatív magyar többségű Somorján magyar–szlovák versenyfutás alakult ki, aminek köszönhetően ismételten összezárt a helyi magyarság. Ennek köszönhetően Orosz Csaba magabiztosan őrizte meg a településvezetői széket. Nagy fegyvertény az is, hogy a helyi testületbe kizárólag a Szövetség jelöltjei jutottak be.
Bősön újabb választási ciklust kezdhet Fenes Iván, Nagymegyeren ellenben a botrányt botrányra halmozó Holényi Gergő helyére új polgármestert választottak a korábbi megyei képviselő, helyi iskolaigazgató, Soóky Marián személyében. A korábban az MKP-ban politizáló Soóky, miután a városban nem sikerült megalakítani a Szövetség helyi szervezetét, egy helyi civil szervezet támogatásával indult.
Mátyusföldön a 2021-es népszámlálás adatai a magyarság visszaszorulásáról tanúskodnak, ehhez képest a Galántai járásban kifejezetten jól szerepelt a Szövetség. A párt a járásban 14 önálló jelöltet indított, ebből 13 megszerezte a polgármesteri széket.
A múlt szombati választás egyik legnagyobb fegyverténye, hogy Galánta élére újra magyar településvezető került, a Peter Paškát váltó Kolek Péter személyében. Kolek a Szövetség támogatásával indult, ahogy a Diószeg polgármesteri székét megszerző Krommer Gábor is. A Vágsellyei járásban már némileg szerényebb a mérleg, a párt öt polgármesterjelöltjéből három bizonyult befutónak: Deákiban, Pereden és Vágfarkasdon.
Előbbiben Basternák Ildikó maradt alul Peter Závodskýval szemben, Komáromban pedig hiába folytatott lendületes kampányt a Szövetség színeiben induló Bauer Ildikó, a járási székhely vezetését megőrizte a független Keszegh Béla. Gútán 16 év után távozik a polgármesteri székből Horváth Árpád, akit a független Halász Bélának szoros versenyben sikerült megelőznie múlt szombaton.
Az Érsekújvári járásban a Szövetség 19 önálló polgármesterjelöltet indított, közülük 11 szerepelt sikeresen. Párkányban ismételni tudott a függetlenként induló Eugen Szabó, Érsekújvárban pedig a Szövetség által is támogatott Klein Ottokár őrizte meg a városvezetői széket. Zoboralján Alsóbodokon és Nyitragesztén lesz polgármestere a Szövetségnek.
Amíg a Komáromi járás magyar többségű városaiban magyar–magyar versenyfutás alakult ki, addig a már szórványosodó Ipoly és Garam menti régiókban hatékonyan működött a közösségi összefogás. A Lévai járásban a Szövetség 32 polgármesterjelöltjéből 25 győzni tudott, ami országosan is kimagasló arány.
A Losonci járásban hét polgármesteri széket szerzett a magyar párt, a járási székhelyen is a párt által támogatott jelölt győzött. A járás másik városában a Szövetség színeiben induló Agócs Attila magabiztosan őrizte meg a településvezetői széket.
A Nagyrőcei járásban a Szövetség 15 polgármesterjelöltjéből 11 lett sikeres. A magyar pártnak sikerült megtartania Tornalját, miután a visszavonuló Szögedi Anna helyébe a Szövetség által támogatott Győrfi Erika került. A Rozsnyói járásban 12, a Kassa-környéki járásban pedig 11 polgármesteri széket szerzett a Szövetség.
A közösségi együttműködés kifejezetten hatékonynak bizonyult a Felvidék legkeletibb szegletében a Bodrogközben és az Ung-vidéken. A Nagymihályi járásban 10 polgármesterjelöltből nyolc, a Tőketerebesiben 28-ból 26 bizonyult sikeresnek a Szövetség színeiben.
A magyarlakta régió központjának számító Királyhelmecen Pataky Károly a Szövetség jelöltjeként magabiztosan őrizte meg városvezetői székét.
Nagykaposon a független Petrikán Péter maradt a polgármester, megelőzve a Szövetség jelöltjét, Kiss Kolost. A régió harmadik városi rangú településén, Tiszacsernyőn a Szövetség által támogatott Palko Viktor lett a polgármester, a magyar pártnak a helyi testületben is többsége lesz a következő négy évben.
Megjelent a Magyar7 2022/44. számában.
