Mózes Szabolcs: A magyar pártok stabilizáló tényezőt jelentenek a szlovák politikában
A magyar pártok mindig stabilizáló tényezőnek számítanak a szlovák politikai instabilitásban, ezt a szlovák politikusok, elemzők, újságírók is elismerik - jelentette ki a szlovákiai magyar Szövetség párt alelnöke kedden, a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Mózes Szabolcs a szombaton esedékes előrehozott parlamenti választások kapcsán azt mondta: a magyar pártok "nem vernek szét kormányokat, nem cirkuszolnak, nem bohóckodnak", ahogy az az elmúlt három évben jellemző volt a szlovák politikára. Ebből a szempontból nemcsak a magyarságnak, de egész Szlovákiának szüksége lenne arra, hogy legyen egy racionális, stabilizáló erő a parlamentben és kormányon - értékelt.
Kifejtette, hogy
érezhetően nő a választási kedv, feltételezhetően a 2020-ashoz hasonló lesz a szavazói részvétel.
Tapasztalataik alapján Dél-Szlovákiában, vagyis a magyarok lakta területen is nő a részvételi hajlandóság, hogy valós esély legyen arra, hogy képviseletük legyen a parlamentben és a kormányban.
A politikus szerint kulcsfontosságú a mozgósítás, mert Szlovákia lakosságának 8,5 százaléka magyar, a magyar kötődésűeket is beleszámolva 9-10 százaléknyi potenciális választóval számolnak, a parlamenti bejutáshoz pedig 5 százaléknyi szavazat szükséges.
Mózes Szabolcs úgy vélekedett, hogy a szlovákok 99,9 százaléka szlovák pártra fog szavazni, a Szövetség feladata, hogy a magyar képviseletet biztosítsa, de ezzel együtt a többi kisebbséget is, mert Dél- és Kelet-Szlovákia is nagyon elhanyagolt régió a szlovák pártok részéről.
Azok a pártok nem törődnek ezzel a vidékkel, a magyar ügyekkel, ha esetleg "karácsonyfadíszként" egy-egy magyar képviselőjelöltet fel is tesznek a listájukra, az semmit nem ér végül, hiszen a magyar ügyek, a dél- és kelet-szlovákiai ügyek nem jelentenek számukra prioritást - mondta.
Mózes Szabolcs az M1 délelőtti műsorának vendégeként arról is beszámolt, hogy
régi adóssága Szlovákiának a kisebbségi törvény megalkotása, ami pedig nemzetközi vállalása is az országnak.
A korábbi Fico-kormány is megígérte, majd az elmúlt három évben kormányzó, de többszörösen megbukott koalíció a kormányprogramjába is beleírta, "mégis elszabotálták".
A szlovák köztévé adásidejében jelenleg a műsorok mindössze 0,3 százaléka magyar nyelvű, holott egy 2011-es jogszabály alapján 8,5 százalékban kellene magyarul sugároznia, ugyanolyan arányban, mint amennyi a teljes lakosságban a magyarságé - említette a szlovákiai magyar politikus.
Arra is kitért, hogy a régiós fejlesztések körében máig nem épült meg a Komáromot elkerülő út, amire azért van nagy szükség, mert a nagyrészt Magyarországnak köszönhetően elkészült Duna-híd miatt jelentősebb lett a kamionforgalom a szlovák oldalon. Középkelet-Szlovákiában, Felsőgömörben alagútépítés maradt el, aminek a közbeszerzését 2019-20-ban írták ki, de a bukott koalíció leállította a beruházást - sorolta Mózes Szabolcs.
Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója ugyancsak az M1 műsorában elmondta:
három magyar formáció indul a mostani szlovákiai választásokon, de a Szövetségnek van a legnagyobb esélye, hogy bejusson a parlamentbe.
A szavazók azt szeretnék, hogy mandátum legyen a szavazatukból, vagyis ne vesszen el, ha kieső pártokra szavaznak, ezért láthatóan elindult felfelé a Szövetség támogatottsága, ahogy a Fico által vezetett Smeré is emelkedőben van.
Jelezte azt is, hogy a szlovák politikában a többségi pártok mindig megpróbálják a kisebbségeket hátrébb sorolni, a déli és a keleti országrész rendre kimarad a fejlesztésekből. Ha bejutnak a magyar politikusok a parlamentbe, azzal vissza tudják helyezni a fejlesztéspolitikai térképre a dél- és kelet-szlovákiai területeket, ezzel pedig nemcsak a magyarokat, de az ott élő szlovákokat, cigányokat, ukránokat is képviselik.
- érvelt a politológus.
Kiszelly Zoltán szerint a jelenlegi mérések alapján bármelyik szlovák párt jut a parlamentbe, annak két-három koalíciós partnerre is szüksége lesz ahhoz, hogy kormányozni tudjon. Ebben az esetben akár a mérleg nyelve is lehet a magyar párt, így a kormányzó többséghez adott támogatásáért cserébe előrébb kerülhetnek az elmaradt beruházások, munkahelyteremtések.
Azt is megjegyezte, hogy a Szövetség sokfelé mutat nyitottságot, kompromisszumkész az ott élő magyarság érdekében.
Nagyon magas még a bizonytalan szavazók aránya, ezért ha a magyaroknak a szlovák átlagnál magasabb a választási hajlandóságuk és akár 6 vagy 7 százalékos arányt is elérve jutnak be a parlamentbe, akkor annál jobb alkupozícióba kerülnek a kormányalakításkor.
