Mi a nagyobb katasztrófa? A járvány vagy a demográfiai helyzet?
Össze lehet egyáltalán hasonlítani a két jelenséget? A járvány második hullámán lassan túl jut Szlovákia, a rossz demográfiai helyzet viszont itt marad, és ha nem tesznek/teszünk semmit, akkor még tovább súlyosbodhat. Tavaly Szlovákiában a járvány hatására 12 ezerrel ugrott meg a halottak száma, a demográfusok szerint 2100-ig az elöregedés fokozódik, és mintegy 1,1 millióval kevesebben leszünk, azaz évente14 ezerrel több elhalálozással számolhatunk.
Bár nem lehet dönteni, de úgy tűnik, a demográfia sokkal komolyabb problémát jelent, mint a koronavírus-járvány, és ami a lényeges, hosszan elhúzódik, raádásul jóval nehezebb belőle a kilábalás. Ezt még fokozza, hogy több elemző is figyelmeztet,
a demográfia alakulása felboríthatja a költségvetési egyensúlyt.
Figyelmeztetnek arra is, ha semmit nem tesznek ellene, és semmi sem változik, akkor a nyugdíjkiadások évről évre emelkedni fognak,
és 2050-re a 2020-as nyugdíjkiadások 147%-át kell majd kifizetni.
Mivel egyben csökken az aktív lakosság aránya is, így
az átlagos éves nyugdíjjárulék a duplájára növekedhet.
De ez sem lesz elég, ezt még az állami költségvetésnek kellene kiegészítenie 2021-2050 között átlagosan évi 138 millió euróval. Nem csak a nyugdíjakról van szó, hiszen az idősebbek komolyabb egészségügyi ellátást igényelnek, tehát
az egészségügyi kiadások 2050-re a 2020-as szint másféleszeresére növekednek.
Mivel az aktív lakosság csökken, ezért, ha nem változik az adórendszer, akkor természetesen
kevesebb lesz a fizikai személyek által befizetett jövedelemadó, ami jelentős részét képezi a községi és a megyei önkormányzatok bevételeinek. Ez húsz százalékkal volna kevesebb, mint a jelenlegi.
Elmondható, hogy jelenleg egyetlen nyugdíjasra nagyjából négy produktív korú jut, akik közül hárman gazdasági szempontból is aktív.
2100-ra ezt a számot nem merik megbecsülni, de a szakértők megegyeznek abban, hogy még csunyább adatok várhatóak addigra.
A gond az, hogy ezt a folyamatot nem lehet rövidtávon megállítani, megfordítani. Igor Matovič volt kormányfő jelenlegi pénzügyminiszter ilyen céllal javasolta a családi pótlék emelését a jelenlegi 25 euróról 200-ra.
A javaslat mélyliberális ellenzői, azzal bírálták a családsegítő intézkedést, hogy nem garantálható ettől a születésszám emelkedése, és ha növekedne is a megszületett gyermekek száma, azok csak 15-20 év múlva jelennének meg a munkaerőpiacon, válnának járulékfizetővé.
Ebben igazuk van
a változáshoz évtizedek kellenek, de ez nem ok a gyermekszületést ösztönző politika halogatására.
A szlovákiai szakértők szerint, elsősorban a gyermek első három évének nevelési feltételein kellene javítani. Társadalmi és gazdasági szempontból is változtatni kellene.
Ez nem csak játék a szavakkal, hanem anyagi vonzata is van.
A gyermekről három éves koráig gondoskodó szülőnek, a szakértők szerint járna az átlagos nettó bérnek megfelelő alapjövedelem.
Ezt 2022-re 800 euró körüli összegnek becsülték. Emellett javasolják, hogy az állam szintén emelje az „anyaságin” lévő szülők után a járulékok befizetését, hogy ez az időszak is beszámolódjék a későbbi nyugdíjba.
Emellett javasolják, hogy a három éve feletti gyermekek szülői nagyobb adókedvezményben részesüljenek. Másrészt motiválni kellene a munkaadókat a gyermekbarát munkahelyek megteremtésére, a rövidebb munkaidős munkák kialakítására, például járulékkedvezménnyel. Úgyszintén emelni kell a bölcsődei és az óvodai kapacitásokat.
Az IstroAnalytica szakértői ki is számolták, hogy
a javasolt intézkedések 21,5 milliárddal növelnék a bruttó közadósságot, de jóval nagyobb hozadéka lenne ezeknek a kiadásoknak. 2084-re számolták ennek a közkiadásnak a megtérülését.
A modelljük szerint így
2035-re érhetnénk el a 2 gyermekes termékenységet egy nőre, és 2060-ra a 2,2 termékenységet.
A javaslataik bevezetésével 2024-re, szerintük már 18 ezerrel több három év alatti gyermek volna, mint jelenleg, és 2060-ra 87 ezerrel.
