Kötelező oltás: csakis végső esetben?
Várhatóan a következő hetek forró témája lesz a koronavírus elleni védőoltások kötelezővé tétele – legalább bizonyos társadalmi csoportok számára. Kiállja-e a járványkezelésben csetlő-botló koalíció a döntés jól megjósolható politikai és társadalmi következményeit? Egyáltalán alkotmányos-e a kötelező oltások elrendelése?
Noha a közvélemény figyelmét az elmúlt napokban leginkább a járványszabályok enyhítése kötötte le, a múlt szerdai kormányülésen terítékre került a kötelező oltások kérdése is. A kabinet döntést hozott arról, hogy Vladimír Lengvarský, az egészségügyi tárca vezetője Mária Kolíková igazságügy-miniszterrel közösen január 10-ig a kormány asztalára tegyen le egy elemzést a kötelező oltás elrendelésének jogi lehetőségeiről.
A két tárcavezető azt is feladatul kapta, vizsgálják meg, miképpen korlátozható az oltást önként elutasító, koronavírus-fertőzött személyek kezelési költségeinek egészségbiztosításból történő térítése.
A leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok tagjainak kötelező oltása ugyanakkor megosztja a koalíció pártjait.
Bár Eduard Heger miniszterelnök a nyilvánosság előtt többször kiállt a rizikócsoportok kötelező oltása mellett, a felvetésnek még a kormányfő pártjában sincs egyértelmű támogatottsága. A múlt héten Igor Matovič, az OĽaNO elnöke úgy fogalmazott, az oltások kötelezővé tétele előtt arra kell törekedni, hogy legalább a hatvan felettiek önként beoltassák magukat.
A többi koalíciós párt is megosztott a kérdésben: a kötelező oltások elrendelése mellett leghatározottabban a Za ľudí áll ki, az SaS nem képvisel egységes álláspontot. A Sme rodina ellenben határozottan ellenzi a kötelező oltást.
A koalíciós pártok a kötelező vakcináció elrendelését a jelek szerint ráhagynák az egészségügyi miniszterre,
a kormány múlt szerdán arról döntött, hogy a szaktárca vezetője rendelet útján is szabad utat adhat a kötelező oltásnak.
Lengvarský a döntést követően jelezte, egyelőre nem szándékozik kötelezővé tenni a védőoltások felvételét. A kötelező oltások elrendelése minden bizonnyal akkor kerülhet ténylegesen napirendre, ha ismertté válik az időskorúak számára múlt héten megszavazott oltási prémium hatása, és egyértelművé válik, hogy a jelenleg használatos vakcinák a múlt hétvégén már Szlovákiában is felbukkanó omikron mutáció ellen is hatékonyak.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a járványkezelésben a legutolsó megoldási lehetőségként tekint a koronavírus elleni védőoltás kötelezővé tételére.
Hans Kluge, a szervezet európai részlegének vezetője múlt kedden egy sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, a vakcina beadását csak akkor szabad kötelezően elrendelni, ha már minden más lehetséges intézkedést megtettünk azért, hogy növeljük az átoltottság arányát.
Kluge szerint az oltás kötelezővé tételének hatékonysága nem egyértelmű, mindig az adott helyzettől függ, és az embereknek a hatóságokba vetett bizalma is fontos tényező, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyni. Ami egy társadalomban vagy közösségben jól működhet, az máshol elfogadhatatlan lehet, húzta alá a WHO regionális igazgatója.
Európa több országában, köztük Németországban és Ausztriában döntöttek úgy az utóbbi hetekben, hogy kötelezővé teszik a koronavírus elleni oltást. Az intézkedés mindenütt tiltakozásokat váltott ki.
Európán kívül december elejéig Indonéziában, Mikronéziában és Türkmenisztánban tették kötelezővé az oltást a felnőtt lakosság számára. Mészáros Lajos alkotmányjogászt a ma7 portálon arról kérdeztük, ha hasonló döntés születne Szlovákiában, az kiállná-e az alkotmányosság próbáját.
A korábbi alkotmánybíró kérdésünkre határozott igennel felelt, de indoklásában hozzáfűzte,
egy ilyen döntésnek mindenképpen szükségesnek és arányosnak kell lennie – vagyis meg kell felelnie az ún. alkotmányossági teszt kritériumainak.
A szükségesség szempontja azt jelenti, a fennálló egészségügyi veszélyhelyzet indokolja-e a vakcina kötelezővé tételét. Mivel Szlovákiában a kórházak túltelítettsége miatt jelenleg humanitárius katasztrófa fenyeget, a kialakult helyzet igazolja a döntés szükségességét – állítja Mészáros, arra hivatkozva, hogy a kötelező vakcináció bizonyítottan emberéletek sokaságát mentette meg a múltban és a jelenben.
Az alkotmányjogász szerint ugyanakkor legalább ennyire fontos az arányosság kritériumának figyelembevétele, hiszen a kötelező oltás bevezetése esetén két alapvető szabadságjog ütközik. A mérleg egyik serpenyőjébe az egészséghez való jog, a másikba pedig az önrendelkezés joga kerül – húzza alá Mészáros, aki szerint
bár az egészséghez való jog az egészségügyi válsághelyzetben prioritást élvez, arra kell törekedni, hogy az önrendelkezés joga a kötelező oltás esetén a lehető legkisebb mértékben sérüljön.
Mészáros hangsúlyozza, nem lehet elvitatni az emberek jogát arra, hogy szabadon rendelkezzenek a testükről – vagyis gyakorolják az önrendelkezés jogát – érvel a korábbi alkotmánybíró, arra emlékeztetve, hogy az ember szabadon dönti el, ha panaszai vannak, orvoshoz fordul-e. Ugyanakkor, hangsúlyozza az alkotmányjogász, az államnak kötelessége megvédeni polgárai életét, egészségét – ezzel indokolható, hogy a pandémia idején az egészséghez való jog érvényre juttatása az elsődleges.
A volt alkotmánybíró aláhúzza, a kötelező oltásról szóló döntés az arányosság szempontjának csakis abban az esetben felel meg, ha nem áll rendelkezésre egyéb olyan társadalmi, tudományos és jogi értelemben kevésbé invazív eszköz, ami hasonló eredményességgel tartóztatná fel a járvány terjedését. Mészáros szerint jelenleg ez a helyzet fennáll, hiszen a szakértők egybehangzó véleménye szerint a vakcináknál nincs hatékonyabb eszköz a fertőzés terjedésének megállítására.
Az alkotmányjogász szerint, ha a kormány dönt a kötelező oltások bevezetéséről, és a vakcina felvételét megtagadók szankcionálásáról, meg kell határoznia a kivételeket is.
Mészáros szerint erre azért van szükség, mert a társadalomban biztosan vannak olyanok, akiknek egészségi okokból ellenjavalt a koronavírus elleni védőoltás felvétele, és esetleg külön csoportot és kivételt képezhetnek azok a személyek is, akik már túlestek a Covid–19 betegségen, és szervezetük, hasonlóan a vakcina hatásához, ellenanyagot termel.
A korábbi alkotmánybíró hangsúlyozza, a kötelező oltások nem idegenek a szlovákiai és a nemzetközi joggyakorlattól. A kérdésben a közelmúltban állást foglalt az Emberi Jogok Európai Bírósága is, hangsúlyozva, hogy az állam a kötelező oltásról szóló döntéssel legitim módon juttatja érvényre polgárai jogát egészségük megőrzéséhez.
Mészáros hozzáteszi, Szlovákiában is érvényben van a gyermekek kötelező oltása, a jelenlegi törvényi háttér azonban a felnőttek számára előírt kötelező vakcinációt is lehetővé teszi. Vagyis
a kötelező oltás elrendelése új törvény megalkotása vagy a jelenlegi szabályozás módosítása nélkül is lehetséges
– emeli ki Mészáros, hozzátéve, hogy még ha alkotmányossági aggály merülne is fel a kérdésben, az Alkotmánybíróság döntéséig a kötelező oltásról szóló jogszabályt végre kellene hajtani.
Mészáros szerint, bár a taláros testület minden bizonnyal zöld utat engedne a kötelező oltásoknak, várakozása szerint azonban születne olyan különvélemény, amely az intézkedés aránytalanságával érvelve szembe menne a döntéssel. A volt alkotmánybíró fontosnak tartja, hogy hasonló jogi viták, nehezen feloldható dilemmák esetében a különvélemény is megfelelő súlyt kapjon, hiszen nemcsak a jogalkotást színesíti, hanem annak legitimitását erősíti.
Megjelent a Magyar7 2021/50. számában.
