Koronavírus-járvány: egy éve nyakunkon. Mi változott?
Közép-Európában immár egy éve érezzük az új koronavírus-járvány hatásait. Mi több, aktuálisan a járványhelyzet fokozódását, súlyosbodását is megtapasztaltuk. Mi történt az elmúlt egy év során? Mi változott?
A rendelkezésre álló adatok alapján valamikor 2019 vége felé alakulhatott ki egy fertőzésgóc Kína mélyén, és pár hét alatt innen terjedt szét a világban ez az új típusú koronavírus. Egy évvel ezelőtt érkezhetett meg hozzánk. Újabban egyesek feltételezik, hogy 2019 végén már nem is annyira kicsi emberközösséget érinthetett ez a fertőzés, sőt a jelenleg feltételezettnél akár korábban is kialakulhatott.
Ezt nem tudjuk biztosan, sok nehézségbe ütközik az adatok értelmezése. Főleg amiatt, hogy a nyilvános, külföldiek számára is tanulmányozható kínai járványügyi adatokat óvatosan, fenntartásokkal érdemes kezelni. Egy éve januárban, a rendelkezésre álló adatok alapján számomra úgy tűnt, az lesz a legrosszabb forgatókönyv, ha egy év alatt a vírus miatt durván félmillió ember veszíti el az életét.
Az utóbbi jó pár év során ugyanis jellemzően ennyien (egy-egy erősebb náthajárvány során pedig 6-800 ezren) haltak meg a nátha szövődményei miatt. E halálozás nagyobb részéért az influenzavírusok, esetleg az RS-vírusok (az angol „respiratory syncytial” rövidítése, ami az általa okozott légzőszervi óriássejtes elváltozásra utal) voltak felelősek, persze a régebb óta ismert koronavírus-változatok is előfordultak.
A feltételezésem szerint tehát az új koronavírus a többi hasonló, náthaszerű tüneteket okozó vírus szerepét vette volna át, legrosszabb esetben.
A becslésemnél a helyzet súlyosabb lett. Persze a naponta frissülő adatokat is fenntartásokkal kell kezelni, azok validálásához sok időre van szüksége a járványtani szakembereknek. Nem szabad abba a hibába esnünk, hogy azonnal kész tudományos eredményeket, statisztikát várunk. Hiába következne ez a médiafogyasztási szokásainkból, tisztán látni csupán a járvány után fogunk. Hagyatkozhatunk azonban arra, hogy egy-egy régióban, országban adott idő alatt mennyien haláloznak el, ha például a heti halálozást nézzük.
Ebből egy konkrét betegség, járvány közvetlen hatását nehéz kiszűrni, ám azokat a közvetett hatásaival együtt már jól mutatja. Mennyire leterhelt az egészségügy, mennyire súlyos az adott betegség önmagában, mennyire lényeges a meglévő krónikus betegségek szerepe a lefolyás súlyosságát illetően, esetleg valamilyen genetikai háttér fogékonyabbá vagy éppen védettebbé teszi az embert? Ezekre a kérdésekre egyenként nem tudunk azonnal választ kapni, a helyzet általános súlyosságát viszont mégiscsak szemlélteti az összhalálozás. Ezt a mutatót nem befolyásolja az sem, hogy egy adott ország eljárásrendje miként határozza meg a koronavírus számlájára írt haláleseteket. Ebben bőven akad különbség.
Olyan kiugró heti halálozás, mint amilyen az elmúlt hetekben volt tapasztalható, a szlovák statisztikai hivatal által közölt adatok szerint még nem fordult elő. Magyarországon némileg más a helyzet, ez idáig a heti halálozás nem igazán mutatott jelentős kiugrást a korábbi évek náthajárványai alatt megélt magas heti halálozáshoz képest (2-3 évente láthattunk hasonlóan magas halálozást).
Lényeges eltérés azonban, hogy a mostani téli időszakban a járvány korábban betört, már október végén sokan szenvedtek miatta. Az influenza dominálta járványokban inkább a január-február hónap volt kritikus a kórházakban. A mostani járvány elhúzódóbb is, sőt talán a legrosszabb, hogy most van nagyon felfutóban a súlyos esetek száma. Most nagyon sokan szenvednek miatta, és sajnos közülük várhatóan sokan belehalnak.
Részben a gyakran szenzációhajhász médiának, részben a kettősségnek köszönhetően (hogy az elmúlt év során a hétköznapi életben szinte csak tünetmentes vagy gyenge lefolyású betegséget tapasztaltunk, az intenzív osztályok dolgozói viszont majdnem megfeszültek a reménytelen küzdelemben a tüdőgyulladásos betegek életéért) alakulhattak ki az álhírek és az összeesküvés-elméletek. A politika is megtette a magáét. Most az látszik, hogy a mögöttünk álló durván egy év korántsem volt annyira súlyos, mint amilyen az előttünk álló időszak lehet! Az egy évvel ezelőttihez képest azonban van legalább két lényeges különbség.
Jó, hogy már rendelkezésre áll a védőoltás. Akadozik ugyan a szállítása, gyártása, sok felesleges politikai csörtét is okoz némelyik, de legalább van elérhető vakcina. Ezek hatásosságára eddig biztató adatok láttak napvilágot, és külön megnyugtató számomra, hogy egyes gyógyszergyártók igyekeznek felmérni, követni azt is, hogy a várandósoknak beadott oltások okoznak-e bármi magzatot, csecsemőt érintő mellékhatást. Remélhetőleg mielőbb tisztázzák, hogy nem kell különösebb mellékhatásoktól tartaniuk a várandósoknak sem.
Kevésbé örömteli, hogy az új típusú koronavírus erőteljesen mutálódik. Ez persze nem annyira meglepő egy vírusnál, ez az oka annak is, hogy egyszer csak felüti a fejét valahol egy új járvány. Arról már tavaly május környékén (amikorra a világ legnagyobb része szembesült a járvánnyal) értekeztek, hogy legalább nyolcféle mutáns mutatható ki. Az elmúlt időszakban viszont több olyan változás is bekövetezett, ami különösen fertőzőképessé tette a vírust. A kórházakban érezhető a korábbinál is súlyosabb lefolyású betegség. Változás még tavalyhoz képest, hogy már van némi tapasztalatunk. Különösen fontos, hogy közösségi erővel megfékezzük a járványt, amely most lehet igazán veszélyes. Előzzük meg azt is, hogy a gyermekeknek iskola nélkül, izolációban kelljen tovább fejlődniük. A gyermekpszichiátria sajnos most szintén nagy kihívás előtt áll emiatt.
(Megjelent a Magyar7 c. hetilap 2021/10. számában)
