Irányba hangolt közvélemény
A választások előtt hét hónappal a felmérések egyértelmű trendfordulót jeleznek a pártok versenyében. A népszerűségi listákat 2020 nyara óta gyakorlatilag megszakítás nélkül vezető Hlas-SD több közvélemény-kutató cég adatsorában is a Smer-SD mögé szorult.
Február második felében két kutatás egybehangzóan Robert Fico pártját mérte a legnépszerűbb politikai erőnek Szlovákiában. A Median felmérésében a Smer 17,9, a Hlas 15,6 százalékra számíthatna, a Polis adatsorában Ficóék kényelmesen megugorják a 20 százalékos küszöböt (21,1 százalék), míg Pellegrini pártjának 17,8 százalékos támogatottságot jósolnak. A Smer-SD előretörése nem előzmények nélküli, a párt erősödése egyértelműen megmutatkozott az előző hónapok tendenciáiban.
Tanulságos néhány csomóponton keresztül végig követni, hogyan kapaszkodott fel Robert Fico pártja a padlóról a népszerűségi listák dobogójának tetejére.
A 2020-as választási vereséget, majd a pártszakadást követően a Smer népszerűsége hónapokig az egyszámjegyű tartományban mozgott, Ficóék legfeljebb azzal vigasztalódhattak, hogy a párt támogatottsága nem zuhant a parlamenti küszöb alá. A Smer eleinte még lassú erősödése 2021 második felében vált látványosabbá, párhuzamosan azzal, ahogy a társadalom egyre inkább kifáradt az ismétlődő járványügyi korlátozások miatt.
A pandémia enyhülésével a Smer lendülete érzékelhetően megtorpant, amihez hozzájárult, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió első heteiben átmenetileg erőre kaptak a kormánypártok, Ficóék pedig nem igazán találták a fogást rajtuk. A Smernek azonban kapóra jött, hogy a korábbi többszörös kormányfő pártelnök ellen egy jogilag nem kellően alátámasztott eljárás indult, amelynek kudarca a korrupcióellenességet zászlajára tűző koalíciónak lényegesen több politikai kárt okozott, mint a vád alá helyezett Ficónak. Szimbolikus, s a koalíció hamarosan bekövetkező bukását előre vetítő esemény volt, amikor a kormánypártok képtelenek voltak elérni, hogy a parlament a vádhatóságnak kiadja Robert Ficót.
A fenti sorminta szépen kirajzolja, hogy a sokszor valóban megkérdőjelezhető hitelességű felmérésekben mutatkozó trendforduló egybeesik a közhangulat alakulásának dinamikájával. Vagyis jelen esetben nincs okunk feltételezni, hogy a tendenciákat egyébként is általában jól lekövető cégek mellélőnének. A kérdés sokkal inkább az, tartós lehet-e a Smer és a Hlas helycseréje a népszerűségi versenyben, illetve hol húzódik a támogatottsági plafon Robert Fico pártja esetében?
Ha a fenti állítást az elemeire bontjuk, szögezzük le, a következő hónapokban továbbra is akut marad a szociális válság Szlovákiában, amelynek kezelésére az ügyvezető kormánytól aligha várhatunk érdemi megoldásokat. Vagyis a társadalomban meglévő elégedetlenség nem fog csökkenni, sőt várhatóan szeptemberig még erőteljesebbé válik a kormányváltó hangulat.
A külső környezet a soron következő parlamenti megmérettetésen döntő hatással lehet az eredmények alakulására. Jelenleg a szlovák társadalmat megosztó élés törésvonal az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások, és szélesebb körben a Kijevnek nyújtandó támogatások kérdése, s a háború elhúzódása miatt nincs okunk feltételezni, hogy a kérdés jelentősége őszig csökkenne. Mivel a szociális válság továbbra is akut marad, várhatóan mérséklődni fog az Ukrajnának szánt segítség társadalmi támogatottsága.
Vagyis feltételezhetően a kampány dinamikáját továbbra is a belső és külső okok által alátámasztott szociális feszültségek és a növekvő létbizonytalanság fogják meghatározni. A Smer eddig az ellenzéki térfélen a leghatékonyabbnak bizonyult a protesztszavazatok begyűjtésében, és jó esélye van erre a jövőben is.
A Smer-SD fölötti támogatottsági plafonra vonatkozó kérdés azonban hét hónappal a választások előtt egy sokismeretlenes egyenletre hasonlít, ezért jóval nehezebben megválaszolható.
Amit ennek kapcsán biztosan kijelenthetünk, 2020 februárjához hasonlóan idén szeptember 30-án is érvényesülni fog a győzteshez húzás effektusa. Másképpen fogalmazva, a bizonytalan választók a kampány hajrájában tömegesen fognak orientálódni azon párt irányába, amelyik leginkább ráérez a közhangulatra. Ne feledjük, így történt ez legutóbb is, amikor a Matovič vezette OĽaNO a korrupcióellenesség témájával az utolsó hetekben bankot robbantott, ráadásul úgy, hogy a választók mozgását a közvélemény-kutatók jórészt nem is tudták beazonosítani. A különbség legfeljebb idén annyi lehet, hogy a Smer nem a célegyenesben fogja lehajrázni a riválisait, hanem szisztematikusabban építi fel az előnyét, és ahhoz adódik majd az utolsó hetekben a győzteshez húzás hozadéka.
Ha az őszi választás Ficóról szóló népszavazássá alakul, az leginkább Peter Pellegrini döntésének lesz köszönhető. A Hlas-SD elnöke hosszú ideig kényelmes szerepben volt, úgy lehetett a kormány első számú kihívója, hogy a jövendő kormánya lehetséges összetételéről egy szót sem kellett ejtenie. Ezek az idők véglegesen elmúltak.
Ha véglegesen elkötelezi magát a liberális-progresszív tábor mellett, akkor a Smer felé nyitott, még megmaradt választói fordítanak hátat a pártnak, amely jó eséllyel a PS mögé szorulhat a népszerűségi versenyben, és a pártja mehet vízhordónak a balliberálisok mellé. Ha meg továbbra is a kivárásra játszik, azzal pedig csak azt éri el, hogy a szavazótábora lassan tovább morzsolódik, és szeptemberre a politikai nagyvadak mellett egy szerény segédcsapat kapitánya lehet Pellegrini.
Miközben a szlovák pártok között egyre inkább körvonalazódnak a törésvonalak, az őszi helyhatósági választáson a legerősebb szlovákiai pártok közé feliratkozó Szövetség programalkotás és listaállítás előtt áll. A párt számára biztató jelzés, hogy bár az országos felmérésekben a parlamenti küszöb tájékán egyensúlyoz a párt, a Fórum Kisebbségkutató Intézet által múlt héten publikált felmérés szerint a Szövetség a felvidéki magyar választók mintegy háromötödének rokonszenvére számíthat, miközben Simon Zsolt törpepártja és a magyar szavazatokat előszeretettel halászó szlovák riválisok a fasorban sincsenek.
Tanulságos ugyanakkor az is, hogy a magyar választó nem felejt egykönnyen, a politikusok közül Bugár Béláról tudnak legtöbben véleményt nyilvánítani, miközben a masszív többség (70 százalék) elutasítja. Ha hihetünk a felmérésnek, a Szövetség listáján esetlegesen szerepet kapó Gyimesi György OĽaNO-s honatya 28 százalékos rokonszenvindexszel és a még Bugárra is ráverő 72 százalékos elutasítottsággal rendelkezik. Egy valami biztos, szeptember 30-án a karikázással mindannyian eldönthetjük, kibe helyezzük a bizalmunkat.
Megjelent a Magyar7 2023/10. számában.
