Harminc éve nyitott kérdések - napjaink politikusai a komáromi nagygyűlés tanulságairól
1994. január 8-án mintegy 3500 szlovákiai magyar polgármester, önkormányzati és parlamenti képviselő gyűlt össze a komáromi sportcsarnokban, ahol a felvidéki magyarság jogállásával és önkormányzatával kapcsolatos törekvéseit fogalmazták meg. A komáromi önkormányzati nagygyűlés a társnemzeti viszony elérését tűzte ki célul. Ennek lényege az volt, hogy az összefüggő területeken helyi többséget alkotó magyar közösségek területi autonómiát kapnának, míg a helyi szinten is kisebbségben, illetve szórványban lévő nemzettársaik részére személyi elvű autonómiát alakítanának ki.
A célkitűzések nagy része nem teljesült, de elmondható, hogy ez a nagygyűlés volt a felvidéki magyarság 1990 utáni történetének egyik legmeghatározóbb eseménye. Napjaink közéletét aktívan formáló politikusokat kérdeztünk, harminc év elteltével milyen tanulságokkal szolgál a komáromi nagygyűlés.
"A komáromi nagygyűlés történelmi esemény volt, amelyre a hazai és a külföldi sajtó is felfigyelt" - emelte ki Forró Krisztián, a Magyar Szövetség elnöke. Forró emlékeztetett, "a hatalom részéről mindent megtettek azért, hogy elszabotálják a rendezvényt, akár elérjék annak elhalasztását".
- húzta alá a pártelnök.
"Nagyon sajnálom, hogy Duray Miklós már nincs velünk a harmincadik évfordulón - utalt Forró Krisztián az egy éve elhunyt politikus kimagasló érdemeire a komáromi nagygyűlés eszmei, politikai célkitűzései kapcsán.
- szögezte le a Magyar Szövetség elnöke.
"Az önálló Szlovákia megalakulása utáni időszakban a komáromi nagygyűlés a felvidéki magyarság részéről egy komoly erődemonstráció volt" - emelte ki Berényi József, a Magyar Szövetség Országos Elnökségének tagja.
- hangsúlyozta Berényi, hozzátéve, hogy "az ott elfogadott dokumentumok megvalósítása is máig várat magára".
"1994. január 8-a sorsdöntő nap lehetett volna közösségünk életében, azonban a felvidéki politikatörténet legnagyobb eseménye az elmúlt harminc év tükrében egyúttal a legnagyobb kudarca is lett" - értékelte a komáromi nagygyűlés utólagos tanulságait Őry Péter, a Pro Civis Polgári Társulás elnöke. Őry hangsúlyozta, az elmúlt harminc évben "a szlovákiai társadalom kényelmesen belepuhult a kialakult helyzetbe, és ez a magyar közösségre is érvényes".
"Azok a célok, amelyek a nagygyűlésen elfogadott állásfoglalásban megfogalmazódtak, gyakorlatilag ma is helytállóak" - húzta alá a Pro Civis PT elnöke.
- szögezte le Őry.
"A Csallóközi Falvak és Városok Társulása, a Szövetség a Közös Célokért és a Pro Civis Polgári Társulás január 8-án, a komáromi Tiszti Pavilonban 14 órai kezdettel emlékkonferenciát és önkormányzati találkozót szervez az 1994-es komáromi nagygyűlés 30. évfordulója alkalmából" - emlékeztetett Őry Péter.
Portálunkon és a Magyar7 aktuális számában egyaránt foglalkozunk a nagygyűléssel.
Zachariaš István, Szabó Olga és Pázmány Péter visszaemlékezését itt olvashatják.
Papp Sándor és Csáky Pál az alábbi írásban idézte fel a történteket.
