Gyurovszky László: Szlovákiában jelenleg nincs etnikai politizálás
A Magyar Közösség Pártja, illetve utódpártjának sorozatos kudarcai sokakban a nemzeti alapú politizálás létjogosultságát is megkérdőjelezik, vagy legalábbis a választásokon való önálló indulást teszi kérdésessé. Az eredménytelenség okairól, a perspektívákról és a legközelebbi időszak legfontosabb feladatairól és céljairól kérdezzük közéletünk ismert személyiségeit. Ma Gyurovszky Lászlót kérdeztük, aki Mikuláš Dzurinda második kormányának (2002-2006) építésügyi és régiófejlesztési minisztere volt. Gyurovszky 1998-tól 2002-ig parlamenti képviselő volt. 2006-ban is parlamenti mandátumot szerzett az MKP listáján, melyről 2007-ben, Csáky Pál pártelnökké választását követően lemondott. A pártszakadást követően a Híd alapító tagja lett, azonban 2010-ben elhagyta a pártot. Azóta politikailag nem aktív. Svájcban él. A komáromi hajógyár felügyelőtanácsának elnöke, hét, mezőgazdasági, olajipari és egyéb tevékenységet folytató vállalkozás résztulajdonosa.
Gyurovszky László szerint napjainkban Szlovákiában nincs etnikai párt és nem folyik etnikai politizálás. "Az etnikai politizálás lényege, hogy képviselje az etnikumot. Ha valamelyik párt az etnikumnak csak 30-40%-át képviseli, az nem etnikai párt" – mondta portálunknak.
Gyurovszky szerint 2016-ig beszélhetünk etnikai politizálásról, mert
A "Híd-árvákat" Gyurovszky László véleménye szerint azért nem tudta felszívni az MKP, mert "a Magyar Koalíció Pártja nem folytat etnikai politizálást, hanem ideológiai politizálást folytat.
És mivel a magyarok sokszínűek, nem szavaznak olyan pártra, amelyik szidja és kiátkozza őket. Először árulóztak, most szuverenistáznak.
Ők a magyarok mintegy 2/5-nyi részét szeretnék képviselni, a többieket ellenségnek tekintik. A magyar közösség hozzávetőleg negyede nem ment el szavazni, a fennmaradó 75% fele szavazott a Magyar Szövetségre, a másik fele pedig szlovák pártokra."
Az egykori miniszter úgy látja, "a Magyar Szövetség nem is kívánja megszólítani ezeket a szavazókat, helyette liberális mocsár lecsapolásáról meg kultúrharcról beszélnek, ahelyett, hogy az etnikumot képviselnék."
Ebből a helyzetből az egyik lehetséges kiút az lehetne, ha az etnikum azon részét, "amelyet a Magyar Szövetség nem kíván képviselni, azt valamilyen csoport megpróbálná megszervezni. Utána ez a két csoport összefoghatna, és közös listával bejuthatna a parlamentbe. Ennek megvolt az esélye 2020-ban és 2023-ban is, azonban ebből egyik alkalommal sem lett semmi."
Gyurovszky László szerint azt, hogy most nincs magyar párt a szlovák parlamentben,
Ezért ilyen alacsony a választási részvétel az országos átlaghoz képest. Az európai parlamenti választásokon 10 éve még 13 százalékot szerzett a Híd és az MKP együttesen, most pedig a Magyar Szövetség 3,38-at. Ez önmagáért beszél, az embereknek ez nem kell."
A jelenleg önmagát képviselet nélkülinek érző csoport megszólítására a hazai politikai palettán Gyurovszky nem lát alkalmas személyt.
Ez ugye két dolog, az egyik a lehetőség, a tehetség ennek megvalósítására, a másik pedig egy elszánt munkavégzés, mert ezt meg kell szervezni, ami nagyon sok munkával jár. De ha akadna is ilyen ember, a Magyar Szövetség valószínűleg leárulózná" – vélekedett Gyurovszky László.
