Elrendelheti az állam a munkavégzési kötelezettséget
A Lex Korona egyebek mellett megváltoztatja a munkavégzési kötelezettség feltételeit is, azaz lehetővé teszi, hogy az állam beavatkozzon az állampolgárok alapvető és szabadságjogaiba.
Hétfőig még az volt érvényben, hogy a kormány a gazdasági miniszter kérésére veszélyhelyzet idején nem rendelhette el a munkavégzési kötelezettséget. A járványellenes intézkedéseket módosító törvény részeként azonban változás történt a gazdasági mozgósítás terén: a munkavégzés kötelezettsége veszélyhelyzet vagy háború idején kívül is elrendelhető.
Bár idén május 14-én megszűnt a veszélyhelyzet, 2020. március 11-e óta tart az ún. válsághelyzet. Míg a veszélyhelyzet legfeljebb 90 napra hirdethető ki, a válsághelyzet nincs időben korlátozva,
ezért addig tarthat, amíg az Egészségügyi Világszervezet ki nem hirdeti a világjárvány végét. A szlovákiai járvány megszüntetéséről a Népegészségügyi Hivatal dönthet.
Veszélyhelyzet esetén az állampolgároktól bizonyos alkotmányos jogokat is megtagadnak, például a szabad mozgás jogát vagy a sztrájkjogot. A legutóbbi veszélyhelyzet idején a munkavégzés kötelezettsége főként az egészségügyi dolgozókhoz kötődött, a koronavírus-járvány második hulláma idején pedig elsősorban az ápolónők kaptak mozgósítóleveleket.
A munkavégzési kötelezettség ilyen esetekben vonatkozik az élelemmel való ellátás biztosítására, az utak és vasutak karbantartására, a közlekedés biztosítására, a vízellátás és csatornázás üzemeltetésére, a villamosenergia-, gáz- és hőtermelésre, illetve -elosztásra, az egészségügyi ellátására, a közrend fenntartására vagy a károk felszámolására. Vonatkozik továbbá a gazdasági mozgósító szervezetekben dolgozó valamennyi alkalmazottra.
Nem kötelezhető viszont munkavégzésre a 18 év alatti és az előírt nyugdíjkorhatárnál idősebb vagy a súlyosan fogyatékos munkavállaló,
illetve a 15 év alatti gyermekét gondozó szülő. Akire vonatkozik a munkavégzési kötelezettség, köteles munkaviszonyban maradni vagy a megállapodástól eltérő munkát végezni a megbízásban meghatározott helyen. A törvény értelmében azoknak, akik ilyen mozgósítólevelet kapnak, el kell látniuk a rájuk bízott feladatokat, ellenkező esetben 16 500 euróig terjedő pénzbírsággal sújthatók. A gazdaságmozgósító intézkedések végrehajtásának elmulasztása akár 33 ezer eurós pénzbírsággal is járhat.
Áprilisban az egészségügyi dolgozókat még feldühítette, hogy Richard Sulík (SaS) gazdasági miniszter alternatívát fontolgat a veszélyhelyzet helyett, és azon kívül is munkavégzési kötelezettséget javasol. Az egészségügyi dolgozók akkor azt üzenték neki, hogy nem a feudalizmusban élnek, és sértésnek veszik az ilyen parancsokat.
A gazdasági tárca szerint az új törvénynek köszönhetően nincs még végleges jegyzék arról, hogy pontosan kit érint a mozgósítás.
A listát a kormánynak kell elfogadnia, de ehhez először be kell gyűjtenie a kerületi hivataloktól, hogy hova kire lenne szükség. Az egészségügyi minisztérium alá tartozó szubjektumok azonban minden bizonnyal ide tartoznak, azaz ide tartozik mintegy 70 kórház is.
Peter Visolajský, az orvosi szakszervezet vezetője szerint a törvénymódosítás értelmében az egészségügyi dolgozókra áthelyezések várnak, egyik kórházból a másikba küldik őket, és a túlóráikat sem ismerik el,
miközben a munkavállalók nem hivatkozhatnak a Munka Törvénykönyvére sem. Az újonnan elfogadott járványtörvény egyelőre 2022 májusáig van érvényben.
A törvény leseperte az asztalról a szakszervezetek által november elején előterjesztett nyilatkozatot is, amellyel az orvosszakszervezet a szlovák egészségügyi rendszer feltételeinek javítására akarta rávenni az államot. Ellenkező esetben az orvosok nem túlóráznának többet. A nyilatkozatot összesen 2511 orvos írta alá, ami az összes kórházi orvos abszolút többségét jelenti. Az aláírók arra is fel voltak készülve, hogy az év végéig befejezik a túlórát. Visolajský a magyar példát hozta fel, „tavaly Orbán Viktor is orvosokat akart egyik helyről a másikra áthelyezni, de a bérüket is módosította. Nálunk viszont a fizetések módosítása nélkül is elfogadták ezt, mondta.
– fűzte hozzá Visolajský, rámutatva, hogy a társadalom úgy bánik az orvosokkal, ahogy a kormány is bánik velük.
Mária Kolíková igazságügyi miniszter (SaS) a múlt héten kifejtette, hogy a törvényjavaslat eszközt ad a munkáltató kezébe, hogy törvényesen kérhesse a munkavállalóitól a Covid-igazolványukat. Hozzátette, hogy a jogszabályt minden olyan munkavállalóra alkalmazni kell, aki az állami és a magánszektorban dolgozik.
Az Egészségügyi Minisztérium újfent hangsúlyozza, hogy a Covid-igazolványok és a bennük lévő adatok ellenőrzése törvényes, mivel az nem egészségügyi dokumentáció.
De hogy az intézkedések valójában hogyan néznek majd ki, arról a kormány egyelőre nem döntött. Az intézkedések és a felmentések körét a Közegészségügyi Hivatal rendeletei határozzák meg. Szóvivője, Daša Račková azt állítja, hogy a higiénikusok csak a kormány döntése után adhatják ki a rendeletet, ami ma esedékes.
