Elmarad az Omikron-világvége? Enyhe, sőt gyakran tünetmentes lefolyásúak az első európai fertőzések
Mivel az elmúlt hetek COVID-híreinek zömét egy új variáns, a Dél-Afrikából indult omikron felbukkanása adta, portálunk is aktívan foglalkozott a témával. A ma7.sk azon kevés sajtótermék közé tartozott, amely a pánikkeltés helyett inkább a tényekre hagyatkozott. Azt írtuk, hiába a riogatás, egyelőre alig van bizonyíték arra, hogy az omikron egy fikarcnyival is veszélyesebb lenne a korábbi változatoknál. Az elmúlt napok sem cáfolták meg ezt az állítást, sőt, újabb bizonyítékaink vannak arra, hogy az új változat még gyengébb is a korábbiaknál.
Az omikronról megszerzett tudásunk napról napra gyarapszik. Sikerült már feltérképezni a szerkezetét, pontosan tudjuk, milyen mutációi vannak, azaz genetikai állománya miben tér el a korábbi változatoktól (azt viszont még nem tudjuk ez mi mindennel jár!), s ami talán a legfontosabb, egyre több információnk van az új vírusmutáns "viselkedéséről" is. Végre nem csak Afrikából származó, az eltérő társadalmi összetétel miatt európaira nehezen lefordítható eredményeink vannak! Néhány órával ezelőtt befutottak az első európai adatok is.
Az omikron felbukkanásával egy időben megszólított dél-afrikai orvosok első nyilatkozatai már arról szóltak, betegeik nagy része kifejezetten enyhe tünetekkel vészeli át a betegséget, sokan közülük furcsa fáradtságra panaszkodtak ugyan, de ezen kívül nem volt komoly bajuk. A nyugati szakértők, jogosan, azt hangsúlyozták, Afrika társadalmi összetétele annyira eltérő, a népesség koreloszlása annyira más, hogy nem szabad messzemenő következtetéseket levonnunk az ottani adatokból. Afrika tele van fiatalemberekkel, a 65 éven felüliek aránya jóval alacsonyabb, mint itt Európában, ráadásul az átoltottság is minimális. Az "öreg" helyett lassan inkább "elöregedőnek" nevezhető kontinens másként reagálhat az omikron megjelenésére, nem szabad félvállról vennünk a fenyegetést.
Nos, ez továbbra is így van, békében is érdemes a puskaport szárazon tartani, de szerencsére egyre inkább úgy tűnik, a kutatók félelme alaptalan volt.
Megérkezett ugyanis az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (European Centre for Disease Prevention and Control - ECDC) első összesítése az európai omikronos esetekről.
Botorság lett volna bízni abban, hogy az omikron, világfaluvá szűkült bolygónkon, nem jut el egyik kontinensről a másikra. Az szinte biztosra vehető, mire az új variánst bejelentették, már itt volt Európában. Elsőként vélhetően Hollandiában, Olaszországban és Dániában bukkant fel, de november végén már megvoltak az első csehországi esetek is. Szlovákiában két nappal ezelőtt, december 11-én erősítették meg a vírus jelenlétét, de vélhetően már napokkal, sőt hetekkel korábban felbukkant. Mivel egyre inkább úgy tűnik, az omikron-fertőzés számos esetben aszimptomatikus, azaz tünetmentes lefolyású, így joggal feltételezhetjük, az első omikron-fertőzöttek lábon, tesztelés nélkül hordták ki a variánst.
Jelen állás szerint 766 fertőzöttnél erősítették meg az omikron jelenlétét az Európai Unió, illetve az Európai Gazdasági Térség területén.
Összesen 23 tagállamról van szó (zárójelben a megerősített esetek száma december 12-én déli tizenkét óráig): Ausztria (17), Belgium (30), Horvátország (3), Ciprus (3), Csehország (5), Dánia (195), Észtország (15), Finnország (20), Franciaország (59), Németország (82), Görögország (3), Izland (20), Írország (6), Olaszország (13), Lettország (5), Liechtenstein (1), Hollandia (62), Norvégia (109), Portugália (49), Románia (7), Szlovákia (3) Spanyolország (36), Svédország (23).
Ez csak pillanatnyi állást mutat, egy hét múlva akár nagyságrendekkel is nagyobb számokat jelentenek majd az egyes tagállamok, a kérdés tehát nem az, elterjed-e az omikron Európában. Erre tudjuk a választ. Igen, el! Azt nem tudjuk még biztosan, átveszi-e az uralkodó variánsok helyét, illetve, ami ennél is fontosabb, enyhébb vagy súlyosabb lefolyású megbetegedést okoz-e majd.
Az első jelek szerencsére biztatóak!
Az ECDC jelentésének egyik legérdekesebb megállapítása, hogy az új esetek jelentős részének már tulajdonképpen semmi köze a beutazáshoz. Míg az első omikronos pácienseket kivétel nélkül afrikai útjukról hazatérve diagnosztizálták, alig két hét leforgása alatt az új fertőzések nagy részéhez már nem kell afrikai import, minden a kontinensen belül történik.
Az Európai Megfigyelési Rendszer (The European Surveillance System - TESSy) által vizsgált mintegy 150 omikronos fertőzés közül mindössze 22 volt, amelyeket "gazdájuk" külföldről hozott magával, az esetek nagy része, 121 fertőzés már Európában történt, ráadásul ezek több mint fele, 78 darab, lokális gócpontokban bukkant fel. Több olyan európai államban, amelyben már megjelent az omicron, nem sikerült semmilyen afrikai vagy egyéb utazáshoz kötni a megfertőződést, így Belgiumban, Dániában, Finnországban, Izlandon, Svédországban és Lettországban sem. Ez a szakértők szerint arra utal, hogy az omikron már javában terjed az Európai Unión belül is.
Az ECDC-jelentés legfontosabb két mondatát érdemes szó szerint idéznünk.
Hétfőn dél körül Boris Johnson brit miniszterelnök bejelentette, Angliában regisztrálták az első, bizonyíthatóan az omikron-variáns által okozott halálesetet. EU-tagállamból, cikkünk megírásáig, nem közöltek hasonlót.
Nem lehet eléggé hangsúlyozni, mindez nem jelenti azt, hogy az omikron ne lenne, ne lehetne veszélyes. Ahhoz túl alacsony a mintaszám, hogy messzemenő következtetéseket vonjunk le a kórlefolyásról, ráadásul azt sem tudjuk, milyen korú és egészségi állapotú embereket fertőzött meg a vírus. Az oltás nem vált szükségtelenné!
Mivel, ahogy arról korábban beszéltünk, a dél-afrikai orvosi beszámolók is hasonlóak, azt azért nyugodtan megengedhetjük magunknak, hogy kijelentsük, a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az omikron nem veszélyesebb a korábbi változatoknál. És ezt immár európai adatok is megerősítik!
Egyre több tudós, köztük Karikó Katalin, az mRNS-vakcináknál használt technológia feltalálója is azt mondja, az omikron-variáns fokozott fertőző-képessége, de minden jel szerint enyhébb patogenitása akár a járvány lecsengésével is járhat. Ez azért is fontos, mert
ma egyre nagyobb teret nyer a megállapítás, hogy a spanyolnátha-járvány is hasonló véget ért.
Az 50-100 millió ember életét követelő H1N1 influenzavírus két évig tartó tombolásának, a nyájimmunitás kialakulása mellett, többek között az vetett gáncsot, hogy a vírus állandó, véletlenszerű mutációi során tulajdonképpen legyengült, elvesztette azon tulajdonságait, amelyek a modern történelem leghalálosabb kórokozójává tették. Egyszerű influenzává, megfázássá szelídült. Ezt kívánjuk a SARS-CoV-2 vírusnak is!
