2021. december 7., 16:44

Az omikron könnyebben terjed, de kevésbé tűnik erősnek, mint a korábbi vírusváltozatok

A világ már két hete lázasan találgatja, világvégét vagy a vírustól való megszabadulás első fázisát jelenti-e az új, omikron névre keresztelt vírusvariáns megjelenése. A nyugati sajtó nagy része hajlamos inkább az utóbbit feltételezni, még úgy is, hogy egyelőre egy kezünkön is megszámolható, hány tanulmány jelent meg az omikronról. Most itt egy új, amely meglepően bíztató feltételezésekbe bocsátkozik.

omikron
Fotó: unsplash.com

Épp pár nappal ezelőtt szedtük le a keresztvizet a sajtó egy részéről, amiért félinformációkkal és kontextus nélküli (fél)igazságokkal próbálják meg közvetíteni olvasóik felé az omikronnal kapcsolatos eddigi eredményeket. Kellemes csalódással tapasztaltuk, hogy üdítő kivételek is akadnak. A Washington Post szemlézte annak az amerikai biotechnológiai cégnek a tanulmányát, amely az omikron variáns genetikai felépítését vizsgálta. Mint ismeretes a vírusok általában örökítőanyagból (ez lehet DNS vagy RNS), illetve egy fehérjeburokból állnak.

Az Nference nevű vállalat kutatói vizsgálataik során arra jutottak, hogy az omikron felcsippenthette egy másik koronavírus, az egyszerű megfázást okozó HCoV-229E génkészletének egy darabkáját. 

Ez azért lényeges információ, mert megmagyarázná azokat az előzetes eredményeket, mely szerint a dél-afrikai variáns gyorsabban terjed ugyan, de enyhébb tüneteket okoz, mint a korábbi változatok. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy egyelőre előzetes eredményekről van szó, a tanulmány még(!) nem ment át az ilyenkor szükséges "minőségbiztosítási" eljáráson, azaz sem a módszertant, sem az eredményeket, sem a konklúziót nem ellenőrizte egy független bírálóbizottság. 

A kutatók azt feltételezik, egy olyan ember szervezetében játszódhatott le a folyamat, azaz alakulhatott ki az új variáns, akinek "sikerült" egyszerre megfertőződnie az új típusú koronavírussal és egy megfázást okozó, régóta ismert kórokozóval is. Úgy tudni, a dallamos nevű HCoV-229E vírus genetikai kódjának darabkáját eddig egyetlen más SARS-COV-2 vírusváltozatban sem találták meg, egyedül az omikronban. Venky Soundararajan, a tanulmány egyik társszerzője azt mondja, valószínűsíthetően az omikronvariáns a megfázást okozó koronavírustól szerzett tulajdonságai segítségével terjed gyorsabban. Azt eddig is tudni lehetett, hogy az új típusú koronavírus képes akkor is fertőzni, ha az alany szervezetét egy más típusú, például egyszerű megfázást okozó koronavírus támadta meg.  Azt is bizonyították, hogy a tüdő vagy az emésztőrendszer egyes sejtjeit egyszerre képesek megfertőzni.

Az már a 40-es években világossá vált, köszönhetően Max Delbrück és Alfred Hershey kutatásainak, hogy a vírusok szaporodásuk folyamán képesek genetikai információt, magyarán kis DNS- vagy RNS-darabokat "átadni" egymásnak, de a felfedezés biológiai jelentőségét sokáig nem ismerték fel, sokkal inkább az alkalmazott kutatásban vették hasznát. Akik bővebben érdekel a vírusok "szociális élete", annak ide érdemes kattintania

Sajnos egyelőre egyetlen komolyabb kutatás sem született a témában, kevés statisztikai adatunk van arról, milyen gyakran fordul elő, hogy a COVID-fertőzéshez, más vírusfertőzés is társul.

Az új típusú koronavírusról már korábban kiderült, hogy bizonyos genetikai változások miatt eredményesebben terjed, mint a korábbi hasonló vírusok, most, az új variánsról pedig egyre több kutató állítja, hogy hatékonyabban terjed a béta, illetve delta mutánsoknál. Ez ugyanakkor, vélik az Nference kutatói, akár jó jel is lehet a továbbiakban, hiszen "általánosságban elmondható", hogy a terjedőképesség fokozódásával együtt jár, hogy a kórokozó elveszti virulenciáját. A vállalat munkatársai most azt vizsgálják, a fenti állítás a gyakorlatban is megállja-e a helyét. 

Mit tudunk eddig az omikron-variánsról?

Nem sokat! Bár a kutatócsoportok Tokiótól New Yorkig fénysebeséggel repültek rá a témára, egyelőre nagyon keveset tudni az vírusvariánsról. Legfeljebb néhány olyan kijelentést tehetünk, amelyek valóban megállják a helyüket és nem féligazságok vagy féinformációk. A lista persze napról napra bővülhet, de jelenleg itt tartunk:

  • Botswanában és a Dél-afrikai Köztársaságban szúrták ki először az omikront.
  • A vírus tüskefehérjéjén (kissé leegyszerűsítve, ezzel kötődik a kórokozó a megtámadott sejthez) mintegy 35-37 helyen találták különbséget a deltához képest, ezek egy része más, korábbi változatokban is megtalálható volt, egy részük teljesen új.
  • A WHO szerint aggodalomra adhat okot a megjelenése.
  • Már több tucat országban felbukkant, köztük Ausztriában és Csehországban is, múlt hét szerdán pedig az Egyesült Államokban is megtalálták. Ott mindkét esetben beoltott személy lett pozitív, mindkét esetben enyhe tünetekkel, néhány nap alatt le is zajlott a megbetegedés.
  • Hasonlót jelentett a vírusmutánst kvázi felfedező dél-afrikai orvoscsoport is. Főként szokatlan fáradtságérzet formájában jelentkező, könnyű lefolyású fertőzésről van szó.
  • E sorok írásakor még nincs bizonyíték arra, hogy veszélyesebb lenne a korábbi variánsoknál. Bár vannak már erre utaló jelek, nem erősítették meg azt sem, hogy gyorsabban terjedne vagy könnyebben megkerülné a vakcinák jelentette védelmet, mint a korábbi mutációk.
  • Arra vannak előzetes bizonyítékok, hogy a fertőzés után szerzett védettséget könnyebben letöri az új variáns, de ezek előzetes eredmények.
  • Arra is, hogy az új variáns könnyebben terjed ugyan, de kevésbé erős, mint a korábbiak. Épp a jelen írás tárgyát képező tanulmányról van szó!
  • Világszerte járványügyi szakértők tucatjai jelentették ki, túl keveset tudunk még az omikronról ahhoz, hogy messzemenő következtetéseket vonhassuk le a veszélyességéről.
Valóban gyorsabban terjed, de enyhébb lefolyású?

Egyre több arra utaló jel van, hogy igen. Egy a hét elején közzétett dél-afrikai jelentés is megerősíteni látszik, hogy az omikronvariánssal megfertőződött emberek kórlefolyása jóval enyhébb. Az új variáns origójának számító Tshwane körzet kórházaiban elvégzett felmérés szerint az omikronvariánssal kórházban ápoltak nagy része nem is mutatott tüneteket, más diagnózisok miatt kerültek kórházba, ahol tulajdonképpen véletlenül, a kötelező tesztelés során derült ki, hogy fertőzöttek. A körzet egyik vizsgált kórházában például november utolsó két hetében, az omikron variáns első felbukkanásakor, 166 embert vettek fel koronavírussal. Átlagos kórházban töltött idejük 2,8 nap volt, 7%-uk hunyt el a betegség szövődményeiben. Az azt megelőző 18 hónap hasonló száma: 8,5 nap, 17%-os halálozási arány. Azt természetesen a kutatók is elismerik, hogy túlságosan messzemenő következtetéseket ezen adatok alapján sem szabad levonni, hiszen a novemberi fertőzöttek nagy része 50 év alatti volt, míg korábban inkább az idősebb, de mára jórészt beoltott korosztályt támadta meg a vírus. A november második felében felvett betegek nagy részénél ráadásul nem is szekvenálták a vírusmintát, csak valószínűsíteni lehet, hogy az omikronvariánssal fertőződtek meg, amely addigra uralkodóvá vált a Dél-afrikai Köztársaságban.

Egyelőre egy dolog jelenthető ki bizonyosan. Az omikron elterjedésével ugyan gyors tempóban növekszik a dél-afrikai esetszám, de ennek a halálozások tekintetében egyelőre nyoma sincs. 

Megosztás

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.