Csak a Szövetségre leadott szavazat nem kidobott voks
Hol vannak a választói tartalékok? Milyen témákkal szólítaná meg a választókat a kampányhajrában a Szövetség? Hogyan hasznosulnak legjobban a magyar szavazatok? Miért kidobott voks a szlovák pártokra leadott szavazat? Ismét stabilizáló tényező lesz a magyar párt? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a Szövetség vezető politikusaival.
A kampányhajrában egyre nagyobb figyelem irányul a pártok esélyeire. Hogyan értékelik az aktuális közvélemény-kutatásokat, a Szövetség esélyeit?
Forró Krisztián: A tendencia biztató, hiszen vannak olyan felmérések, amelyek már az ötszázalékos küszöb fölé, a parlamentbe mérik a Szövetséget. A felméréseket persze érdemes óvatosan kezelni. A megyei választások is megmutatták, hogy a közvélemény-kutató intézetek rendre alulmérik a magyar pártot. Nyitra megyében az elnökjelöltünknek 9 százalékos eredményt jósoltak, ezzel szemben Csenger Tibor 15 százalék fölött teljesített. Nagyszombat megyében Berényi József 20 százalék fölött végzett, pedig előzetesen 15 százalékot jósoltak neki. Vagyis nem a közvélemény-kutatásokban kell jól szerepelni, hanem a tényleges választáson.
Mózes Szabolcs: Sajnos az előző választásokon, így a 2020-as parlamenti voksoláson, de a 2022-es regionális választáson is félremérték a magyar pártokat, és ebből semmilyen szakmai konzekvenciát nem vontak le a közvélemény-kutató cégek. Hogy ebben mennyi a szándékosság, vagy éppen a módszertan nem megfelelő, legfeljebb találgathatunk.
Hol látják a tartalékokat a választók körében a Szövetség számára? Kiket kell és lehet megszólítani a kampányhajrában?
Mózes Szabolcs: Az utóbbi választásokon Dél-Szlovákiában alacsonyabb volt a részvétel, mint az országos átlag, ezért a következő hetekben kulcsszerepe lesz a mozgósításnak. Nagyon fontos az is, hogy minél nagyobb számban szólítsuk meg azokat, akik legutóbb szlovák pártra szavaztak. Igazából az a kidobott szavazat, amelyet egy szlovák pártra ad a magyar választó, hiszen bebizonyosodott, hogy a szlovák pártok nem foglalkoznak a magyar közösség számára fontos ügyekkel, sem pedig a Dél- és Kelet-Szlovákiát érintő kérdésekkel.
Pandy Péter: Sokan rámutatnak arra, hogy a magyarságnak korlátozottak a lehetőségei. Mivel számbeli kisebbségben élünk, ez részben igaz, de a megyei választások eredményei a szűkebb pátriámban azt mutatják, hogy így is lehet nagy sikert elérni. Annak ellenére, hogy a Tőketerebesi járásban mindössze 22-23 százalék a magyarság részaránya, az elérhető nyolc mandátumból hetet sikerült megszerezni. Egyetértek Mózes Szabolccsal,
Forró Krisztián: Jelen pillanatban azt látjuk, hogy a Szövetség az egyetlen magyar párt, amelynek reális esélye van bejutni a parlamentbe. Vagyis magyar szempontból nemcsak a szlovák pártokra leadott voks számít kidobott szavazatnak, hanem az is, ha valaki az esélytelen vegyes listákra szavaz. Ha azt szeretnénk, hogy itt Dél-Szlovákiában a magyaroknak, de velünk együtt minden itt élőnek jobb legyen, akkor tudatosítanunk kell, hogy minden egyes voks, amely nem a Szövetséget erősíti, kidobott szavazatnak számít. Senki más nem fogja a mi érdekeinket képviselni.
Milyen üzenetekkel, eszközökkel szeretnék mobilizálni a magyar választókat?
Mózes Szabolcs: A programunk véleményem szerint nemcsak hiteles, hanem egyedi is. Annyiban mindenképpen, hogy a szlovák pártok, de a kisebb pártok sem foglalkoznak olyan behatóan a közösségünk számára fontos ügyekkel, mint a Szövetség. Ráerősítenék arra, amit elnök úr mondott,
Gyakran elhangzik a kampányban, hogy Pozsonyból nézve a legtöbb magyarlakta régió nem látszik, fekete lyuknak számít az ország térképén. Királyhelmec, ahonnan Pandy Péter érkezett, igazán messze esik a fővárostól. Említette a megyei kampány sikerét, hogyan lehet ezt szavazatokra váltani szeptember 30-án?
Pandy Péter: Van egy szemléletes példa, milyen messze esik valójában Királyhelmec a szlovák fővárostól. Amikor Pozsonyba visz az utam, rendszeresen Magyarországon, Budapesten keresztül megyek. Szeretem ugyan Budapestet, de nem azért járok arra, hanem mert a leg-gyorsabb elérhető közlekedési útvonal annak, aki az ország keleti végéből akar eljutni Pozsonyba.
Megyei szinten vannak felmutatható eredményeink, megvalósult határmenti pályázatok. Hosszabb távon abban kell gondolkodnunk, hogy lehetővé tegyük az emberek visszatérését a Bodrogközbe. Van ugyanis egy óriási probléma: ha lennének is jelentősebb beruházások a régióban, azzal kellene szembesülnünk, hogy nincs kellő számú kvalifikált munkaerő. Ez is mutatja, csak a mi régiónkban mennyi feladatot, problémát kell majd megoldanunk parlamenti pártként.
Csak magunkra számíthatunk – így szól a Szövetség kampányának egyik központi üzenete. Ebben benne van, hogy a szlovák pártok megfeledkeztek a magyaroknak tett ígéreteikről. Mi az, amit önök tudnak garanciaként felmutatni, ha ott vannak a parlamentben, a kormányban, a választóknak tett ígéreteiket teljesítik?
Forró Krisztián: Ha megnézzük az elmúlt harminc év történetét, a magyar közösség számára az egyetlen sikeres időszak azokra az évekre esik, amikor az egységes MKP meghatározó parlamenti erő és kormánytényező volt. Azóta a kormányok rendre megfeledkeznek a magyarok által lakott régiókról. Egy árulkodó példa, 860 km autópálya és gyorsforgalmi út van Szlovákiában, ebből mindössze 102 km esik Dél- és Kelet-Szlovákiára. A közösségünk által lakott régiókban azonnali fejlesztésre szorul a vasúti közlekedés, elhanyagolt a csatornahálózat.
Azokban a megyékben, ahol erős képviseletünk van, sorban megújulnak a megyei fenntartású utak, a kulturális és oktatási intézményeink – az emberek joggal érzik, hogy van fejlesztés. Ebből is kitűnik, fel vagyunk készülve arra, hogy kiálljunk a régiókért – megyei szinten ezt sikerrel tesszük, hiszen 2022 októberében országosan is a Szövetség lett a legerősebb párt a megyei parlamentekben.
A kétezres években toposz volt a szlovákiai politikában, hogy a magyar párt a stabilitás biztosítéka. Látva az egyre átláthatatlanabb rendőrháborút, és az ezzel kapcsolatos társadalmi elbizonytalanodást, jelenleg a legnagyobb hiánycikk éppen a stabilitás. Parlamenti pártként, kormánytényezőként a Szövetség ismételten a kiszámítható viszonyok garanciája lehet?
Mózes Szabolcs: Valóban nagyon fontos kiemelni, hogy stabilitásra lesz szükség a következő kormánykoalícióban.
Ami pedig a konkrét rendőrségi ügyeket illeti, a 2020-ban hatalomra jutott, többszörösen bukott koalíciónak komoly felelőssége van a kialakult helyzetben. Hiába ígérték a korrupcióval átszőtt előző garnitúra elszámoltatását, a folyamat egy olyan rendőrháborúba torkollott, amelyben a választók már elveszítették a fonalat, honnan is indult ez a történet, és sokakban csak a keserű szájíz maradt meg.
Ha már a stabilitásról beszélünk, a Szövetség belső viszonyait a szlovák politikára emlékeztetően hosszú ideig ugyancsak a belső viták jellemezték. Forró Krisztián elnök utalt rá, hogy a Híd néhány politikusának távozása után a párt egységesebb lett. Pandy Péterhez fordulok, a Híd platform politikusaként ön ezt hogyan látja?
Pandy Péter: Az egységet, a stabilitást Kassa megyében már a megyei választások előtt megteremtettük. Ennek sikerét, eredményeit belátva maradtunk a Szövetségben, és folytatjuk a közös munkát. Teljesen egyértelmű számunkra, hogy itt a helyünk, nincs más alternatíva. Számunkra ez nem kényszer volt, hanem egy meggyőződésből fakadó reális döntés.
Ezt a jövőben sem fogjuk tudni megakadályozni. Abban viszont biztos vagyok, minden olyan politikus, akinek szívügye a magyarság képviselete, itt van a Szövetségben. Úgy gondolom, ez az egység erős alapot adhat a parlamenti képviselet megteremtéséhez.
Forró Krisztián: Még a stabilitás kérdéséhez visszatérve, mi már tavaly szeptemberben jeleztük, előrehozott választásokra van szükség, mert óriási a káosz. Ez a káosz tovább folytatódott, lett belőle egy hivatalnokkormány, amelyik azt ígérte, hogy biztosítja a stabilitást. Sajnos azt látjuk, továbbra is káosz uralkodik.
A magyar képviseletre annál inkább szükség lesz, mert emlékezhetünk, belengették a közigazgatási reformot, megszűnne a Komáromi, a Galántai, a Vágsellyei járás, a Dunaszerdahelyi járás egyharmadát Pozsonyhoz csatolnák. Ha ez megvalósulna, már megyei szinten is jóval nehezebben tudnánk megismételni a tavalyi eredményeket. Ne legyenek illúzióink, a választások után újra előkerül majd a téma, s ha nem leszünk ott, úgy fogadják el a törvényt, hogy az nekünk biztosan nem lesz jó. Ezt meg kell tudnunk akadályozni. Ugyanúgy komoly veszély a kistelepülések összevonása, ami hátrányosan érintheti a magyar képviseletet a helyi önkormányzatok szintjén is. Ez is jól mutatja, nagy a tét szeptember 30-án.
A kampányok tapasztalatai azt mutatják, a választókat a rövid, jól érthető üzenetekkel lehet leginkább megszólítani. A beszélgetés végén arra kérem önöket, egy-két mondatban foglalják össze, mit tartanak a legfontosabb üzenetnek, amelyet szeretnének eljuttatni a választókhoz!
Mózes Szabolcs: A beszélgetésből is kitűnt, a legfontosabb üzenet az, hogy
Pandy Péter: Itt az idő, hogy megfogalmazzuk a reális igényeinket. Az elmúlt tíz évben mindig inkább a nyugalmat választottuk, ennek az lett az eredménye, hogy növekedett az asszimiláció.
Forró Krisztián: A legfontosabb, hogy minél többen menjünk el választani. Minél többen éljünk a jogunkkal, hogy alakítsuk a jövőt. Azoknak, akik el vannak keseredve, mert kiábrándultak a politikából, azt üzenem, ha nem is mennek el választani, október 1-én akkor is lesz eredmény. A parlamentben ugyanúgy 150 ember fog majd ülni, de nem mindegy, kik lesznek majd azok. Nem mindegy, hogy akik ott lesznek, azoknak fontosak lesznek-e a magyarok és a régiók, ahol élünk.
A beszélgetés a Nézőpont augusztus 28-i adásának szerkesztett átirata.
Megjelent a Magyar7 2023/35. számában.
