Nem kidobott szavazatok, mozgósítás és menetelés a pénzügyi rabszolgaság felé – megjelent a MAGYAR7 35. száma
Szokás mondani, az emberek nem hülyék, képesek kiválasztani a politikai kínálatból azt, akit megfelelőnek vélnek, és akiről úgy hiszik, hogy az ő érdekeiket képviseli. Ezzel a premisszával csak az a baj, hogy nem veszi figyelembe a propaganda-hadjárat tüzérségét, amely naponta, óránként, percenként zúdít össz-tüzet a nyakunkba. Figyelmen kívül hagyja azt az egyszerű tényt, hogy a százszor elszajkózott hazugság igazsággá válik, írja Az utolsó csasztuska Pozsonyban című vezércikkében főmunkatársunk, Kövesdi Károly.
Mozgósítva megyünk az őszbe. Immár kevesebb mint egy hónap választ el bennünket a szeptember 30-ai előrehozott választástól. A magyar parlamenti képviselet, a Szövetség önnön erőfeszítésein túl attól is függ majd, milyen lesz az országos részvételi arány. Mindenki mozgósít! Hány szavazat kellene a parlamentbe jutáshoz? Korábban mennyit ért el az MKP és az MKÖ? Ezekről olvashat Közélet rovatunkban Kocur László részletes összefoglalójában.
Az elmúlt hét egyik legjelentősebb külpolitikai eseménye Jevgenyij Prigozsin halála volt. Mint ismeretes, az orosz zsoldos Wagner-csoport vezetőjének a repülőgépe augusztus 23-án lezuhant. Múlt vasárnap igazolták halálát, az orosz hatóságok közölték, hogy a genetikai vizsgálatok is megerősítették a zsoldosvezér személyét. Azóta meg már el is temették… Hajtman Gábor: Prigozsin felemelkedése és bukása.
Államalapító Szent István királyunk öröksége összeköti a külhoni közösségeket az anyaországi magyarsággal, de a közép-európai népek együttműködésének is alapul szolgál – állítja Pánczél Károly. Az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnökét a nemzeti ünnepünkön a felvidéki magyarság lehetőségeiről és az őszi választások esélyeiről is kérdeztük. Kolek Zsolt interjújának a címe: A nemzeti összetartozás a létező valóság.
Csak a szövetségre leadott szavazat nem kidobott voks. Hol vannak a választói tartalékok? Milyen témákkal szólítaná meg a választókat a kampányhajrában a Szövetség? Hogyan hasznosulnak legjobban a magyar szavazatok? Miért kidobott voks a szlovák pártokra leadott szavazat? Ismét stabilizáló tényező lesz a magyar párt? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a Szövetség vezető politikusaival. Erről is olvashat legfrissebb lapszámunkban.
Rossz politikus, jó választó. Általában ez a felállás. Fordítva, vagyis, hogy a politikusok jók, csak a választók rosszak, már ritkábban jön elő.
Értendő a rossz választó alatt most a kákán is csomót kereső, mindig értetlenkedő, semmivel sem elégedett választópolgár, aki nagy bátran a szociális hálókon fejti ki mindennel ellenkező véleményét, sokszor álnéven. Neki gyakran a zöld is piros, a piros-fehér-zöld pedig általában piros-fehér-kék, a Nagy-Magyarország Kis-Magyarország volt mindig is az olvasatában, és amit elszakítottak egykoron, az jó helyre került, ne háborgassuk a múltat! Még az együtt szónak is különös értelmezést ad: együtt a többséggel, külön a kisebbségben, írja jegyzetében Száraz Dénes.
Legfrissebb lapszámunkban megtalálják Kövesdi Károly A pénzügyi rabszolgaság felé című elemzésének a második részét, amelyben arra figyelmeztet, hogy amit napjainkban a „kényelmesebb, egyszerűbb, olcsóbb és átláthatóbb” jelszóval próbálnak eladni, nem más, mint egy hosszú lejáratú, régen dédelgetett mesterterv része. A (természetesen nem létező) háttérhatalom rájött, hogy emberek millióit a legegyszerűbben úgy tudja igába hajtani (sima konzumidiótából kiszolgáltatott rabszolgává tenni), ha a legfontosabb szabadságjogától, a pénz szabad használatától fosztja meg.
Pozsonyban, s csakis Pozsonyban döntenek arról, hogy az ingatlanfejlesztők építkezhetnek-e a csallóközi vízkészlet talán legértékesebb részét rejtő területeken. A Magyar7 figyelmét a somorjai, környezet és tájvédelemmel foglalkozó Dunavit Polgári Társulás hívta fel a július végén kialakult helyzetre.
Lényege, hogy miután a szlovákiai magyarságtól megvonták a csallóközi vízkinccsel kapcsolatos döntésekben való részvételi jogot, most már a víz minősége is veszélybe került a tervezett nagyszabású építkezések miatt.
Lapunk megjelenése után jött meg a pozsonyi járási hivatal nagyon várt döntése: előzetes intézkedéssel megtiltja az ivóvízforrást potenciálisan veszélyeztető tevékenységet a somorjai ivóvízforrás környékén. Somogyi Szilárd: Nincs magyar kéz a vízcsapon.
Az idei Agrokomplexen – a legnagyobb hazai mezőgazdasági kiállításon és szakvásáron – Jozef Bíreš mezőgazdasági miniszter Arany Sarló díjjal tüntette ki a Pomichal & Charolais Kft.-t. Pomichal Istvánnak nem ez az első, és vélhetően nem is az utolsó szakmai elismerése. Kocur László beszélgetett a sikeres nemesítővel. Címe: A nemesítés végterméke a tenyészállat.
Egy régiséggyűjtő, aki megalkotta a honvéd szavunkat: Ponori Thewrewk József, aki pozsonyi származású, és akiről többet is megtudhatnak Lacza Tihamér Leporolt históriáiból.
A délvidéki rác lázongás kirobbanásakor „szeretett magyar hazánk láthatárán veszélyes felhők” tornyosultak, így jelent meg 1848. május 16-án gróf Batthyány Lajos „Hazafiak” című felhívása,
amelynek eredményeként megindult a majdani honvédsereg magvát képező első tíz honvédzászlóalj felállítása. Ekkor indult meg az idővel legendássá vált vörössipkás 9. honvédzászlóalj szervezése a felső-magyarországi Kassán. Erről ír Múltunk rovatunkban Babucs Zoltán hadtörténész.
Sokak örömére megépült a helembai Károly Róbert híd, amellyel új időszámítás kezdődik a régió életében. Maradtak azonban bőven gondok, megoldandó feladatok a híd közelében fekvő falvakban. Sűrű forgalom a hídon – nyüzsgés a zöldhatáron, ez a címe Bokor Klára riportjának, amely Garamkövesden kezdődik, majd Helembán folytatódik.
Az Ipolybalogon élő író, költő, népdalénekes, A Magyar Kultúra Lovagja címmel is kitüntetett Lőrincz Sarolta Aranka újabb rangos elismerésben részesült.
Esztergomban vehette át a Szent István-díj emlékérem kitüntetést a helyi közösség érdekében végzett kiemelkedő tevékenységéért. „Ha meggyújtotta a mécsest, tegye azt tartóra!” címmel írt róla és a kitüntetésről Kaszmán Zoltán.
Színes programok várták 2023. augusztus 18. és 20. között az érdeklődőket Nagymegyer legjelentősebb városi ünnepségén.
A Szent István Napok rendezvénysorozata keretében kulturális, történelmi és gasztronómiai eseményeken kívül a többi között átadták a város díszpolgári címét Dr. Salma Imre professzornak, és Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár jelenlétében megnyitották a Madách Imre születésének 200. évfordulójára összeállított vándorkiállítást. Lacza Gergely: Díszpolgárság és Madách-vándorkiállítás.
Várlak Fesztivál – egy régió sikertörténete. Hogy mekkora, megtudhatják Agócs Szvorák Emese cikkéből. Már hetekkel az esemény előtt elfogytak a szombati napijegyek és fesztiválbérletek. A Iuvenis Neogradiensis és a Kultfeszt Polgári Társulás szervezésében megvalósult füleki fesztivál négy napon, négy helyszínen, több mint 100 programmal várta az érdeklődőket.
Idén nyáron tudományos és dokumentációs célú régészeti kutatás folyt a kurinci Barátkút lelőhelyen.
A korábbi vizsgálatok szerint kőszerkezeteket rejt a föld, s a mostani ásatás célja az objektumok méretének és funkciójának igazolása volt.
Az ásatásról Virrsinszky Tamás számolt be.
A Komáromi Jókai Színház és az Egressy Béni Városi Művelődési Központ közös rendezvényén, a Tiszti Pavilon amfiteátrumában múlt héten megtartott Bérletek Éjszakáján lehetőség nyílt arra, hogy az érdeklődők megismerjék a két komáromi intézmény következő idényre tervezett műsorát, s azokra kedvezményes árú bérleteket váltsanak. Bónuszként pedig ingyen élvezhették a Hetvenkedünk gálaműsoron télen bemutatott, fülbemászó dalokat. Nagy-Miskó Ildikó: Jól teszi, ki a bérletét időben megveszi!
Nagy érdeklődés mellett zajlott a Megnyitott gótikus út elnevezésű programsorozat idei évfolyama. A látogatók ezúttal a tematikus túraútvonal úgynevezett Rozsnyói körútja ismert és kevésbé ismert templomainak titkait fedezhették fel. Gyönyörű képekkel illusztrált cikkben Fábián Gergely számolt be a programról.
Borsi a helyszíne annak az augusztus végén záruló nemzetközi művésztelepnek, amelyet a Magyarság Háza hívott életre.
Az idén első alkalommal, hagyományteremtő szándékkal rendezték meg. A művésztelep alkotóit Molnár Gabriella kereste fel.
Fa, kő, vinil, avagy mi kerüljön a padlóra? Kávézó rovatunk nyitó cikkét ezúttal Bazsó Krisztina lakberendező írta. A mai otthonok legnépszerűbb padlóburkolata a fapadló, továbbá a vinil, a laminált és kerámia padlók, illetve a szőnyeg. Néhány évvel ezelőtt még jobban keverték a megrendelők a padlótípusokat. Trendekről, színekről, divatokról szól a lakberendező.
Kevés város van a világon, amely olyan mély nyomot hagyott az irodalomban, a művészetben és az emberek lelkében, mint Dél-Olaszország gyöngyszeme, Nápoly.
Engem is megérintett, emlékeimet, a várossal kapcsolatos gondolataimat kötöttem csokorba, írja a Barangolóban Csermák Zoltán.
Vass Laura szarvaspörköltet és feketeszeder-lekvárt készített az Íz-lelő olvasói számára, Vas Gyula a Ford Kuga 1.5 EcoBoost Trendy Titanium autót tesztelte, a jelen pillanatban szenzációs áron kínált akciómodellt.
Szurkoló rovatunkban Rajkovics György azt írja, hogy hatalmas sportünnep volt az atlétikai világbajnokság. Talán még az is hallott róla, aki korábban sosem látott atlétikai versenyt. Lehet, hogy leült a tévé elé, és belenézett a közvetítésbe, a bátrabbja elzarándokolt a Nemzeti Atlétikai Központba, elcsodálkozott a látottakon, szurkolt a magyaroknak, a kedvenceinek, vagy beleszeretett valamelyik sportágba. Véget ért a budapesti atlétikai világbajnokság.
A kapitány elbúcsúzott, de mi lesz a sárga-kékek jövője? Rajkovics Péter azzal kezdi írását, hogy augusztus utolsó harmadában hét nap alatt három meccset is játszottak a DAC labdarúgói, s ugyan ezek közül két meccset megnyertek, éppen az egyetlen hazai találkozón botlottak, amelyen Kalmár Zsolttól is elbúcsúzott a közönség.
