Berényi: Ismerem az EU működését, az első naptól be tudok kapcsolódni a munkába!

A budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Európa Stratégia Kutatóintézete (ESKI) és az NKE Kisebbségpolitikai Kutatóműhelye közös szervezésében került megrendezésre a Kisebbségi képviselet az EU-ban című workshopra, amelynek célja az európai parlamenti választásokat megelőzően bemutatni a kisebbségi politizálás lehetőségeit és korlátait az Európai Unióban, kiemelt figyelmet fordítva az erdélyi és felvidéki magyar politikai pártok törekvéseire.

Bevezető köszöntőt Gyurcsík Iván, az NKE Kisebbségpolitikai Kutatóműhelyének vezetője mondott a hét eleji rendezvényen. Az ezt követő kerekasztal-beszélgetésen Berényi József, a Magyar Szövetség EP-képviselőjelöltje, Csáky Pál, a Magyar Közösség Pártja korábbi EP-képviselője, Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője, valamint Sógor Csaba, az RMDSZ korábbi EP-képviselője osztották meg gondolataikat Tárnok Balázs, az NKE EJKK ESKI vezetőjének moderálásával.

A beszélgetésre az egyetem John Lukacs magyar származású amerikai történészről elnevezett termében került sor, s a hallgatóság soraiban több politikával, politológiával és diplomáciával foglalkozó érdeklődőt is felfedezhettünk. A meghirdetett beszélgetésben részt vevők körét kiváló érzékkel választották ki a szervezők, hiszen jelent volt a múlt, a jelen és a vélhető jövő is, hiszen Sógor Csaba és Csáky Pál volt európai parlamenti képviselőként, Vincze Loránt az RMDSZ jelenlegi reprezentánsaként, Berényi József pedig a felvidéki Magyar Szövetség pártnak a küszöbönálló EU-választásokra meghirdetett listavezetőjeként – képviselőjelöltként volt jelen.

A négy politikusról az EU-parlamenti kötődésük mellett az is elmondható, hogy rendkívül nagy tapasztalattal rendelkeznek, hiszen pl. Csáky Pál miniszterelnök-helyettesi poszton is működött két választási ciklusban, s a magyar párt elnöke is volt, mely utóbbit Berényi József is elmondhatja magáról.

A napi politikával, s ezen belül a nemzeti kisebbségi közösségek jogaival, érdekérvényesítésével csak ritkábban foglalkozó hallgató számára akár meglepetésként is tűnhetett, hogy mind a négy felszólaló egyetértett abban, hogy az elmúlt egy-két évtized alatt az Európai Unióban, s főképpen annak nyugati részén ez a téma már rendkívüli módon a súlyát vesztette, ráadásul ez nemcsak az egyes tagországok többségi társadalmára jellemző, hanem leggyakrabban az adott ország nemzeti kisebbségei, nemzetiségei maguk sem tartják fontosnak a jogbővítés és az érdekképviselet ügyének határozott és hangsúlyos továbbvitelét.

Ezt a lehetőséget Csáky Pál fenyegető veszélynek látja a felvidéki magyarságot illetően is, ahogy fogalmazott

a felvidéki magyar kisebbség sodródni kezd egy olyan keresztút felé, ahol el fog dőlni, hogy tud-e újabb talajt fogni a lába alatt és újraszervezni magát, akár politikai tényezőként is, vagy pedig folklór-kisebbséggé válunk“.

Ezt a perspektívát azzal is indokolta, hogy a kisebbségvédelmi Minority SafePack kezdeményezés indulásakor a nyugat-európai kormányok vezetői csak legyintettek, hogy gyerekjáték lesz összeszedni a beterjesztéshez szükséges egy millió aláírást, a helyzet viszont azt mutatta, hogy szinte egyedül a magyar közösségek mutattak aktív hajlandóságot az aláírások gyűjtése során. Csáky ennek alapján is kijelentette, hogy nem mindenkinek, de még csak a maguknak a kisebbségeknek sem fontos a legtöbb esetben a jogérvényesítés és a jogvédelem.

Vincze Loránt aktív európai parlamenti képviselőként elmondta, hogy a magyarságot a kisebbségi jogok területén zászlóvivőnek tartják és megjegyezte, hogy talán ez amiatt is van, mivel a dél-tiroliakat kivéve, az ismertebb kisebbségek elfogadták a status quot, a meglevő rendszert.

Sőt, hozzátette, hogy gyakran már inkább az úgynevezett „etnobiznisz“ a kisebbségi lét fő motivációja, azaz, hogy megkapják az állami támogatást – apanázst, amiből fenntartanak egy-egy intézményt, ill. megszerveznek néhány rendezvényt, de ennél többet már nem akarnak. Ezzel ellentétbe állította, hogy a magyar nemzeti közösség képviselői ennél többet, elsősorban jogbiztonságot akarnak és ebben az orientációjukban kitartanak.

Berényi József kiemelte, hogy a múlt század kilencvenes éveihez képest a helyzet annyiban változott, hogy az akkori nemzetiségi elnyomás jelenleg nem tapasztalható Szlovákiában, ami jót jelent, de a közösség immunrendszerét viszont gyengíti, azaz, bár a nagy kérdések megoldása függőben van, semmilyen támadás most nem ér bennünket, s ez befolyásolja a közösség hozzállását a saját közösségi ügyeihez.

Ennek alapján a jelenlegi nagyszombati megyei alelnök kijelentette, hogy június 8-án a szlovákiai magyarok nem elsődlegesen a magyar érdekképviselet miatt fognak elmenni szavazni, hanem egyéb más európai ügyek miatt. A háború, a migráció, a gender-őrület vagy amiatt, hogy Brüsszel hogy bánik Magyarországgal.

Ő maga, a Régiók Európai Bizottságnak tagjaként is ezeket látja meghatározó témáknak. Hozzátette, hogy éppen egy ilyen brüsszeli bizottsági ülésen hallotta Věra Jourová cseh uniós biztostól azt a meglepő kijelentést, hogy Európában a nemzeti kisebbségek ügye megoldottnak tekinthető. Berényi éppen az ilyen vélemények miatt is a továbblépés lehetőségét abban látja, hogy a már meglevő uniós dokumentumokra építve kell jobban bevonni az EU-t a kisebbségvédelembe, mivel azokat egyszer már megszavazták, s nem kell újból hosszas küzdelmek során – lásd a Jourová véleményt – azokat elfogadtatni. Azt azonban nem rejtette véka alá, hogy szembe kell nézni a tényekkel, a június 8-ai választás a szlovákiai magyar párt számára nem csak a mandátumszerzésről szól, hanem arról is, hogy egyáltalán van-e létjogosultsága az etnikai politizálásnak, azaz, ha nem sikerül a bejutás, akkor megkérdőjeleződik, hogy lesz-e még további erő a jövőre nézve.

Hozzátette, Magyarország tud segíteni, ha mi leszünk a prioritás, és ha bejutunk, mi is tudjuk támogatni Magyarországot és a magyarságot Brüsszellel szemben.

Amíg egy sikeres szavazásra az európai parlamentben sor kerül, sok-sok különtárgyalásra, egyeztetésre, lobbizásra van szükség, ami még nem is biztos garanciája a sikernek. Az ilyen támogató tevékenységet viszont csak helyi, személyes jelenléttel lehet hatékonyan végezni. Ezt már a két uniós parlamenti ciklust is maga mögött tudó Sógor Csaba, erdélyi lelkész-politikus mondta. Ahhoz viszont, hogy a személyes jelenlét megválasztott képviselő formájában biztosítva legyen, folyamatos munkára van szükség, elsősorban a választók irányába.

Kizárta, hogy 30 – 60 nappal a választások előtt meggyőző támogatást lehetne elérni a választók széles rétegénél. Erre csak egy megoldást lát, hogy a korábbi választások másnapján azonnal őszinte hittel végzett munkába kezd a majdani jelölt.

A Magyar7 megkérdezte Berényi Józsefet, az ő esetében mi az a fő üzenet, amit a választók felé szeretne eljuttatni. A képviselőjelölt ezt úgy fogalmazta meg, hogy „nem kell megtanulnom az EU-t, tudom, hogyan működik, így az első naptól kezdve kapcsolódni tudok a folyamatokhoz. Látom a lehetőségeket, hogy mihez köthető egy-egy téma, ahhoz, hogy sikeres legyen. Megvan a szakértelem és a tapasztalat ezekben az európai és külügyi kérdésekben. Ragaszkodom a tradíciókhoz, a gyökereimhez és a magyarságomhoz, s ennek alapján fogok eljárni az egyes ügyekben.”